Egyensúlyhiány alakult ki az Európai Unión belül. A gazdaság és a politika sokkal nagyobb súllyal szerepel benne, mint a kultúra. Ezen mindenképpen változtatni kell. Be kell lépniük a nyugat-balkáni államoknak is, a „bővítési fáradtságtól” függetlenül is. A Gondolatok Európa jövőjéről című szegedi konferenciáról szóló tudósításunk második része.
Martonyi János: Erősítsék az Európai Unió kulturális dimenzióját!
Martonyi János volt külügyminiszter, az SZTE ÁJTK professzor emeritusa A jog szerepe az európai integrációban című előadásában beszélt a kulturális dimenzióról is. Rövid bevezetőjében arról szólt, a jog az alapvető része volt és maradt az európai integrációnak, ami lényegében a jog útján valósult meg.
Ezek figyelembe vételével mégis azt hangsúlyozta, erősíteni kell az EU-ban a kulturális dimenziót, mert ez a legfontosabb identitásképző elem. Csatlakozva Trócsányi László előadásában elhangzottakhoz üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet az európai életmód védelmére.
Némileg értetlenkedve állapította meg, hogy az unió tagországain belül is tapasztalható némi idegenkedés a közösségi identitással szemben. Ez azért is érthetetlen a volt külügyminiszter szerint, mert a közösségi identitás jórészt a nemzeti identitást jelenti, amely létezik és hatóerővel rendelkezik a tagállamokban.
Martonyi János azonban ennél tovább ment, amikor úgy fogalmazott, hogy az európai identitás nehezen építhető fel a nélkül, hogy ne hinnénk a közösségi identitásokban. Ehhez hozzátette, hogy a kontinensen a legerősebb közösségi identitás éppen a nemzeti.
Az európai önazonosság kérdéséről kifejtette, annak három alappillére az antik görög és a zsidó–keresztény hagyomány, valamint a római jog. Majd vázlatszerűen szólt az Európai Bíróság és a nemzeti bíróságok (alkotmánybíróságok), a nemzetközi jog és az európai jog viszonyáról.
Előadásában Martonyi János megjegyezte, sok tekintetben a nemzetközi jog nem élvez elsőbbséget az európai joggal szemben, és sok esetben hasonló a helyzet az európai és a nemzeti jog kettősében is. Az idő rövidsége miatt csak utalásszerűen tért ki a jog és a politika kapcsolatára, hozzátéve: ez a legnehezebb témák egyike.
Martonyi János szerint Európa jövője nem az unió intézményeinek működési kérdésein fog múlni, hanem olyan hangsúlyosan tartalmiakon, mint a kulturális identitás. A közösségi identitásoktól nem kell félni, a nemzeti önazonosság nem Európa-ellenes kifejezés – nyomatékosított a jogász professzor, különösen annak fényében nem, hogy európai nép nincs – fogalmazott lényegre tapintóan.
Szent-Iványi István: Szerbia nélkül nincs értelme a balkáni bővítésnek
– Hat tagállammal „indult” az Európai Unió, voltunk már huszonnyolcan is, most eggyel kevesebben vagyunk – kezdte előadását Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt nagykövet Az Európai Unió bővítés- és szomszédságpolitikája című előadásban.
Nem vitás, hogy ez idő tájt a bővítés akadozik – állapította meg, de politikatörténeti távlatba helyezve a jelenlegi helyzet nagyon is érthető. „Bővítési fáradtság” jelentkezett 2004 májusa után, amikor egyszerre tíz új tagállama lett a közösségnek. Ez a szakértő szerint leginkább azt jelenti, hogy a körön belül lévők egyre kevésbé lelkesednek az újabb tagállamok felvételért.
Ugyanakkor létezik a „kettős fáradtság” uniós berkekben használt fogalma is. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás előszobájában hosszasan várakozók már maguknak sem hisznek abban, hogy egyszer tagállamokká válnak.
Hűvös tárgyilagossággal állapította meg Szent-Iványi István, hogy jelenlegi csatlakozási tárgyalásokban részt vevő országok gazdaságilag fejletlenek és jelentéktelenek. Ezzel összefüggésben világított rá, hogy Brüsszel számára a bővítés geostratégiai befektetés.
Ez a megállapítás nem kizárólag a mostani helyzetre alkalmazható, amikor a balkáni bővítés van éppen terítéken. Ám az kétségtelen, hogy olyan befolyásolási tényezőkkel kell szembenéznie ezekben az években az EU-nak, mint Oroszország, Kína és Törökország. A balkáni térségben ez központi téma.
Szent-Iványi István megfogalmazta: bár sok vitája van a magyar külpolitikával, a balkáni bővítés szükségességével teljes mértékben egyet ért. Kifejtette, hogy Szerbia tagfelvétele nélkül nem látja a balkáni bővítés értelmét. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez az ország lakosság számát és gazdasági teljesítőképességét tekintve azonos a többi csatlakozni kívánó, európai összevetésben is kicsinek számító országgal. Mások mellett Albániával vagy Észak-Macedóniával.
Alapvető gond azonban Szerbiával kapcsolatban – jegyezte meg, hogy Brüsszel értékelése szerint visszalépett a jogállamiság területén: problematikus országgá vált. A térség országainak csatlakozási folyamata ellentmondásos: egyfelől 2025-re Albánia és Észak-Macedónia hiteles csatlakozási dátumot kapott Brüsszeltől, másfelől Marcon francia elnök megvétózta ezt a korábban kötött megállapodást.
Az unió bővítésének kérdései képlékenynek látszanak – ennek megfogalmazásához nem kell különösebben bátorság a külső szemlélőtől.
Link: szeged.hu