Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Négy magyar kutatóhely fogott össze korszerű molekuláris biológiai eszközök beszerzésére, köztük a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem. A modern berendezések segítségével többek között a daganatos betegségek kialakulásának okait vizsgálják.
Öt éve indult az az európai uniós kezdeményezés, amelynek célja, hogy nyugati, magas rangú intézettel közösen dolgozzanak együtt lengyel, cseh és magyar szakemberek.
– Lehetőséget kaptunk arra, hogy a nyugati kutatóintézetekkel együttműködve újfajta kutatási ötletekkel álljunk elő. Három intézet szövetkezett: a szegedi és a budapesti Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) létrehozta az Európai Molekuláris Központtal közösen a Magyar Molekuláris Medicina Központot – magyarázta Horváth Péter, az SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója.
Új kutatásokat kezdtek
Az új intézet központját Szegeden hozták létre, ugyanis erre jó alap az Orvostudományi Kar, az SZBK és az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet.
– Nekünk az SZBK-ban nem volt orvosbiológiai profilunk, ám a biológiai kutatásokban az élen járunk. Az új központ egy nagy kutatóintézet lett, úgyhogy a külföldi partner tanácsadó szerepet tölt be – fejtette ki az SZBK intézetigazgatója.
Megtudtuk, az új intézetben már több mint 10 kutatócsoport dolgozik, és jelenleg is folyik a kutatók kiválasztása. Jönnek haza külföldről magyar tudósok, de külföldi kutatókat is próbálnak idecsábítani.
A daganat egyetlen sejtből elindulhat
Horváth Péter szerint a jó kutatáshoz a 21. században elengedhetetlen a megfelelő kutatási infrastruktúra megléte. Ezért a már említett intézetekkel közösen egy másik uniós és kormányzati forrásból támogatott pályázaton egymilliárd forint értékben vásároltak eszközöket.
– Olyan kutatási területet választottunk, amelyben most is eredményesek vagyunk. Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbb, hogy különböző betegségeket egysejti szinten kell vizsgálnunk, hiszen egy daganat akár egyetlenegy sejtből is elindulhat – magyarázta. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy nagyon nagy érzékenységű tömegspektrométert vásárolt, amellyel fehérjéket, lipideket vagy bármilyen molekulát vizsgálhatnak. Az igazgató szerint ez a műszer ma a világon a legnagyobb érzékenységű ebben a kategóriában. A tervek szerint szöveteket vizsgálnak majd vele, elsősorban daganatos megbetegedések esetében.
Erősödnek az orvosbiológiai kutatások
A Szegedi Tudományegyetem egy mikroszkópegyüttest vásárolt, valamint egy olyan gépet, amellyel gyorsan tudnak sejteket szétválogatni, és megállapítani, hogy az beteg vagy sem. A debreceni partner beszerzett egy olyan eszközt, ami a DNS-t tudja megfejteni. Ehhez komoly informatikai infrastruktúra szükséges, így egy olyan számítógépes klasztert is vásároltak, amely megfelelő az adatok elemzéséhez.
A fejlesztések célja az, hogy hazánkat megerősítsék főként a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsoló molekuláris orvosbiológiai kutatásokban.
Link: delmagyar.hu
