Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Kiváltottuk az akkor kiváltható 100 dollárt, 50-et a lányomnak, Zsuzsikának, 50-et a férjemnek, Bélának. Nekem nem járt, mert volt kint munkaszerződésem. De nem akartunk pusztán 100 dollárral nekiindulni a világnak, ezért eladtuk a Ladánkat, a pénzt feketén átváltottuk, és belevarrtuk Zsuzsika játék macijába, úgy vittük magunkkal. Mindent feladtunk, amink csak volt, a jegyünk is csak egy irányba szólt.”
Karikó Katalin biokémikus mesélt arról a hvg-nek, hogyan távoztak Magyarországról 1985-ben, és hogyan kezdődött a történet, ami mostanra ott tart, hogy Drew Weismann-nal közös szabadalmát felhasználva dolgozza ki koronavírus-vakcináját a Pfizer/BioNTech és a Moderna, Karikót pedig a Nobel-díj esélyesei között emlegetik.
A Karikó-Weismann módszer lényege, hogy a vakcina nem DNS-alapú, hanem a módosított, hírvivő RNS (mRNS)-t használja fel. Az Egyesült Államokban élő Karikó leépítés miatt hagyta el 1985-ben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot, és szerinte ha ott marad, egy középszerű kutató lett volna - most viszont az alelnöke a BionNTechnek.
Nobel-esélyeiről a hvg-nek azt mondta: „Anyukám egykor minden októberben hallgatta a rádióban, hogy ki kap Nobel-díjat, és mindig mondta: Katikám, lehet, hogy te leszel az. Mire én: Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat! Azóta sem gondolok ilyesmire, számomra az a fontos hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől.”
Link: 444.hu
