Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megerősítette szakmai együttműködését a Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat. A nemzetközi konzorcium a nukleáris hulladékok kezelésében új megoldást jelentő, lézeres úton előállított neutronokon alapuló, sóolvadékos transzmutátor létrehozásán dolgozik.
A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy vállalat munkatársai. A Kormány által támogatott nemzetközi projekt infrastrukturális hátterét a szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS kutatóközpont biztosítja.
Nukleáris hulladék: a kihívás a hosszú élettartamú komponenesek tárolása
– A nukleáris hulladék kezelésében speciális kihívást jelent a hosszú élettartamú komponensek tárolása, hiszen nem igen fogadja el a társadalom, hogy 100 ezer, sőt több millió évig garantálható lenne a sugárzó anyag helyben tartása. Ez azt jelenti, hogy a néhány 100 évnél rövidebb felezési idejű anyagok tárolása megoldottnak tekinthető, a problémát az ennél jóval hosszabb felezési idejű anyagok jelentik – fogalmazott Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem prorektora. A lézerfizikus hozzátette,a problémára a megoldást az úgynevezett partícionálás és transzmutáció jelenti.
Modern alkímia: szétválasztás és átalakítás
A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. A transzmutáció voltaképpen az alkímia modern és működő változata, melynek soránaz anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására olyan más maggá vagy magokká alakul, amelyek stabilak, vagy gyorsan lebomlanak.
Évtizedes ötletre nyújt megoldást a lézertechnológia
A transzmutáció ötlete nem új, az már évtizedek óta ismert, hogy ezzel az eljárással a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik. A transzmutációs eljárások elterjedést két gyakorlati probléma gátolta. Egyrészt a jelenlegi eljárásokkal a transzmutációs folyamat nem, vagy csak igen korlátozott mértékben nyomon követhető. A másik probléma, hogya transzmutációs folyamat beindításához és fenntartásához szükséges neutronok előállítása eddig nukleáris reaktorokban, vagy ion gyorsítók segítségével történhetett,ami mind költség, mind méret, és egyéb biztonsági kockázatok tekintetében nem jelent reális megoldást. Az izotópok szétválasztásán túl az egyik kulcskérdés tehát az, hogy lehet-e olyan neutron forrást kifejleszteni, amely egyszerűen kezelhető, és az ára is jóval alacsonyabb, mint a rektoroké vagy gyorsítóké.
Lézeres sóolvadék-technológia: biztos kontroll mellet zajlik a szétválasztás
Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gérard Mourou, a párizsi École Politechnique egyetem professzora, a 2018. évi fizikai Nobel-díj nyertese és Toshiki Tajima a TAE vállalat tudományos igazgatója egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely mindkét problémát kezelni tudja. Egyrészt a transzmutáció folyékony halmazállapotú,átlátszó sóolvadékban történik, amely lehetővé teszi a magreakciók folyamatos ellenőrzését és biztos kontrollját.
Link: origo.hu
