Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Százhuszonhat éve született Szent-Györgyi Albert, az évfordulóra idén is megemlékeztek. A Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtt Rovó László rektor hangsúlyozta a Nobel-díjas tudós nagyságát, ám azt is kiemelte, nem bújhatunk el az árnyékában.
1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert. Az évforduló alkalmából – immár hagyomány, hogy – a Szegedi Tudományegyetem vezetése megkoszorúzza az egykori Nobel-díjas rektor szobrát az egyetem Dugonics téri központi épülete előtt. A szegedi universitas ünnepségén, Rovó László, az SZTE rektora mondott köszöntőt.
– Egyetemünk egyik meghatározó alakjának születésnapján vagyunk itt. Azt hiszem, keveset kell beszélnünk róla, ugyanis az elmúlt több mint 80 évben számtalanszor említettük kiváló személyiségét, munkabírását a tudományos életben, valamint a nemzetközi politikai életben vállalt szerepét – mondta a rektor. Hozzátette, bárhová megyünk a világban, az ő személye mindig meghatározza azt a fogadtatást, amiben részesülünk. Megemlítette, hogy a hétvégén Párizsban járt, ott tanácskoztak ugyanis az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) projekt résztvevői. A szegedi, a párizsi, a lundi, a portói és a müncheni egyetem mintegy 120 képviselője közösen dolgozik az európai felsőoktatás jövőjének alakításán. A rektor úgy fogalmazott, ez az együttműködés nehezen jöhetett volna létre, hogyha nem hangsúlyozzuk folyamatosan Nobel-díjas tudósunk munkásságát. Azt is hozzátette, a Nobel-díjat 1937-ben kapta a tudós, ez szerinte két dologra hívja fel a figyelmet: nem bújhatunk el e mögé, inkább vezetőfáklyaként kell, hogy lebegjen előttünk.
– Számos olyan új rizikós kutatás indul el egyetemünkön, amelyek, ha sikeresek lesznek, akár az egyetem második Nobel-díja is meglehet. Gondolok itt a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás kidolgozására, és a molekuláris fingerprint projektre – hangsúlyozta a rektor.
Dux László is részt vett a koszorúzáson, a professzor 28 évig vezette az SZTE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézetét, amely annak az utódja, amit korábban Szent-Györgyi is vezetett.
– Mi tanítjuk az orvostan- és gyógyszerészhallgatóknak azokat az ismereteket, amelyek a biokémia, anyagcsere-szabályozás, izomműködés kapcsán a Szent-Györgyi iskola eredményei. Az izomkutatásai a szakma szerint másik Nobel-díjat is értek volna, az aktin nevű fehérjét először Szegeden, a Dóm téren tisztították, és a nevét is Szegeden kapta – magyarázta az egyetemi tanár. Dux László is foglalkozik az izomkutatással, és aktív részese a hagyományápolásnak. Szerinte megérdemelt volna még egy Nobel-díjat ezért, ám kutatásai a második világháború éveire estek, majd 1947-ben Szent-Györgyi Albert elhagyta az országot.
Link: delmagyar.hu
