Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Gyerekkori álmát szeretné megvalósítani Mucsi Dávid, egy fiatal szegedi biológus, akinek a leghőbb vágya az, hogy a nagy fehér cápával úszhasson együtt természetes élőhelyén.
Az SZTE korábbi hallgatója nem csak passzióból, hanem tudományos szempontból is vizsgálná a “nagy fehért” (Carcharodon carcharias). A “cápa” szó hallatán a legtöbb embernek egy rideg, vérszomjas, vérengző fenevad jut az eszébe, amely az óceánokban él és minden élőlényt, köztük az embert is prédájának tekinti. Természetesen ez köszönőviszonyban sincs a valósággal, amelyet a filmipar és a bulvár világ generált leginkább a nagy fehér körül. Mucsi Dávid szerint az, hogy a cápát vonzza az emberi vér vagy, hogy kilométerekről is megérzik a vér “szagát” csak pontosítással helyesek. A cápát valóban vonzza a vér, de leginkább a halaké, hiszen az emberit nem is ismerik, amelynek más a fehérje összetétele. A vér “szagot” is csak akkor ismerik fel, ha az áramlat az állat irányába viszi a molekulákat. Ugyanakkor tény, hogy nagyon kis koncentrációjú vér is kiválthatja a szagingert.
A cápák nagyon sikeres ragadozók, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy már 400 millió éve élnek a földön. A cápák esetében ősi taxonómiai csoportról beszélhetünk, amelyek a porcos halak közé tartoznak, akár csak a ráják és a tömörfejűek. Mivel rendkívül régóta róják a föld óceánjait, volt idejük alkalmazkodni a környezetükhöz, amely rendkívül fejlett érzékszerveikben és gyors regenerációban mutatkozik meg. Pikkelyformáik fajra jellemzőek és az evolúció során úgy fejlődtek, hogy minél áramvonalasabb legyen, ezáltal minél gyorsabban tudjon úszni. A fiatal biológus szerint tapintásuk érdes, leginkább a durva dörzspapírhoz hasonlítható. A leggyorsabb cápa a makócápa, amely 80-90 km/h-ás sebességgel is úszhat a vízben, a nagy fehér jóval lassabb, "csak" 45-50 km/h-ás maximális sebességre képes. A hírhedt és félelmetes cápa fogak pikkely eredetűek csak éppen módosultak. Egy állatnak egyszerre több száz foga is lehet és ezt futószalagszerűen cseréli, úgynevezett revolverfogazattal rendelkeznek.
Sokan primitív állatként tekintenek a cápákra csak azért, mert halak és mert félelmetes ragadozók. Ugyanakkor csak úgy, mint a kutyák, a fókák vagy éppen a madarak, a cápák is taníthatóak. Fejlett kognitív képességgel rendelkeznek, amely elsősorban a bentikus, vagyis az aljzaton élő fajokra igaz. Mucsi Dávid cápaetológiával foglalkozik, melynek keretében egyik legfőbb célja az, hogy megmutassa az embereknek, hogy sokakban téves kép él ezekről a csodálatos állatokról. Dávid minél több emberrel szeretné megszerettetni a cápákat, mint mondja nem kell félni tőlük, hiszen nem veszélyesebbek egy szúnyognál, amely akár halálos fertőzéseket is terjeszthet. Mint ahogy a szúnyogot is, a cápákat is körültekintően, tiszteletben tartva kell kezelni - vallja.
Link: webradio.hu
