Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem és a Pro Talentis Universitatis Alapítvány november 5-én és 6-án nyolcadik alkalommal rendezi meg a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt. A kétnapos vetélkedő Gérard Mourou Nobel-díjas tudós előadásával kezdődött.
Fontos toborzóesemény is a szegedi egyetem számára a Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny, hiszen az elmúlt években jól szereplő középiskolás diákok közül többen hallgatóként tértek vissza az intézménybe. A háromfős csapatokban a kémiának, fizikának és biológiának is saját szakértője van, így azok az iskolák szerepelnek jól, melyekben mindhárom tantárgyat magas szinten oktatják.
Tavaly a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium trojkája győzött, közülük Tanner Norman most is itt volt a rendezvény megnyitóján. A fiatalember rövid beszédében méltatta a szegedi kezdeményezést, majd elárulta, hogy ő maga is az SZTE orvosi karán kíván továbbtanulni.
A Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny azonban azok számára is nagy élmény, akik nem vihetnek haza díjakat, hiszen szakmai rendezvények, kutatóműhelyek meglátogatása, valamint kirándulások várnak rájuk a két nap során. A legnagyobb élmény mégis a tavaly a fizikai Nobel-díjat elnyerő Gérard Mourou professzor előadása volt.
A szegedi lézerközpont létrehozásának egyik legfontosabb tudományos támogatójaként számon tartott tudós arról beszélt, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek az extrém erős impulzusú lézersugarak alkalmazásában. Minél rövidebb ugyanis egy lézernyaláb, (ezt femtosecondban mérik) annál nagyobb hőt, nyomást és energiát bocsát ki.
Ha egy anyagot ilyen sugárnyalábbal bombázunk, annak az az előnye, hogy csak a megjelölt terület roncsolódik, ugyanis a rövid becsapódás esetében a hőt nem veszi át a környezet, így az anyag nem roncsolódik.
Ezért például kerámiából vagy üvegből készült eszközök esetében kiválóan alkalmazható. A szemműtéteknél hihetetlenül pontos beavatkozásokra nyílik mód, ezért egyre elterjedtebb módszer a lézeres kezelés ezen a területen is.
Nukleáris hulladék nélküli atomenergiát szeretnének
Van azonban ennél globálisabb területen is lehetőség a hihetetlen sebességre felgyorsított elektronokkal folytatott kísérleteknek. Mourou professzor például a nukleáris hulladék lebomlásának felgyorsulását szeretné elérni azzal, hogy a benne lévő atomokat bombázná ilyen hatalmas energiával.
Vannak biztató kísérletek – melyek egy része kötődik a szegedi lézerközpontban zajló kutatásokhoz is – de egyelőre még nem sikerült a technológiát pontosan kidolgozni.
A francia kutató szerint a jövőnket nagyban meghatározza, hogy az extrém erős impulzusú lézersugarakkal végzett alkalmazott kutatások milyen eredményre vezetnek.
Ha például sikerül az atomerőművek nukleáris hulladékát megsemmisíteni, az tisztává tenné az atomenergiát, így ösztönzést adhatnak azoknak az országoknak, melyek éppen a keletkezett veszélyes hulladék miatt ódzkodnak új erőműveket építeni.
Csakis tiszta energiában szabad gondolkodnunk ugyanis, és ha ettől a veszélyes mellékterméktől megóvjuk a világunkat, akkor az atomenergia lesz a legtisztább energiaforrásunk.
Van egy másik nagyszabású kutatási projektje is Gérard Mourou professzor csapatának. Egy erős lézersugarak kibocsátására alkalmas műhold fellövésével ugyanis a sztratoszférában hatalmas sebességgel keringő űrszemét is eltávolítható lenne a Föld közvetlen környezetéből. Ha ugyanis rövid, de nagy sebességű és energiájú lézernyalábokkal lőnék ezeket az évtizedek alatt felhalmozódott törmelékeket, akkor el lehetne téríteni a mostani pályájukról ezeket a veszélyes anyagokat, és sokkal biztonságosabbá lehetne tenni a világűrt az emberiség számára.
Link: szeged.hu
