Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A rákkutatást forradalmasítaná az az eljárás, amelyen a Szegedi Tudományegyetemen is dolgoznak majd. Az alapötlet a Münchenben élő lézerfizikustól, Krausz Ferenctől származik, aki nemrégiben Szegeden járt, és lapunknak is beszélt az új módszerről.
Lapunkban már beszámoltunk róla, hogy a leggyakoribb daganatos megbetegedések vérben hagyott molekuláris ujjlenyomaton keresztüli fejlesztésében vesz részt a Szegedi Tudományegyetem egy új kutatás keretében. Ennek célja, hogy a leggyakrabban előforduló daganatos betegségek meglétét felfedjék.
Az alapötlet a Münchenben dolgozó Krausz Ferenc lézerfizikustól származik. A kutató a múlt héten részt vett a Magyar Tudományos Akadémia szegedi ünnepségén, és lapunknak is beszélt a fejlesztésről, amely forradalmasíthatja a rákkutatást.
A molekuláris ujjlenyomatunkat vizsgálják
– Ez arra az attoszekundumos méréstechnikára támaszkodik, amelynek a kifejlesztésén csaknem két évtizede dolgozunk. Ez az a tudományterület, amelyik a szegedi ELI lézeres kutatóintézet működésének alapját is képezi. Véletlenül bukkantunk rá arra, hogy ez a méréstechnika akár gyakorlati célra is alkalmazható lehet – magyarázta a kutató.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vérplazmát lézerrel besugározzák, ezáltal a bennük lévő kismolekulák vibráló mozgást végeznek, és infravörös sugárzást bocsátanak ki. Ennek a fénynek a rezgéseit mérik meg.
– Ekkor jöttünk rá arra, hogy ez hasznos lehet a vér molekuláris összetétele elváltozásának a mérésére is. A kérdés az volt, ez használható-e arra, hogy észrevegyük, ha ebben valamiféle elváltozás jön létre – magyarázta.
Tüdőrákos betegeknél biztatóak a mérések
Ezt kezdték el vizsgálni Münchenben négy éve. Először tüdőrákos és egészséges páciensektől gyűjtöttek vérmintákat. Már az első mérések során több mint 80 százalékos pontossággal ki tudták mutatni a második és harmadik stádiumban lévő rákos megbetegedést.
– Ez azért fontos, mert a tüdőrákos betegek kétharmadát csak a negyedik stádiumban diagnosztizálják, amikor már nincs esély a gyógyulásra. Ha korábban diagnosztizálható lenne, az óriás előrelépésnek számítana. Sikerült a prosztata-, mell- és hólyagrákra is kiterjeszteni ezt a módszert, ígéretesek az eredmények – hangsúlyozta.
Több ezer minta kell
Most hazánkban építenek ki egy klinikai hálózatot, amelynek segítségével elkezdik vérminták gyűjtését, ami szükséges ahhoz, hogy ez a módszer a gyakorlatban is alkalmazható legyen.
– Több ezer mérésre van szükség ahhoz, hogy bizonyítsuk, a mérések minden körülmények között működnek. Ehhez létre kell hozni egy biobankot, ahol a mintákat magas technikai színvonalon, megfelelő hőmérsékleten tudjuk tárolni. Ez valósul majd meg Szegeden, az egyetem kutatóinak közreműködésével. Reméljük, hogy jövőre a biobankot is üzembe helyezik Szegeden, és megindul a mintagyűjtés is – mondta Krausz Ferenc.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor érhető majd el ez a módszer a hétköznapi diagnosztikában, azt válaszolta, legoptimistább esetben 10-15 év szükséges még ehhez.
Link: delmagyar.hu
