Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tóth Péter 2011 óta oktatója, 2013 óta pedig vezetője is a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának. Idén dékánként lejár a mandátuma, így mérlegelte az elmúlt éveket. Sikerült elérnie azt, amire több mint 100 éve várnak: az épület felújítását.
Zeneszerző, tanár, dékán is Tóth Péter. Azt szeretné, ha az SZTE ZMK nem a legjobb vidéki zeneművészeti kar lenne, hanem a legjobb. A kettő nem ugyanaz.
– Pályázati pénzekből rengeteg hangszert tudtunk vásárolni az elmúlt években – meséli a dékán. – Ennek ellenére akadnak még bőven hiányok. 45-50 zongoránk van, ebből 20-at azonnal ki kellene cserélni. Sípos orgonánk sincs, pedig a minőségi oktatáshoz szükség lenne rá. Az ára 30-40 milliónál kezdődik.
A másik hátrányuk a többi képzőhelyhez képest – amit most végre orvosolnak – a kar épülete. 100 éve várat magára a felújítás. Az épületben sétálva látni, hogy az egykori polgári ház cselédlépcsője balesetveszélyes, a függőfolyosón tábla hirdeti: életveszélyes, rajta tartózkodni tilos. A termek hangszigetelése és a nyílászárók is borzalmasak. A tantermek romosak, s csak a tanáraiknak köszönhető, hogy saját bútoraikkal, szőnyegeikkel, kicsit otthonosabbá tudják tenni.
– 3 milliárd van az építkezésre; elméletileg. Attól tartok, ismerve az építőipar rohamosan emelkedő árait, hogy a végén ennél többe fog kerülni a felújítás – mondja a dékán.
A régi homlokzat megmarad
A tervezőirodát már kiválasztották, az egyetem a napokban írja alá a szerződést. 260 napjuk van a tervek elkészítésére. A főfalak megmaradnak, elvégre a homlokzat a városkép fontos része. Belülről viszont teljesen korszerű, 21. századi épület fogadja majd a hallgatókat. Hétezer négyzetméterről beszélünk. És ami a város életében is fontos változás, az egy 450 fős hangversenyterem lesz. Ezzel egy régi hiányt sikerül pótolni.
– Szégyen, hogy eddig Szeged nem rendelkezett megfelelő hangversenyteremmel. A koncertterem bérbeadása ugyanakkor hozzájárul majd a kar anyagi stabilitásához is.
Szecsődi Ferencnél akarnak hegedülni
– A művészeti felsőoktatásban sokan egy-egy adott oktató miatt választanak egyetemet. Többen direkt Szecsődi Ferencnél akarnak hegedülni. Mi tudunk válogatni a tehetségek közül, viszont bizonyos hangszereken tanulókból országosan hiány van. Kevés az orgonista, a brácsát vagy éppen a gordonkát választó hallgató. Nálunk a legkapósabb a gitár, de a népszerű szakok közt ott a fuvola, az ének és a zongora is.
A dékán rávilágított a felsőoktatás egyik nagy hibájára is. Arra, hogy a mai képzésben a művészeti oktatásban is elvárás a doktori végzettség, de nehéz olyan oktatókhoz hozzájutni. Ütőhangszermű- vész-képzés ma nincs is Magyarországon doktori szinten, így lehetetlen lenne teljesíteni ezt a törvényi előírást.
Komoly harc a külföldi diákokért
A mérleg ismét pozitívan billen, mikor a külföldi diákokról mesél a dékán. – Hat évvel ezelőtt egy külföldi hallgató tanult nálunk, ma 12. Ez egy 200 diákot foglalkoztató karnál jó arány, többet persze a körülmények miatt sajnos nem is tudnánk leültetni. Itt már rég nem a pénz mondja meg, hová utazik egy hallgató, hanem az, hogy mit tud nyújtani az adott egyetem adott kara. Komoly harc folyik a külföldi diákokért. Mi az egyik kiváló egykori hallgatónkat is alkalmazzuk, aki kínai, és magyarul is jól beszél. Ő foglalkozik a kínai hallgatóink mentorálásával.
Tóth Péter mandátuma lejár idén, harmadszor már nem pályázhat a dékáni címre, ami nem hatalom, hanem felelősség. – Rektor úr felajánlotta, hogy megbízottként felügyeljem a felújítási munkálatokat, ami rengeteg energiámat fogja lekötni. Az, hogy dékánhelyettes leszek-e a jövőben, nyilván az utódomon múlik. Ha igényt tart rám, vállalom. Mikor tudatosult bennem, hogy nem pályázhatok újra, tudatosan kerestem a lehetséges utódomat, olyan valakit, aki szakmailag feddhetetlen, és alkalmas arra, hogy az előttünk álló átmenetet levezényelje.
Új elnevezés: Bartók Béla Művészeti Kar
Január 28-án összeül a szenátus. – Ha minden jól megy, akkor elfogadják a névváltoztatási kérelmünket. Onnantól kezdve Bartók Béla Művészeti Kar megnevezés kerülhet majd az iratokba.
Merészebb terv, de mivel művészeti karról van szó, új képzéseket is indítanának a jövőben, amit már az új dékán intézhetne. Festészet, formatervezés, 3D-s grafika, szobrászat – mind-mind ott szerepel a jövőbeli tervek között, de egy-egy szak beindítása, akkreditálása sok egyeztetést kíván, és hosszú ideig tart.
– Azt tapasztaltam külföldön, hogy kimondhatatlan a kar elnevezése a mostani formájában. Olyan nevet kerestem, ami mindenkinek mond valamit Kanadától Kínáig. Bartók pedig tökéletes, elvégre nemcsak zeneszerző, hanem zongoramű- vész, népzenekutató is volt, és Szegedtől alig 40 kilométerre született.
Még nem tudni, hányan pályáznak majd a dékáni posztra, viszont Tóth Péter zökkenőmentes átállást ígér. Hátránya senkinek sem származik majd, és abból sem, ha művészeti karrá válik a ZMK. – Segíteni fogom az új dékánt, bárki tölti is majd be a posztot. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a munka folyamatos és gördülékeny legyen – magyarázta Tóth Péter.
Link: delmagyar.hu
