Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
171 hallgató, oktató és dolgozó adott vért az év 100. napján a Nagy SZTE Véradáson.
Ezzel elérték a célt: nem 300, hanem 513 életet mentettek meg. A verseny szervezői arra hívják fel az ország felsőoktatási intézményeit: szervezzenek véradást, amelynek célja az SZTE által beállított nem hivatalos rekord megdöntése.
A megszokottnál is nagyobb volt április 10-én, az év 100. napján a forgalom az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban – itt várták az önkéntes véradókat 10 és 17 óra között az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai. A Nagy SZTE Véradás elérte, sőt, meg is haladta célját: a résztvevők nem 300, hanem több mint félezer életet mentettek meg. A vállalás utalt a véradás szlogenjére: „Adj vért, és ments meg három életet!” Kedden a szegedi egyetem hallgatói, oktatói és dolgozói ezt nagy létszámban meg is tették.
Dr. Imreh Szabolcs, az SZTE GTK egyetemi docense azt mondta: a véradás nagyon nemes cselekedet, amivel jó példát lehet mutatni a fiataloknak. „A 100 fölötti létszámmal nagyon elégedettek voltunk az év 100. napján, hiszen elértük a célunkat. Minden felsőoktatási intézményt szeretnénk arra biztatni – a sajátunkat is – hogy ezt a létszámot múlják felül az általuk szervezett véradáson.”
Szekeres Veronika, az Országos Vérellátó Szolgálat regionális igazgatója azt mondta: nagyon fontos számukra, hogy az éves, heti, havi véradások egyenletesek legyenek, hiszen a betegellátás ezt követeli meg tőlük. „A soknapos ünnepekből bőven kijut ebben az évben, és a véradókat a négynapos ünnepek, a szabadságolások alatt és nyáron nehéz megtalálni. Rendszeres véradóink nagyobb tömege az idősebb korosztályból kerülnek ki, mindenféleképpen nagyon fontos, hogy az utánpótlásuk meglegyen” – tette hozzá Szekeres Veronika.
A szegedi régióban naponta 200-250 véradásnak kellene lennie ahhoz, hogy a betegeket biztonságosan el tudják látni vérrel, vérkészítményekkel. Egy véradással három életet lehet megmenteni – egy teljes véradásból, ami 450 milliliter teljes vér levételét jelenti, háromféle készítményt állítanak elő: friss fagyasztott plazmát, vörösvérsejt koncentrátumot, a kettő közötti határrétegből pedig vörösvérsejt lemezke-koncentrátumot. A vörösvérsejt koncentrátumból évente az országban 400 ezer egységre van szüksége, ennek biztosítása érdekében a lakosság 5 százalékának kellene rendszeresen vért adni.
Link: vasarhely24.com
