Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Magyarországon közel félmillió embernél diagnosztizáltak perifériás érszűkületet, ami elsősorban a mozgás hiánya miatt kialakuló betegség. A Zöld recept nevű rendezvény ezért a rendszeres mozgást népszerűsítette az Ady téren, amihez nem kell túl sok idő, de annál nagyobb akaraterőt kíván.
– Magyarországon harmincöt percenként meghal valaki a mozgáshiány következtében – mondta Lombfalvi Katalin, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ sajtóreferense a rendezvény megnyitóján. Kovács László a klinikai központ igazgató-helyettese ehhez hozzátette, hogy az ötven év feletti magyarok átlagban hat és fél órát tévéznek, de a fiatalabb generáció is három és fél órát tölt a tévékészülékek előtt. A sok ülés, a passzív testhelyzet azonban az egyetemistákat érinti a leginkább, hiszen egy vizsgaidőszakban akár 12–15 órát is görnyednek a könyvek fölött, vagy ülnek a számítógép előtt. A dolgot súlyosbítja, hogy ilyenkor fogy a legtöbb energiaital és cukros üdítő, így már a fiatal szervezetet is erősen leterhelik az ilyen időszakok.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ezért is szervezte a rendezvényt a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja (TIK) elé. A napsütéses időben nemcsak szavakban bíztatták mozgásra a fiatalokat. Kropkó Péter, ötvenegyszeres magyar ironman nyújtó gyakorlatokat vezényelt a könyvtárba érkezőknek, amivel megmutatta, nem kell feltétlenül megizzadnunk azért, hogy tegyünk valamit az egészségünkért. Azért a legjobb módszer mégis az intenzív mozgás, hiszen a futás, kerékpározás, úszás olyan mozgáskoordinációk, amelyek jót tesznek az érrendszernek. Az idősebbek sétálhatnak, vagy a ma divatos nordic walkingot művelhetik.
A színpadra szólították azt a szegedi férfit, akinél tíz éve diagnosztizáltak érszűkületet. Wéber Gusztáv rengeteg mozgással, helyes életmóddal elérte, hogy ma már szinte tünetmentes, ugyanúgy élvezi sétái során a napsütést és jó levegőt, mint a betegsége előtt. Nem mindenki ilyen szerencsés azonban, hiszen évente hétezer ember lábát vágják le Magyarországon, aminek legfőbb oka a mozgáshiány. A rendezvényen szűrőbusz és szakmai tanácsadás állt a rendelkezésére mindazoknak, akik kíváncsiak voltak az egészségügyi állapotukra. Étrendi ajánlást is kaphattak az érdeklődők, amennyiben magas vérzsírszintet állapítottak meg náluk a vizsgálatok során. A legfontosabb azonban az, hogy az egészségtudatos életet ne csak akkor kezdjük el, amikor már megjelentek a figyelmeztető jelek, és az orvosok diagnosztizálták a bajokat. Mozogni tehát mindig kell, akár felhívják erre a figyelmünket, akár nem.
Link: vtvszeged.hu
