Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Azóta áll folyamatos kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetemmel Szabó Gábor, mióta hallgatóként a városba érkezett. Az SZTE nyáron leköszönő rektora tegnap kapta meg a Szeged díszpolgára kitüntető címet. Azt nem tudja, hogy gyüttmönt vagy sönki a városban, hiszen Nagykanizsán született, ám büszke arra, hogy a TIK és az ELI létrehozásában szerepe volt.
Már év elején tudomást szerzett arról Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem nyáron leköszönő rektora, hogy a díszpolgári címre felterjesztik. Botka Lászlóval hivatalos ügyben beszéltek, s – tőle szokatlanul – afelől érdeklődött a polgármester, hogy milyen programjai lesznek májusban. Így tudta meg a rektor, hogy kitüntetné a város. Mint mondta, megtisztelő számára, hogy a 2009-es Pro Urbe Díj után ismét elismerte őt Szeged – ezúttal a díszpolgári cím adományozásával.
– Lányom egy Szegedhez közeli faluban lakik, ahol erős a közösség, és egyszer gyüttmöntnek titulálta magát, amire reagálva finoman felvilágosították, hogy ő sönki, gyüttmönt az ugyanis, aki az adott helyen születik. Ennek analógiájára nem tudom, hogy Szegeden sönki vagyok vagy gyüttmönt, de az tény, hogy felnőtt életem a városhoz és a Szegedi Tudományegyetemhez köt – válaszolta kérdésünkre, hogy a városban eltöltött több évtized után szegedinek tartja-e már magát.
Igaz, pályafutása során több mint 7 évet Szegedtől távol töltött, kutatott és vendégprofesszor is volt. Szabó Gábor ugyanis azt vallja: nemzetközi tapasztalat nélkül sokkal szegényebb lett volna a pályafutása, és az egyetemet se tudta volna megfelelőképpen szolgálni. Elmondta, azon nem kellett tépelődnie, hogy hazajöjjön-e Németországból vagy Amerikából: számára magától értetődő, hogy nem tud sehol máshol úgy gyökeret verni, mint itt. Ezenfelül szerinte a magyar kultúra megmaradásába úgy tud a legtöbbet fektetni, ha nyitva van az ajtaja az egyetemi hallgatók előtt, akiknek kérdéseit mindig igyekszik megválaszolni.
– Tizenkilenc éves korom óta élek ebben a városban. Az oktatói és kutatói létem első évei mégsem a városhoz kötöttek, hanem egy pár száz négyzetméterhez. Annyit dolgoztam ugyanis, hogy szinte semmit sem láttam Szegedből. Akkor kellett megalapozni azt, hogy a nemzetközi szakmai közvélemény előtt megmutassuk magunkat, s az bizony nem volt ingyen – fogalmazott.
Szerencsésnek tartja magát, hogy a sors lehetővé tette számára, hogy az ELI-ALPS létrehozásáért sokat tehetett, s azon néhány ember egyike is volt, aki intenzíven részt vett a TIK tervezésében. Mint mondta, az ember ilyen tevékenysége óhatatlanul más kontextusba helyezi a kapcsolatát a munkahelyével és a várossal egyaránt.
Sokat mondogatta, azt szeretné, hogy Szeged olyan legyen, mint Göttingen vagy Heidelberg, s örömmel látja, hogy ez a kijelentése ma már nem tűnik nonszensznek. Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus az ELI-ben az első lézer bekapcsolásakor azt mondta Szegedre és az ELI-re, hogy Európa közepe Közép-Európában. Szabó Gábor rektor reméli, ez ténylegesen valóra is válik.
Link: delmagyar.hu
