Bezár

Internet

Palkovics László: Nem kell félni a robotoktól - A sofőrhiányról és önvezető autókról is kérdeztük a minisztert

Palkovics László: Nem kell félni a robotoktól - A sofőrhiányról és önvezető autókról is kérdeztük a minisztert

2018. május 25.
3 perc

A Szegedi Tudományegyetemen tartott előadást Palkovics László, az innovációért és technológiáért felelős miniszter a múlt héten - akkor még jelöltként fogadta el az SZTE felkérését. Az eredetileg autó- és beszállítóiparból érkező politikust az összeszerelő országról és az önvezető kocsikról is kérdeztük.


Sokan osztják a véleményt, hogy összeszerelő ország vagyunk, és százezrek veszítenék el rövid idő alatt a munkájukat, ha mindent robotizálnának Magyarországon, amit ma érdemes. Ez érzékenyen érintené az autógyárakban, alkatrész-beszállítóknál dolgozókat. – Akik azt mondják, hogy összeszerelő ország vagyunk, valószínűleg nem láttak még gyárat, az összeszerelés ugyanis azt jelenti, hogy valamilyen terméket előállítunk – mondja Palkovics László, hozzátéve, így van ez az Audi és a Mercedes hazai gyárában is.

Szerinte rossz az a megközelítés, hogy ezeknél a vállalatoknál a termékfejlesztés szerepe kisebb, a hozzáadott érték kevesebb. Sok cég egészen komoly kutatási-fejlesztési erőforrásokat hoz Magyarországra, és ezeket sikeresen működteti is. – Jó lenne, ha ezt a képességet, kapacitást meg tudnánk jelentetni a magyar tulajdonú vállalatoknál is – említi a közeli jövő egyik fontos feladatát.

Palkovics László előadásában is hangsúlyozta, a magyar vállaltok hatékonysága elmarad az európaitól, 75 százalékuk csupán felét adja a hozzáadott értéknek, míg a multinacionális 25 százalék produkálja a másik felét. Hiába nőtt a kis- és középvállalkozásoknál a létszám, 60 százalékát tudják csak produkálni, mint az átlagos nyugati kollégájuk. Fontos tehát, hogy a magyar tulajdonú vállalatok súlya növekedjen a hozzáadott értékben, és így csökkenjen a kitettségünk.

A miniszter úgy véli, nem kell félni a robotizációtól, abban semmiféle problémát nem lát, ha egy robot valamilyen munkát jobb hatékonysággal tud elvégezni, mint az ember, ez a fejlődés. – Nagyobb kérdés az, mi történik a felszabaduló humán kapacitással, és ebben azért megoszlik a vállalatvezetők véleménye – árnyalja a képet a miniszter. Egyik részük azt mondja, ezzel új lehetőség teremtődik, és például a Mercedes-gyár szalagja mellől érkező dolgozó energiája, képessége nagyobb hozzáadott értékű munkához jelent forrást, ám ehhez mindenképpen tovább kell képezni őket. (Időben itt még nem tartunk, Kecskeméten 2500 új munkatárs felvételét tervezik a közeli jövőben.)


Palkovics László is találkozott olyan számokkal, hogy mi történik itthon, ha jönnek a robotok, illetve Németországban 600 ezer ember veszíti el a munkáját, ha elektromos autókat kell összeszerelni. – A jövőkutatók szerint az a gyerek, aki most megy iskolába, és 12–16 év múlva kikerül onnan, olyan munkakörben dolgozik majd, amelynek kétharmadát ma még nem ismerjük. Organikus farmert, implant dizájnert olvastam a felsorolásban, és nem biztos, hogy értettem, mit takar pontosan – beszél a jövő tervezhetőségének nehézségeiről.

Ami a jelen, az például az óriási sofőrhiány, ami Magyarországon és egész Európában nagy gond. Palkovics Lászlótól azt kérdeztük, erre menyire lehet megoldás az önvezető autók érkezése. Szerinte egyértelmű a kapcsolat, 85 kilométeres óránkénti sebességgel menni az autópálya belső sávjában, miközben csak az előző kamion hátulját látja a sofőr, nem igazán nagy kihívással bíró szakma.

– Azt is értem, sokan miért nem akarják ezt választani, éppen ezért fontos az önvezető funkciók megjelenése. Amikor egymás mögött néhány méterrel, konvojban mehetnek a teherautók, miközben a sofőr mással foglalkozhat – mondja a miniszter. Szerinte ez jó példa arra, hogyan lehet egy unalmas, ugyanakkor veszélyes munkát rábízni egy robotszerű valamire, ami nem fárad el és valószínűleg nem unatkozik.


Link: delmagyar.hu

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek