Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tévhit, hogy a kolozsvári egyetemet áthelyezték Szegedre a trianoni döntés után. Az intézmény menekült, és a Tisza-parton a legszebb épületekben talált otthonra. A Szegedi Tükör a belvárosban folytatja városrésztörténeti sorozatát.
Az egyetem Dugonics téri épülete eredetileg főreálgimnáziumnak készült. 1880 táján rövid ideig az ítélőtábla székhelyéül szolgált, amelynek elnöke református volt. Ezért, kitekintve az emeleti ablakból, zavarta a szemben álló katolikus Dugonics András szobra. Nem kellett több, elérte a városvezetésnél, hogy ötven méterrel hátrébb helyezzék. Innen származik a mondás, hogy „möglépött, mint Dugonics” – elevenített fel újabb várostörténeti anekdotát Mihály Illés idegenvezető, a Tourinform-iroda nyugalmazott igazgatója.
– Az egyetem 1921 októberében kezdte meg az első szemeszterét Szegeden. Tévhit, hogy Kolozsvárról helyezték ide, hiszen senki nem helyezte, hanem menekült az intézmény. A trianoni döntés után a magyar származású egyetemi tanároknak ugyanis román zászló előtt, a Bibliára tett kézzel hűségesküt kellett volna tenniük, hogy nagyszerű tudósokat nevelnek Nagy-Romániának. Ellenálltak, erre kiutasították őket az országból – tért át az egyetem történetére az idegenvezető.
– Szeged fogadta be az intézményt Ferenc József Tudományegyetem néven. Az alapító oklevélbe bele is foglalták, hogy ha véget ér a trianoni gonoszság, akkor visszatérnek Kolozsvárra a karok, de lesz Szegednek önálló egyeteme. Így is történt. Szent-Györgyi Albert szobra azért is fontos, mert 1940-től első rektoraként négy évig vezette az újonnan megalapított Horthy Miklós Tudományegyetemet. Tegyük azt is hozzá, hogy mindezt azután, hogy 1937-ben megkapta a Nobel-díjat. Ebbe az épületbe járt az 1924–25-ös tanévben József Attila is.
A város a legszebb épületeit ajánlotta fel az egyetem céljaira. Így adták át a MÁV leszámítolási hivatalának (a mai Egyetem utcai) épületét, amely korábban az egész Osztrák–Magyar Monarchia vasúti szállítmányozását intézte. Miután az országot megcsonkították, ekkora irodaházra nem volt szükség. Emellett épültek a belvárosban kifejezetten a klinika számára épületek. Kolozsvárról négy kar jött a városba: a bölcsész-, az orvos-, a gyógyszerész és a természettudományi kar. Abból fejlődött tovább az egyetem a jogi, a gazdaságtudományi karral, kettéválik az orvoskar általános és fogorvosi fakultásra. Míg hét egyetemi és öt főiskolai karrá teljesedett ki.
Érdemes az egyetem történetéhez kapcsolódóan jobban szemügyre venni a Dóm téri zenélő órát, mert Kulai József szobrász ismert tudósokat, művészeket mintázott meg. Tizenkét 150–160 centi magas diákfigura vonul fel a kollégiumuk ornátusában közöttük felfedezhetjük Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén arcát. Őket a négy kar dékánja követi, egyikük Herman Ottót idézi. Végül a rektor alakján Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jellegzetes vonásai ismerhetők fel. A Csury Ferenc tervezte óraszerkezetet és az egyetemi életből vett dalokat először az 1936-os szabadtéri játékokon hallhatta a nagyközönség.
Akkorra már a püspöki székesegyházzá lett fogadalmi templom, és a püspöki palota, valamint az egyetem biológiai és orvosi intézetei egy megkomponált teret közrezárva alkottak szerves egységet, Rerrich Béla nagy ívű tervei alapján. A homlokzatokat – valószínűleg a stockholmi városháza mintájára – alakították ki különlegesen égetett klinkertéglából. A tervező elképzelése ugyan nem valósulhatott meg teljes egészében: a Somogyi utca felőli része nyitva maradt.
Link: vtvszeged.hu
