Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemről, amely abban segít, hogy az enyhe és közepes koponyasérülést szenvedettek agykárosodásának súlyosságát minél pontosabban meg lehessen határozni.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott, huszonkét intézmény – köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai – által végzett kutatás eredményeiről a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban számoltak be a szerzők július végén.
Büki András, a PTE idegsebészeti klinikájának igazgatója, a cikk egyik szerzője kedden az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában áttörésként értékelte a kutatás eredményét. Az idegsebész professzor kifejtette: egy év alatt világszerte több mint 50 millió ember szenved koponyasérülést, amelyet jelenleg elsősorban képalkotó eszközökkel diagnosztizálnak. A kutatás eredményeként két biomarkert – GFAP és UCH-L1 elnevezésű fehérjéket – azonosítottak, amelyek kimutatása a vérből és az agyvízből már a korai szakaszban utal a páciens sérülésének súlyosságára.
A kétezer beteg bevonásával elvégzett kutatás szerint ezeknek a biomarkereknek az együttes vizsgálatával, elsősorban az enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek esetében mintegy 35 százalékkal csökkenthető a CT-vizsgálatok száma. A kutatás megállapításai nyomán kifejlesztendő új diagnosztikai eszköz páciensek számára sugárdózis-csökkenést, az ellátó intézményeknek pedig költséghatékonyabb működést jelenthet – magyarázta.
Büki András szintén áttörésnek nevezte, hogy a skandináv országok diagnosztikájában elterjedt jelzőanyaggal szemben, a kutatásuk során azonosított fehérjék vizsgálatát elfogadta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóság (FDA). Eddig még nem volt koponyasérülések esetében FDA által elfogadott biomarker – tette hozzá. A szakhatóság szerint e fehérjék vizsgálata a képalkotó diagnosztikai eljárások kiegészítéseként használható.
Az orvosprofesszor előrejelzése szerint a közeljövőben kifejleszthetik a kutatási eredményeiken nyugvó új diagnosztikai eszközt. Annak előnyei között említette, hogy a járó betegek esetében történő felhasználáson túl azt a helyszínen is alkalmazhatják majd sport-, vagy harctéri sérülések esetén. Kitért arra is, hogy emellett az eszköz a súlyos koponyasérültek megfigyelésében, állapotuk rövid időközönkénti rendszeres ellenőrzésében is az orvosok hasznára lehet.
Büki András a PTE szerepéről elmondta, hogy klinikájuk vizsgálati helyként vett részt a kutatásban. Azok előzményeiről közölte azt is, hogy az amerikai védelmi minisztérium által kezdeményezett vizsgálatsorban a Banyan Biomarkers első Egyesült Államokon kívüli partnere volt a pécsi idegsebészeti klinika.
A kutatást vezető floridai Banyan Biomarkers nevű vállalat több műszergyártó világcéggel tárgyal már az eszközfejlesztésről.
Link: hirado.hu
