Bezár

Internet

Békési Imre kapja a szegedért alapítvány idei fődíját - 29. díjátadó gálaest a nagyszínházban

Békési Imre kapja a szegedért alapítvány idei fődíját - 29. díjátadó gálaest a nagyszínházban

2018. március 10.

A Szegedért Alapítvány idei fődíját Békési Imre nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem professzora kapja. A 82 éves nyelvész még mindig bejár a főiskolára, tanári szobájában ott sorakoznak a polcokon tudományos kötetei.


29. díjátadó gálaest a nagyszínházban

Huszonkilencedik alkalommal adják át a ma 19 órakor kezdődő gálaesten a Szegedért Alapítvány díjait a nagyszínházban. A város legpatinásabb civil szervezetének idei fődíját Békési Imre nyelvész, a tudományos kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját Frank József növénynemesítő, a művészeti kuratórium Gregor József-díját Sejben Lajos képzőművész, a társadalmi-állampolgári kuratórium Debreczeni Pál-díját Farkas András civil aktivista kapja. (A kitüntetetteket mutatja be alábbi összeállításunk.) Az idei gálát – amelyen Pirók Zsófia és Lippai Andrea táncművész a Flamenco Táncharmóniák című produkciót, valamint a Szegedi Kortárs Balett az Abszurdia című darabot adja elő – Gellérfy László szerkesztette, háziasszonyként Beslin Anita vezeti.


„A nyelvészet nagy szerelem lett"

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti épületében, régi tanári szobájában fogadott bennünket Békési Imre – abban a helyiségben, amelyhez 1957 óta kötődik.


Kollégium, majd dolgozószoba

– Főiskolás voltam még, akkor ebben az épületben kollégium működött, öten laktunk itt. Az, hogy később tanárként is enyém lett ez a helyiség, nem teljesen a véletlen műve. Amikor már itt tanítottam, sokszor utaltam rá, hogy jól érzem magam ebben a szobában – mesélte mosolyogva Békési Imre. Bár már nem tanít, szobája a régi, az asztalon ott áll egy ősrégi számítógép, a polcokon pedig ott sorakoznak a TANÁR ÚR írásai. Így, csupa nagy betűvel, hiszen tanárok ezrei tekintik őt annak.

A nyelvészprofesszor mégis szerényen beszél a kezdetekről. Tanítói oklevelet 1955-ben szerzett a kalocsai tanítóképző intézetben, majd miután nem vették fel az egyetemre, a szegedi pedagógiai főiskolán tanult magyar–történelem szakon, később az ELTE-n is elvégezte ezt a szakpárt. Pályafutását 1958-ban Kalocsán általános iskolai tanárként kezdte, majd kollégiumi nevelőtanár és gimnáziumi óraadó tanár lett. Azt, hogy nyelvész vált belőle, a szegedi főiskolai éveinek köszönheti. Hiszen 1963-ban az akkori tanszékvezető, Inczefi Géza hívta vissza a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára tanársegédnek.

Pályája egyenesen ívelt felfelé

– Ekkor dőlt el minden, feleségemet is itt ismertem meg, ő felvételizett, én pedig a bizottságban ültem. Szerettem tanítani, és a nyelvészet is nagy szerelem lett, fel sem merült bennem, hogy váltsak – fogalmaz Békési Imre. Pályája egyenesen ívelt felfelé, két időszakban volt a főiskola főigazgatója, ám arra a legbüszkébb, hogy 1984 és 2000 között a magyar nyelvi tanszék vezetője lehetett.


82 évesen is aktív

A 82 éves professzor ma is aktív, a Magyar Nyelv című folyóirat egyik szerkesztőjeként a szerzők írásait bírálja el, ezért egy héten többször is bejár dolgozni. Nemcsak szellemileg, fizikailag is fitt: 20 percre lakik a főiskola épületétől, azt mondja, amíg be tud sétálni, addig nincs baj. Ténylegesen 2007-ben ment nyugdíjba, ám még négy évig – ahogy ő mondja – jókedvéből tanított, mert igényelte a hallgatók társaságát.

Tanszékét a nyelvészeti kutatás fontos műhelyévé tette. Tanszékvezetőként több kollégája tudományos fokozatszerzését segítette elő. 1993-ban lett az MTA doktora, majd 1995-ben habilitált. Tudományos munkássága során több monográfiát, illetve tanulmánykötetet jelentetett meg, ezek száma meghaladja a háromszázat.


Sok magyartanárt indított el a pályán

Ő mégis inkább azt emlegeti, hogy több ezer diák tanult a kezei alatt nyelvészetet, és ment magyartanári pályára. Egykori tanítványaival most is tartja a kapcsolatot, minden évben több évfolyam-találkozóra hívják. Tisztelői a 60., 70. és 80. születésnapjára írásaiból emlékezőkötetet állítottak össze.

Kezdeményező és irányító szerepe volt a nagy múltú, de 1963-ban megszüntetett szegedi tanítóképzés újraindításában.

– Egyik legnagyobb dobásunk volt ennek idehozatala, hiszen a párhuzamos képzéseket meg kellett szüntetni. Összefogott egész Szeged akkor, mindent elkövettünk annak érdekében, hogy vonjanak össze minket az egyetem bölcsészkarával, így jött az ötlet, hogy ha a tanárképzést fel kell adnunk, akkor legyen tanítóképzés – mondta az egykori tanszékvezető. Ez jobban működött, mint remélték, így ennek sikerén felbuzdulva elindították az óvodapedagógus képzést is.

Békési Imre a tanítás és tudományos munkája mellett tagja, sőt létrehozója is volt több alapítványnak. A Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumát egy ideig elnökként is vezette. Nem tudta, hogy idén felterjesztették a fődíjra. Bódi György, az alapítvány titkára hívta fel, hogy ő kapja meg, így értesült róla. – Ebben az a sok évtizedes munka is benne van, amit végeztem, a másik ok, amiért megkaphattam, az életkorom: idén talán én voltam a legöregebb a jelöltek közül – viccelődik.

A Művészeti Kuratórium Gregor József-díjának kitüntetettje: Sejben Lajos képzőművész

Sejben Lajos Kisteleken született 1957-ben. 1979-ben a Kecskeméti Műszaki Főiskolán szerzett diplomát szerkesztő szakon. 1971 óta Szegeden él, festészettel és kisplasztikával foglalkozik. Informel olajképekkel kezdte pályafutását, amelyekkel főként Jean Dubuffet felfogásához kapcsolódott, spontán képzetű, elvont formaritmusok érdeklik. A 90-es évektől érzéki finomságú papírnyomatokat is készít. Műveiben éppúgy felhasználja a hagyományos kollázstechnikát, mint a legkülönfélébb növényi elemek szerves beépítését. Tárgykollázsaihoz a legkülönfélébb anyagokat felhasználva a mágikus kifejezés lehetséges újait keresi. Számos művészeti csoportosulás tagja: MAOE, MKISZ, Magyar Festők Társasága, Magyar Papírművészeti Társaság, Nemzetközi Papírművészeti Társaság, Magyar Művészkönyvalkotók Társasága, Magyar Szobrász Társaság, SZÖG-ART, HÁM Művészeti Egyesület. Egyéni kiállításai voltak többek között Szegeden, Budapesten, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Csongrádon, Szentesen, Turkuban, Stege-ben, Groningenben, Arnhemben, Harlingenben, Temesvárott.

Jubileumi kiállítása 2017 februárjában volt Tünékeny idő címmel a Démász Galériában. A sokoldalú alkotót Pataki Ferenc festőművész méltatta a verniszázson. „A szabad festés örök élménye szól belőle – jellemezte a kolléga a kiállítót és képeit. A színes, mozgalmas és gazdag felületű olajfestmények stílusai az archaikus kortól a modern irányzatokig terjednek. – Mindezt úgy, hogy elkerülte a divatirányzatokat – mondta Pataki mester. A festmények mellett változatos anyagokból készült plasztikák és kollázsok is betöltik a kiállítóteret. A többnyire fából, bádogból és papírból álló konstrukciók egyaránt tükrözik Sejben Lajos kézműves tudását, műszaki és egyben játékos, kísérletező szellemiségét és alkotói szorgalmát. A művész visszatérő módon tiszteleg a Gutenberg-galaxis előtt többek között Könyvoltár, A tipográfushoz és a Privát könyvtár című plasztikáival."
Számos hazai, külföldi kollektív kiállításon sikerrel szerepelt, amit több díj is bizonyít az 1991-es Szeged város Alkotói díjától a 2016-os 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat díjáig.


A Tudományos Kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díjának kitüntetettje: Frank József növénynemesítő

Frank József 1945-ben született Hódmezővásárhelyen. Egyetemi diplomáját 1968-ban szerezte a JATE-n biológia–földrajz szakon. 1969-ben kezdett dolgozni Iregszemcsén, az Állami Takarmánykutató Intézetben, majd ugyanott MTA-ösztöndíj-aspiránsként dolgozott 1975-ig. Itt kötelezte el magát a növénynemesítés mellett.

Családjával 1975-ben költözött vissza Szegedre, munkahelye 27 éven át a Szegedi Gabonakutató Intézet volt, ahol növénynemesítőként, vezetőként, majd 1991-től 2002-ig főigazgatóként dolgozott. Pályája során főként növényélettani-növénygenetikai kutatásokkal, növénynemesítéssel foglalkozott. Magyarországon az első olajipari és étkezési hibrid napraforgófajták feltalálója, előállítója, amivel nagy nemzetközi hírnévre tett szert. Az általa nemesített hibrideket a hazai napraforgó-termőterület 60 százalékán termesztették. Franciaországban 1988-ban már 400 ezer hektáron termelték az általa nemesített Viki fajtanevű hibrid napraforgót mint Európa egyik legjobb napraforgófajtáját.

Ez a siker vezetett oda, hogy az általa nemesített fajták 4 kontinens 17 országában terjedtek el. 1982–90 között a Gabonakutató lett a FAO Napraforgó Európai Adatbank Kultúrfajok Szekció vezetője.

Frank József államilag elismert fajtáinak száma hazánkban: 33, külföldön: 41. Szabadalmaztatott fajtáinak száma: 39. A tudományos előmenetelről sem feledkezett meg. 1976-ban eredményesen megvédte a biológiai tudományok kandidátusa címet, 1989-ben pedig a mezőgazdasági tudományok doktora címet, 1985-ben a szegedi egyetem címzetes egyetemi tanárrá avatta. 1990–2000 között az MTA Növénynemesítési Szakbizottság tagja, majd elnöke. 1997–2000-ig az MTA doktori képviselője, 1990–1996-ig a Magyar Növénynemesítő Egyesület alelnöke, 2015-től az MTA Növénynemesítési Bizottság tagja. Szerzőként nevéhez kapcsolódik 4 szakkönyv és 67 tudományos közlemény. 1989-ben megalapította a 27 évig működő Frank-Helianthus Alapítványt, amelynek tevékenysége a fiatal kutatók támogatása és díjazása volt.


A Társadalmi-Állampolgári Kuratórium Debreczeni Pál-díjának kitüntetettje: Farkas András civil aktivista

Farkas András 1948-ban született Kelebián. Tanulmányai befejezését követően Szegedre került, ahol a Csomitervnél, majd a Délépnél dolgozott. 1986-tól a Tisza Volán idegenforgalmi üzletágát irányította. 1990-ben rendezvény- és utazásszervezéssel foglalkozó magáncéget alapított, amelynek 25 éve ügyvezetője. A szegedi Szent Gellért zenei fesztivál fő szervezője. Külföldi kapcsolatai révén rendszeresen segíti a SZTE egészségügyi intézményeinek fekvőbeteg-ellátását Németországból érkező, használt, 10 millió forintos értékű bútorok beszerzése révén. Így jutott korszerű berendezésekhez a II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológiai és Kardiológiai osztálya, a Sebészeti Klinika, az Ortopédiai Klinika, a Gyermekklinika sebészeti osztálya. Farkas Andrásnak oroszlánrésze van abban, hogy a Rotary mozgalom fontos gyermek egészségügyi programja, a Gift of Life – amelynek célja, hogy a veleszületett szívrendellenességekkel világra jött csecsemők megfelelő műtéti beavatkozásokkal és posztoperatív ellátással egészséges felnőttekké válhassanak – Szegedre kerülhetett. A program által már is több mint húsz, határon túli kisgyereket műtöttek meg Szegeden. A Magyar–Izraeli Baráti Társaságok régiós alelnökeként rendszeresen közreműködik a szegedi Őszi Zsidó Kulturális Hetek programjának szervezésében, lebonyolításában. Aktív szerepe volt az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült Magyar Pieta és Wass Albert halálának 100. évfordulójára készült szobrok megszületésében. A Maros torkolati, újszegedi Gergő liget elhagyatottságának megszüntetése és a sétány kialakítása is neki köszönhető.

Farkas András közéleti munkájára, önzetlen áldozatkészségére a rivaldafényen való kívülmaradás jellemző. „Tenni nem azért kell, hogy mások lássák, hanem azért, hogy segíts azokon, akik rászorulnak" – vallja. Tevékenységét a város „Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért" díjjal ismerte el, illetve a keresztény–zsidó párbeszéd elősegítésért megkapta „A Magyar Zsidóságért" Emlékplakettet.


Link: delmagyar.hu

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek