Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hármas sorban hat kilométernél is hosszabb lenne Dombi József tanítványainak sora. 71 éven át oktatott kísérleti fizikát, majdnem annyi ideig, ahány éve a diplomáját kezébe kapta.
– Vannak, akik ecstasyt szednek, és attól jobban érzik magukat. Nekem az oktatás volt a drogom, hiszen a jól sikerült órák mindig jó érzéssel töltöttek el. Világ életemben szerettem tanítani, ezt a hivatást szeretni kell. De aztán kiderült, hogy van más drogom is, ugyanis Marx szerint a vallás a nép ópiuma. A hit mindig is fontos volt nekem, ilyen családban nevelkedtem – mondja Dombi József, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.
Talán ezek voltak azok a fő okok, amelyek 1941-től 2012-ig, vagyis 71 évig a tanári pályán tartották, ennek során több ezer pedagógust képzett ki. A tanárok tanára jelzőt is megkapta. Tanítványa volt többek között Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, egykori oktatási miniszter, Szabó Gábor, az SZTE idén leköszönt rektora, Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt főigazgatója és Csapó Benő Prima Primissima díjas oktatáskutató, Szeged város díszpolgára is, és még folytathatnánk a sort.
Dombi József 75 évvel ezelőtt vette át matematika és természettudomány szakos tanári diplomáját, ezért a közelmúltban gránitdiplomát kapott a Szegedi Tudományegyetemtől és a város önkormányzatától is.
– A szüleim sajnos nem képezhették magukat, nem is volt nyugdíjra jogosító munkahelyük. Én viszont már fiatalon elhatároztam, hogy többre szeretném vinni. Élt bennem a tudásvágy, és szerencsére a szüleim is taníttatni akartak. Ezért az elemi iskola és a gimnázium elvégzése után 1938-ban a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumba jelentkeztem. Két későbbi akadémikus, Kalmár László és Náray-Szabó István felvételiztetett. Meglepődtek, amikor azt mondtam, hogy az egyetemre nem adtam be a jelentkezésemet, de biztatásukra ezt is megtettem. Így jutottam be a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemre, mert akkor még így hívták a Szegedi Tudományegyetemet. Amikor pedig a diplomámat megkaptam, már Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem volt az intézmény neve. Akkoriban egyáltalán nem volt biztató a tanárok helyzete, ugyanis a tanárképző intézet hirdetőtáblájára az volt kiírva, hogy 250 magyar–történelem szakos és 180 matematika szakos végzett hallgató állás nélküli az országban – merül bele a részletekbe Dombi József.
Négy év tanulás után tanítási gyakorlat várt rá, de mivel alkalmas volt katonának, csak fél évet kellett teljesítenie. Két hetet sem töltött a Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumban, az iskola igazgatója, Firbás Oszkár máris matematika–fizika szakos állást ajánlott neki, amit örömmel elfogadott, így kinevezték helyettes tanárnak. A bemutató óráján ott ült Riesz Frigyes és Kalmár László, az egyetem két kiváló matematikusa.
– Már 1941-ben, másodéves egyetemi hallgatóként munkát kaptam Gombás Páltól az Elméleti Fizikai tanszéken. 1943-ban, amikor befejeztem az egyetemet, kinevezést kaptam egy évre a Szent István Kereskedelmi Középiskolába. 1944 októberében kiürítették Szegedet, hazamentem Zalaegerszegre, majd katonának kellett állnom. A háború végén amerikai hadifogságba kerültem. Kiszabadulásom után 1946. október 12-én visszajöttem Szegedre, viszont a korábbi állásomat már betöltötték, így az akkor induló paksi Kereskedelmi Középiskolába helyeztek át. Két évvel később, 1948-ban újra Szegeden kaptam állást. Először a Kereskedelmi Középiskolában, majd a Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumban tanítottam összesen két évet. Budó Ágoston tanszékvezető hívására 1950-ben a Kísérleti Fizikai Tanszék munkatársa lettem, és innen is mentem nyugdíjba 1985-ben, de nem fejeztem be a tanítást, oktató maradtam 92 éves koromig. Bor Zsolt, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett akadémikus a 80. születésnapi köszöntésemre kiszámolta, hogy ha hármas sorokba állítanánk a tanítványaimat, akkor hat kilométer hosszú lenne ez az oszlop. Ez a következő 12 aktív évem alatt még tovább nőtt – emeli ki, hozzátéve, hogy még a fiai közül is oktatott kettőt.
A két hónap múlva 99 éves Dombi József pályafutását számos oklevéllel és éremmel ismerték el az évek során, 1998-ban a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet vehette át, 2010-ben Szegedért Emlékérmet kapott, tavaly pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Jelentős kutatások fűződnek nevéhez
1950-ben egyetemi doktori fokozatot, majd 1963-ban fizikából kandidátusi fokozatot szerzett. Molekuláris lumineszcencia-vizsgálatokkal foglalkozott, ezen belül az oldatok abszorpciós és fluoreszcencia-spektrumaira vonatkozó kutatásai jelentősek. Kutatómunkája mellett fontos szerepet vállalt a fizika szakos tanárok és a fizikusok képzésében. 1955-ben Kísérleti fizika, míg 1957-ben Alkalmazott fizika II. éves vegyészhallgatók részére címmel írt egyetemi jegyzetet.
Link: delmagyar.hu
