Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Élet-, anyagtudományi és környezetfizikai kutatások során is alkalmazható új nanoszkópiai eljárások és módszerek fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei egy 796 millió forintos uniós támogatással indult projektben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a környezetünkben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mélyebb megértése és irányítása gyakran csak a nanométeres skálán lejátszódó mechanizmusok vizsgálatán keresztül lehetséges. A klasszikus, azaz a makroszkopikus szintű méréseken alapuló megközelítés csupán a sokaságok statisztikus átlagára értelmezhető információkat hordoz. Ezért napjainkban a nagy térbeli és időbeli felbontású vizsgálatokra alkalmas nanotechnológiai módszerek a kutatás és a fejlesztés középpontjába kerültek.
Az SZTE és Pécsi Tudományegyetem munkatársainak együttműködésével tervezett kutatások olyan optikai módszereken alapulnak, amelyek lehetőséget teremtenek a direkt, roncsolás- és torzulásmentes vizsgálatra, ellentétben a nem optikai eljárások jelentős részével, melyek alkalmazása során legtöbbször elkerülhetetlen a minta szerkezetének károsodása. A klasszikus optikai módszerekre jellemző limitált térbeli feloldás korlátainak áttörését az optikai nanoszkópia alkalmazása, fejlesztése teszi lehetővé. Ez egy viszonylag fiatal tudományterület, ugyanakkor az e körben megjelent publikációk száma mutatja a téma aktualitását és dinamikus fejlődését.
A tervezett alkalmazások élettudományi, anyagtudományi és környezetfizikai kutatásokra egyaránt kiterjednek. Az élettudományi alkalmazások területén a cél olyan nanoszkópiás rendszer megépítése, amely képes párhuzamosan az élősejtes minták több tulajdonságát is mérni. Egy ilyen teljes körű rendszer egyedülálló a világon, és jelentősen növelné a szegedi kutatók nemzetközi pályázatokhoz való csatlakozásának esélyét. Az anyagtudományban és a környezetfizikában elsősorban az emberi tevékenységből származó aeroszolok valós idejű elemzésére kívánnak fókuszálni. A fotoakusztikus mérési módszerek továbbfejlesztésével többek között a részecskék fizikai és kémiai tulajdonságait, illetve az aeroszolok élettani hatását alapvetően befolyásoló kialakulási folyamatokat vizsgálják.
Az egyetemen megvalósuló nanoszkópiai műhely szerves részét képezi az oktatásnak is, lehetőséget biztosítva a diákoknak, hogy a szakterületen a legmodernebb módszereket és technológiákat ne csak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megismerhessék, alkalmazhassák, mellyel elő tudjuk segíteni a tehetséges fiatal kutatók itthon tartását – áll a közleményben.
Link: szegedma.hu
