Országos vastagbélszűréssel a korai halálozás ellen

Bár az elmúlt években jelentős változás indult meg a hazai demográfiai helyzetben: nőtt a születések száma, és csökkent a halálozásoké, az a kiindulópont, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas a korai halálozás – közölte Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Leszögezte, további javulást szeretnének, amely nem csak a születések számának emelkedéséből fakad, hanem abból, hogy tovább tudnak élni azok, akik ma idő előtt meghalnak. Nem állunk jól a korai halálozásban, viszont az elmúlt években nőtt az egészségben eltöltött éveknek a száma, amely közelít az Európai Unió átlagához, ami 61,8 év, a 2014-es magyar adat pedig 60,8 év. Javítani kell a korai halálozáson, ezért országossá terjesztik ki az eddig “pilot” programként működő vastagbélszűrést – közölte Balog Zoltán.

Magyarországon évente 10 ezren betegednek meg vastagbélrákban, és ezen betegek csaknem fele veszti életét. Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, az új szűrési programmal azt szeretnék elérni, hogy a halálozási arány tíz százalékkal csökkenjen. Balog Zoltán kitért arra, hogy például Csehországban a célzott szűréseknek köszönhetően harmadával tudták csökkenteni a végbélrák okozta halálozást, és szintén előrelépést jelenthet a megelőzésben, ha a felsőfokú végzettségű szakápolók is bekapcsolódhatnak egyes gyógyítási folyamatokba. A szűrések mellett fontos az egészségtudatosságra nevelés is, ezért különböző pályázati programokkal kiírásával szeretnék támogatni a szabadidősportokat, és felhívni a figyelmet a tudatos gyógyszerfogyasztásra és az egészséges táplálkozásra. A miniszter ismertetése szerint az év végéig húsz szűrőbuszt állítanak “szolgálatba”, és hétmilliárd forintot fordítanak a menzák megújítására.

Prevenció nélkül nem lesz javulás

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy áttörést kell elérni a népegészségügy területén, amelynek legjobb eszköze a prevenció. Jelezte, hiába költenek 800 milliárd forintot meghaladó összeget a szakellátásra, és hiába emelkedett ez a forrás hat éven keresztül 300 milliárd forinttal, ha a népegészségügy területén nem lesz áttörés, akkor az ellátórendszer nem tud megfelelni annak a kihívásnak, ami a lakosság öregedéséből származik. Úgy fogalmazott, a komplex szűrési programok adnak esélyt arra, hogy ebben a harcban nyerésre állhassunk, prevenció nélkül esélytelenek vagyunk. Az államtitkár kiemelte az egyéni felelősséget is, mint mondta, az egészségi állapotért nagyban felelős, hogy ki milyen életmódot folytat.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos az országossá terjesztendő vastagbélszűrési programról elmondta, az 50-70 éves korosztályt szólítják majd meg a házi orvosokon keresztül. A folyamat két lépcsős lesz, először székletmintát vizsgálnak, és ha a laboreredményben eltérés mutatkozik, akkor kerül sor a kolonoszkópos vizsgálatra – mondta. A vizsgálatot két évente kell megismételni. A szűrőközpontok Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Egerben Székesfehérvárott lesznek, de ezek nem direkt betegfogadó helyek, hanem a vizsgálatok koordinálásra alkalmasak – mondta Szentes Tamás tisztifőorvos. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: az érintett korosztály 1,8 millió embert jelent, és az uniós program 2019-es zárása után a magyar kormány finanszírozza a vastagbélszűrést, és akkortól már kötelezővé tennék a házi orvosoknak a programban való részvételt. Jelenleg, az uniós finanszírozás alatt a házi orvosok jelentkezhettek a programba plusz finanszírozásért.

Link: pestisracok.hu