Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A fiatal idegtudós Berényi Antal és a Lendület-programban résztvevő csapata a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Élettani Intézetében egy olyan kezelési eljáráson dolgozik, amely az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkenti.
Mi az az epilepsziás roham?
“A sejtek közötti információáramlás a különböző ritmusok segítségével történik az agyban. Vagyis a sejtek szinkronizált módon kerülnek aktivitásba a különböző területeken, hol az egyik terület aktív, hol a másik, ami hintaszerűen működik. Úgynevezett oszcillatorikus aktivitást hoz létre az agyban, ami nem más, mint különböző frekvenciájú ritmusok. Abban az esetben, ha az agyműködés természetes ritmicitása megborul, akkor van egy bizonyos esetben epilepsziás roham“ – magyarázta Berényi Antal egyetemi adjunktus.
Vagyis a központi idegrendszer nem tudja feldolgozni az információkat, és tudatvesztéses állapot alakul ki. A gyógyászat jelenleg erre kétféle eljárást alkalmaz.
Milyen megoldások léteznek?
“Az egyik a gyógyszeres terápia, ami arra próbálja sarkalni az agyat – mert adott esetben úgy lelassítja a sejtek közötti kommunikációt –, hogy ne alakulhassanak ki a hiperszinkronnak nevezett állapotok. A gyógyszeres terápiák nagy hátulütője, hogy folyamatosan befolyásolja az agyműködést, nem csak az epilepsziás rohamok alatt” – mutatott rá Berényi Antal.
Egy másik fő csapásvonal a sebészi beavatkozás, azonban itt elveszítjük annak az esélyét, hogy a későbbiekben ez az agyterület normálisan működhessen, hiszen egy darab hiányozni fog az agyból.
Forradalmi eljárás lehet
“Mi egy harmadik vonal mentén próbálunk új eljárásokat kifejleszteni az epilepsziás rohamok leállítására, ez pedig elektromos ingereket használ. Az előző kettővel szemben az elektromos ingerek nagy előnye hogy időben célozható, ami azt jelenti, hogy az ingerlést csak akkor kapcsoljuk be, amikor az epilepsziás roham elkezdődik. Az ép és jól működő agyat békén hagyja” – fejtette ki az adjunktus.
Az viszont még megoldásra vár, hogy kidolgozzanak egy olyan elektromos ingerületet átvivő eljárást, amely csak azt a meghatározott pontot stimulálja, ahonnan a roham kiindult.
Hogyan működik?
Vöröslakos Mihály PhD-hallgatónak többek között az a feladata, hogy a patkányoknál kísérleti szinten már működő eljárást átültesse humán területre.
“Először főként azt vizsgáltuk, hogy ha a bőr alá beültetnénk egy stimuláló eszközt, akkor mekkora áramintenzitás kellene ahhoz, hogy biztonsággal le tudjunk állítani egy epilepsziás rohamot. Manapság viszont már a neurológusok bőrön kívül is használnak elektromos ingerlést. Azt is megvizsgáltam, hogy bőrön kívül alkalmazható lenne-e az elektromos stimuláció az epilepsziás rohamok leállítására” – mondta Vöröslakos Mihály.
“Egy olyan eszközt szeretnénk kifejleszteni, amely zárt láncú elven, felügyelt nélkül, automatikusan képes detektálni a rohamok kezdetét. Ez önmagában nagyon nagy kutatási kihívás, hisz a rohamok előtt nincsenek olyan megbízható elektromos jelek az agyban, amelyek másodpercekkel vagy percekkel előre megjósolnák, hogy roham következik” – ismerte el Berényi Antal.
A kutatók még csak állatkísérletes eredményekről tudtak beszámolni. A módszert a humán gyógyászatban egyelőre nem próbálták, ahhoz még éveknek kell eltelnie.
Link: napidoktor.hu
