Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Rendkívüli Breakthrough-díjjal tüntetik ki a gravitációs hullámok létét – ezzel Albert Einstein százéves jóslatát – bizonyító tudósokat, akik között hárommillió dollárt (812 millió forint) oszt szét a Jurij Milner orosz milliárdos kezdeményezésére négy éve létrehozott tudománytámogató alapítvány.
A három kutatásvezető, a LIGO nevű különleges amerikai laboratórium alapítója, Rainer Weiss, Kip Thorne és Ronald Drever egymillió dolláron osztozik, kétmillió dollárt a projektben részt vevő további 1012 tudós között osztanak szét egyenlő arányban.
Az évszázad egyik tudományos szenzációjának számító felfedezésben magyar kutatók is részt vettek. A díj honlapja szerint például az MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem több kutatója, valamint több, külföldi egyetemen dolgozó magyar kutató is részesül a díjból.
„Egyetlen csodás lángelme, sok nagyszerű kutató és az univerzum kreatív erői egyesültek, hogy egy tökéletes tudományos történetet alkossanak" – mondta kedden New Yorkban a díjat bejelentve Jurij Milner.
A Rendkívüli Breakthrough-díj (Special Breakthrough Prize) bármikor odaítélhető kivételes tudományos teljesítményért, márpedig e felfedezés jelentősége azonnali elismerést indokol – közölte Edward Witten fizikus, a fizikai díjakat odaítélő zsűri elnöke.
Tudósok egy nemzetközi csoportja februárban jelentette be, hogy évtizedekig tartó kutatás után közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által 100 éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A tudósok szerint eredményeik újfajta csillagászati kutatások előtt nyithatnak utat, és megfigyelhetővé tesznek eddig megfigyelhetetlen jelenségeket, például két fekete lyuk összeolvadását.
Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt, és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege.
A LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Az esemény során példátlan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet a gravitációs hullámok továbbítottak.
A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amelyet abból a célból építettek, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. Detektorai a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben.
A rekordösszegű díjat a informatikai-internetes szektor milliárdosainak egy csoportja, többek közt Sergey Brin, a Google egyik alapítója, a Facebook-vezér Mark Zuckerberg, Jack Ma, az Alibaba-csoport, illetve Jurij Milner, a Sky Technologies alapítója hozta létre, hogy felkeltsék a figyelmet a természettudományok világa iránt.
A kedden bejelentett különdíjat decemberben adják át egy ceremónián, amelyen közzéteszik a „rendes" fizikai, élettudományi és matematikai díjazottak nevét is.
Link: mno.hu
