Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Spontán beszéd elemzése alapján mutatja ki az Alzheimer-kór megelőző jeleit egy program, amelyet szegedi kutatók fejlesztettek ki. Klinikai szűrővizsgálatot vagy akár bárki számára hozzáférhető mobilapplikációt is lehetne belőle fejleszteni - egyelőre nem jelentkezett befektető.
Az Alzheimer-kór korunk egyik legrettegettebb betegsége – elsősorban azért, mert kialakulása után a folyamat már nem fordítható vissza. A tudósok éppen ezért elsősorban arra keresik a választ, hogyan lehetne azt a lehető legkorábban felismerni, és még kezdeti stádiumában szinten tartani, ezzel akár évekig elodázva a leépülés folyamatát. Erre nyújthat megoldást az a kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogyan szűrhető ki az emberi beszédből az enyhe kognitív zavar – ami az Alzheimer-kór megelőző jele lehet.
– Az eredeti kutatás 2004- ben indult az SZTE Pszichiátriai Klinikáján Kálmán János professzor irányításával – mesélte Hoffmann Ildikó klinikai nyelvész. – A vizsgálatok alapját az a tény képezte, hogy beszéd közben tervezzük is a szöveget. Ha valaki sokat hezitál, az azt jelezheti, hogy neki több idő kell a gondolkodásra. Mivel Alzheimer-kór esetében az emlékezet sérül, már az ezt megelőző enyhe kognitív zavarnál is kimutatható a beszédben ez a probléma.
A nyelvészeti tanszék munkatársa és a klinika doktoranduszhallgatója évekig kézzel elemezte ki a beszédmintákat, ez azonban rendkívül időigényes volt. Ezért kérte fel a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportját egy automatikus rendszer kiépítésére.
– A rendszernek nincs másra szüksége, mint 5-10 percnyi rögzített hanganyagra, amelyben a páciens kérdésekre válaszol. Megkeresi a szövegben a szüneteket, bizonytalanságokat, és behúzza a hangok határait – mesélt háromévnyi munkájuk eredményéről Tót László tudományos főmunkatárs. – A kiértékelést is a gép végzi, és meghatározza, hogy a beszélőnek van-e kognitív zavara.
A program másik készítője, Gosztola Gábor tudományos munkatárs kiemelte: a programot nem lehet úgy megírni, hogy az 100 százalékos diagnózist adjon, de nem is ez a célja.– Már az is nagy segítséget jelent az orvosoknak, ha nem kell minden gyanús esetet megvizsgálniuk, a program megszűri számukra a pácienseket.
A program – amelynek létrehozásában az SZTE Pszichiátriai Klinika és az MTA Nyelvtudományi Intézet is közreműködik – egyelőre kutatási verzióban létezik, a gyakorlati használatbavételhez még végleges, termékszintű szoftverré kellene alakítani – vagy egy klinikai rendszerré, amely szűrővizsgálatként funkcionálhatna, vagy egy mobilos applikációvá, amely bárki számára elérhető. Egyelőre azonban sem állami, sem gazdasági befektető nem jelentkezett, pedig ez kiválthatná a költséges CT- és MRI-vizsgálatok jelentős részét is.
Link: delmagyar.hu
