Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
"Idejöttetek, pusztítottatok – most állítsátok helyre a rombolást." Így indokolták a magyar hadifoglyok, mintegy félmillió férfi rettenetes munkakörülmények közötti kényszermunkatáborban dolgoztatását a Szovjetunióban. Róluk alig beszéltek évtizedeken keresztül idehaza, rabtartóik szintén hallgattak. Talán ezzel magyarázható, hogy utódaik kiadásában még a legutóbbi időkben is jelennek meg tőlük visszaemlékezések, ennek ellenére történetük egy elsüllyedt kontinens, melyet természetesen a politika uralt. Pihurik Judit, az SZTE Bölcsészettudományi Kar adjunktusa, a téma avatott szakértője beszélt a képnyszermunkatáborba hurcoltak sorsáról Tráser Lászlónak
*
A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Programban (NAP) aktív szerepet játszanak szegedi kutatók is. A NAP-ról, valamint a NAP öt pillére közül a felfedező kutatásokhoz, a klinikai idegtudományi kutatásokhoz, valamint a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó lehetőségekről, továbbá a NAP várható gazdasági előnyeiről tájékoztatót tartottak október 9-én, csütörtökön, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Itt kérdezte Tráser László először a SZTE rektorát, Szabó Gábor akadémikust, majd Vécsei László akadémikust és Bari Ferenc professzort, ÁOK dékánt.