Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

71 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését: felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait. A névsorban szereplő kutatók 17 százaléka szegedi egyetemi polgár.

Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 tudományos közreműködő vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata.

Pályázati siker

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémiát vezető „Freund Tamás elnöki koncepciójában is fontos célként jelölte meg, hogy a magas minőségi követelmények megőrzésével, a Fiatal Kutatók Akadémiája és a Doktori Tanács közreműködésével, valamint a Rektori Konferenciával konzultálva növelni kell az MTA doktora cím elismertségét” – írta az mta.hu. További cél, hogy a Magyar Rektori Konferenciával, a Magyar Akkreditációs Bizottsággal és az egyetemekkel összehangolják a tudományos minősítések (PhD, habilitáció, DSc) követelményrendszerét és funkcióját.

Az MTA új doktorai közül a legtöbben – 48-an – egyetemen dolgoznak. Kutatóintézetekből 17-en, egyéb intézményből pedig 6-an lettek idén az MTA doktorai.

Idén 8-an vannak az MTA új doktorai között a 45 év alatti fiatal kutatók. A legfiatalabb címet szerzett 36 éves, ő a biológiai tudományok területén ért el kimagasló eredményeket. Az MTA új doktorai közül az idén a legidősebb 93 éves, ő közgazdaságtudományi munkásságáért nyerte el a címet.

A névsorban 12 „ismerős” 6 egyetemi karról

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatása ide kattintva olvasható. A 71 név közül 12 különösen ismerősen cseng a Szegedi Tudományegyetemen.

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar három egyetemi docense is 2021. június 30-án ünnepélyes keretek között vette át a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa által adományozott MTA Doktora oklevelet.

Dux Mária (képünkön) értekezésében a szomatoszenzoros és vegetatív idegrendszer és a meningeális erek kölcsönhatásait vizsgálta, elsősorban a migrén kialakulási mechanizmusának sejt- és molekuláris szintű feltárása céljából (…).

Jost Norbert László (…) részt vett több olyan kísérletes molekula (például a dronedaron és a tedisamil) preklinikai vizsgálatában és fejlesztésében, amely később a klinikai gyakorlatban is törzskönyvezett antiaritmiás gyógyszer lett.

Venglovecz Viktória értekezésében a hasnyálmirigy vezeték sejtek iontranszport folyamatait tanulmányozta a hasnyálmirigy-gyulladás patomechanizmusában. Elsőként mutatta ki, hogy egyes epesavak (…) növelik a vezetéksejtek bikarbonát szekrécióját (…).

Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar öt oktatója nyerte el az MTA doktora címet.

Csernus Sándor, a középkori francia nyelvű történetírás külföldön is évtizedek óta elismert kutatója (…) alaposan magyarázott fordítást közöl és korszerű elemzést is nyújt Joinville Szent Lajos király életéről szóló művéről (…).

Forgács Tamás (képünkön) értekezése új lapot nyit a magyar frazeológiai kutatásban. Az eddigieknél nagyobb figyelmet fordít az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti vonatkozásaira, vagyis keletkezésük és változásaik kérdéskörére (…).

Pavlovits Tamás már hosszú ideje foglalkozik a kora újkor filozófiai problémáival és a végtelen kérdésével. Dolgozatában olyan új megközelítési módot kínál, mely eredeti a téma nemzetközi filozófiai kutatásában (…)

Révész László disszertációjában áttekintette a Keleti-Kárpátok és a Duna vonala közötti földrajzi térben az elmúlt több mint 180 év során előkerült 10–11. századi sírleleteket. 878 lelőhely 19241 sírjának az adatait gyűjtötte össze (…).

Sándor Klára disszertációjának középpontjában a rovásírásnak is nevezett székely írás áll. „A székely írás reneszánsza” című munkájában harminc év kutatási eredményeit foglalja össze. Dolgozata olvasmányos stílusban megírt, de tudományos igényességű munka (…).

Az SZTE FOK munkatársa, Madléna Melinda értekezése a magyar felnőtt népesség fog- és fogágyállapotát befolyásoló tényezőkről, a helyes szájhigiénés gyakorlatról, a fogorvosi ellenőrzés fontosságáról és a dohányzás mellőzésének jelentőségéről közöl új epidemiológiai eredményeket (…).

Az SZTE Gazdaságtudományi Karról Farkas Beáta értekezésének alapkérdése, hogy felépíthető-e közös elemzési keret az uniós tagállamok vizsgálatához, illetve e rendszerben hogyan helyezkednek el a közép- és kelet-európai tagállamok. A szerző az újszerű csoportosításhoz többelemű kategória-rendszert dolgozott ki (…).

Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon Balogh György Tibor (képünkön) olyan modelleket fejlesztett ki, amelyek a gyógyszerkutatás korai fázisában alkalmasak gyógyszerjelölt vegyületek jellemzésére és osztályozására, illetve mellékhatások kiszűrésére állatkísérletek nélkül. Módszere alkalmas komplex növényi kivonatok vizsgálatára is (...).

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kutatója, Karri Lamsa a tanulással kapcsolatos agyi plaszticitást vizsgálja. Kiderítette, hogy a magasabb funkciókért felelős agykérgi területeken nemcsak az elsődleges idegsejtekben, hanem a gátló interneuronokon keresztül is végbemegy a folyamat…

Az SZTE „holdudvarában”

A 71 MTA doktor közül lazán, de a szegedi egyetemhez kötődik – például – az itt jogi diplomát szerző Stipta István, aki az elsődleges levéltári források feltárása, az ügyiratforgalmi statisztika rekonstruálása és szakavatott elemzése révén az 1884-ben felállított Pénzügyi Közigazgatási Bíróság hiteles történetét tárja fel. Ugyancsak kötődik a szegedi universitashoz az SZTE Biológia és az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola témakiírója, Valkó Orsolya, aki a gyepi biodiverzitást kialakító és fenntartó mechanizmusokat vizsgálja. Korábban a szegedi egyetemen oktatott Várnay Ernő, akinek a monográfiája az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásainak valamennyi szakaszát elemzi.

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz.

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím egyéni kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az MTA elnöksége elfogadta a tudományos osztályok aktualizált, az új Doktori Szabályzat változásaihoz igazított doktori ügyrendjét. 2020 februárban létrejött a Minimumkövetelmények Tára is.

Magyarországon a 2021. június végi állapot szerint 2610 kutató rendelkezik az MTA doktora címmel. Közülük 1752-en 1995 után szerezték meg a címet, 858-an pedig 1995 előtt nyerték el a tudomány doktora fokozatot.

SZTEinfo

Fotók, forrás: mta.hu