focinyitoko

2021. szeptember 08.

A 92. Ünnepi Könyvhét több programján is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai. Az eseményeken kiderült, hogy ha keressük a megoldásokat a klímaváltozás okozta környezeti kihívásokra, mint például az árvíz, belvíz, aszályveszély, akkor a földtudományokra és a földrajz által kínált komplex szemléletre a korábbinál is nagyobb szükség van a XXI. században.


A Magyar Tudományos Akadémia szegedi székházában kis túlzással egymásnak adták a kilincset a klímaváltozás várható hatásaival foglalkozó geográfus szakemberek az elmúlt napokban. A 92. Ünnepi Könyvhét programsorozatában bőven akadtak olyan könyvbemutatók és pódiumbeszélgetések, amelyek a Földet, a földtudományokat állították a fókuszba. A klímaváltozás hatásainak kutatásaiban és e hatások mérséklésében egyre nagyobb szerep jut a földtudományoknak, ennek megfelelően növekszik a nemzetközi érdeklődés a földrajzi kutatások és a témáról szóló könyvek iránt. A földrajztudomány olyan gyakorlatban is használható megközelítést kínál a döntéshozóknak, amely messze túlmutat az egyes ágazatok (erdészet, vízgazdálkodás, agrárium, stb.) szakmaspecifikus megközelítésén.


eloadas1


Az utóbbi évtizedekben a műholdas távérzékelés, a geoinformatika (digitális térképi adatbázisok) robbanásszerű fejlődése révén a földrajz egy olyan prognosztizáló tudománnyá vált, amely konkrét, tájanként, területenként eltérő válaszokat is megfogalmaz a „Hogyan védjük ki a klímaváltozás hatásait?” kérdésre.

 

A „Klímaváltozás okozta környezeti változások”, könyvbemutatóval egybekötött szakmai előadó ülésén több szerző is érdekes, a jövő kihívásaira is választ adó előadásban fejtette ki a könyvben is bemutatott kutatási területét. Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, GeoLitera Kiadó, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és a Szegedi Akadémiai Bizottság Föld- és Környezettudományi Szakbizottság által közösen szervezett eseményt, Prof. Dr. Farsang Andrea, egyetemi tanár, a „Klímaváltozás okozta kihívások – Globálistól lokálisig” kötet szerkesztő bizottsági tagja nyitotta meg.


konyv1


Az előadók között komoly szakmai múlttal rendelkező szerzők világítottak rá a mindannyiunkat közvetlenül érintő, jelenleg is zajló környezeti változások okaira és hatásaira. 


Prof. Dr. Mezősi Gábor, a Hőmérsékleti szélsőségekkel kapcsolatos természeti és társadalmi-gazdasági veszélyek című előadása, melyben a hőhullámok és a hideghullámok gyakoribbá válásának okait és drasztikus, emberéletekben is mérhető következményeit is bemutatta. 

A minikonferencián szóba kerültek olyan, a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi intézetében évtizedek óta zajló kutatások, mint például a Duna-Tisza köze talajvízszint süllyedésének okait és következményeit detektáló vagy a belvíz elöntések műholdas távérzékeléssel történő vizsgálatával foglalkozók.


eloadas2


Az előadások végén az érdeklődők kaphattak a bemutatott könyvből és kötetlen beszélgetésre is sor került.


Szintén a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont egy másik földrajos programnak is. Különleges könyvbemutatót tartott Prof. Dr. Rakonczai János - Elfogyasztott jövőnk? Globális környezeti és geopolitikai kihívásaink című könyvéről. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék emeritus professzora a beszélgetés során kiemelte, hogy a mű érdekességét –a ritkaságszámba menő komplex megközelítésen túl – az adta, hogy a pandémia miatt a megjelenése egy évet csúszott, mialatt négyszer kellett aktualizálni, a gyorsan változó adatokat.


rj


A könyvből kiderül, hogy olyan változások zajlanak jelenleg a Földön, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek hosszabb rövidebb időn belül. A kutatás egyik következtetése, hogy akár újabb hidegháborúhoz is vezethet, az egyre fogyó erőforrásokért folytatott küzdelem.

A könyv korábban megjelent angol nyelven is, amely a magyar változattal együtt ingyenesen letölthető az internetről. A magyar nyelvű verzió aktuálisabb és bővebb is, hiszen van benne egy fejezet, amely kifejezetten Magyarországról szól. Ebből a részből is kiderül, hogy az emberi tevékenységek, mint például a mélyszántásos földművelés, milyen módon növeli a szárazodást, a területek aszály érzékenységét.

A mű nem szenzációhajhász pánikkeltés, hanem tudományos kutatásokon alapuló értekezés, amelyet már most, több egyetemen tankönyvként használnak, de - mivel nagyon olvasmányos stílusban íródott – ezért a téma iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. 


A 92. Ünnepi Könyvhét programjain kiderült, hogy a földrajz olyan összetett tudomány, amely segítségével jobban megérthetők azok a folyamatok, amelyek a természeti és a társadalmi környezetünkre egyaránt komoly befolyással bírnak. Emellett általános vélekedés volt az előadók és az érdeklődők között, hogy a nyomtatott könyvet nem helyettesítheti az e-book, legfeljebb kiegészítheti.


 

SZTEinfo – Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István, Lévai Ferenc


A 92. Ünnepi Könyvhéthez kötődően írtuk:

 

A Cimeliától a TikTokig – A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei

 

A 92. Ünnepi Könyvhéten a jubileumait ünneplő Szegedi Tudományegyetem

 

SZTEPress néven indít könyvkiadót a Szegedi Tudományegyetem

 

Minden korosztályt megszólít az SZTE a 92. Ünnepi Könyvhéten