Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Az ELI-ALPS Lézeres kutatóközpontban kialakított ideiglenes Covid-kórteremre nem volt szükség, mert az SZTE Járványügyi Ellátó Központja, a harmadik hullám tetőzésekor is folyamatosan és biztonsággal tudta ellátni a védekezéssel kapcsolatos egészségügyifeladatait, így ismét a lézereké lehet a főszerep a vastag betonfallal körülvett épületben. Az intézetben folyamatban van egy francia cég által fejlesztett, közel 7 milliárd forint értékű lézer berendezés installálása, amivel az SZTE kutatói – hasonlóan a külföldről érkező tudósokhoz - a világon egyedülálló kísérleteket végezhetnek.

Az ELI ALPS, (Extreme Light Infrastructure Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) mágnesként vonzza a világ vezető, lézerhez kapcsolódó tudományterületek kutatóit és az érdeklődő hallgatókat. A járvány azonban az intézmény életét is alaposan megváltoztatta. Az ELI-ben található egyik terem, úgynevezett lézer célterület, több szempontból is megfelelőnek tűnt egy ideiglenes járványkórház kialakítására. Egyrészt nagyon jól elkülöníthető, másrészt a szellőztetése és a speciális légtechnikája miatt valamivel alacsonyabb a légnyomás a teremben, mint a szabadban. Emiatt a nyílásokon (ajtókon) „mindig befelé áramlik a levegő” tehát a technológiai kialakítás gátolja, hogy szennyeződés vagy akár vírusok kijussanak. Szerencsére az éles tesztelésre nem került sor, így elszállították az ágyakat, ismét a kutatóintézet használatába került a terem.

Az intézetben folyamatban van egy francia cég által fejlesztett, közel 7 milliárd forint értékű lézer berendezés installálása, amivel az SZTE kutatói – hasonlóan a külföldről érkező tudósokhoz - a világon egyedülálló kísérleteket végezhetnek. -  A két méter vastag betonfallal körülvett „bunker” most újra az eredeti funkciójának megfelelően, a lézerkísérleteknek adhat majd helyet. A lézernyalábot oda vezetik a szomszédos helyiségben épülő lézerrendszerből, ott történik meg a kölcsönhatás.A petawattos lézer tere olyan intenzív a fókuszban, mintha a Föld felszínére eső összes napfényt össze tudnánk gyűjteni, és egy hajszál átmérőjének megfelelő méretű foltra fókuszálni – tudtuk meg Dr. Varjú Katalintól, az ELI tudományos igazgatójától.

- Az ELI ügyvezetője, Prof. Dr. Szabó Gábor prorektor, nemzetközileg elismert szaktekintélye a lézerkutatásnak, akinek kulcsszerepe volt a beruházás megvalósulásában. Én magam is tartok kurzusokat az SZTE-n, a hallgatóknak meg szoktam mutatni az ELI-t. Arra is volt már példa, hogy SZTE-s oktató pályázott lézeridőre, sikerrel, így az egyetemi kutatásokat is tudja szolgálni az ELI infrastruktúrája. A kezdetektől az a célunk, hogy olyan lehetőséget biztosítsunk a világ vezető tudósainak, amilyen sehol máshol nem áll rendelkezésükre. Fogadtunk már kutatókat Dél-Koreából és jelenleg is több európai csoporttal vagyunk kapcsolatban. Kínából és az Amerikai Egyesült Államokból is kaptunk már felkérést, hogy osszuk meg tapasztalatainkat az intézménnyel kapcsolatban. Világszínvonalat és kuriózumot képvisel az ELI a lézerkutatásban, amit a szóban forgó lézer is megerősít. 2023-ra 9 lézerünk lesz, mindegyik több célterülettel, ami teljesen egyedülálló infrastruktúra a világon – zárta gondolatait Dr. Varjú Katalin.

A Szegedi Tudományegyetem több területen is kiválósági centrumokat hoz létre. Ezt a törekvést az ELI nagyban segítheti a lézerekkel végrehajtható kísérletek tekintetében. A nemzetköziség már eleve egy alappillére a létesítménynek, jelenlegi munkavállalói 18 országból származnak. Felhasználói kutatócsoportokat külföldről eddig számos országból fogadtak köztük Svájcból, Németországból, Dél-Koreából, Franciaországból, Görögországból, Izraelből, és több hazai kutatócsoport is végzett itt kísérletet. A lézerek francia, német és litván cégek fejlesztései, további kutatási berendezéseket olasz, görög, svéd, német, francia, brit és magyar partnerek terveztek.

SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István