Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A Covid-19 pandémia miatt tavaly nem tudták megtartani, elhalasztották a díjátadót, ezért az osztrák Wilhelm Exner Érmet 2022. május 18-án vette át Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora, a BioNTech alelnöke és az University of Pennsylvania (UPenn) „adjunct professzora” Bécsben is előadásokat tartott az mRNS csodamolekuláról.

„A jubileumi évben két kiemelkedő női kutatót”, Karikó Katalint és Luisa Torsit tüntette ki az Osztrák Kereskedelmi Szövetség az idén 100 éves Wilhelm Exner Éremmel.

Szimpózium a biotechnológiáról

A társadalmat és a gazdaságot megváltoztató felfedezők – a díj névadója szellemiségéhez híven – „meghatározó ipari és kereskedelmi fejlesztéseket indítottak el eredményeikkel, inspirálták a vállalkozói tevékenységet és immanens társadalmi haszonnal jártak” – fogalmazott a szervezet főtitkára. Stephan Blahut szavait idézi az Osztrák Kereskedelmi Szövetség honlaphíre.

A közjó, az ipar, a kereskedelem és az ezekkel kapcsolatos tudományos ismeretek előmozdítása állt a Wilhelm Exner Érem átadóját kísérő programok fókuszában.

A két professzornő, Karikó Katalin (SZTE) és Luisa Torsi (Bari Aldo Moro Egyetem) tiszteletére szimpóziumot szervezett a Dunai Magánegyetem (DPU), a Bécsi Műszaki Egyetem és az Austrian Institute of Technology (AIT). A konferencia témája: „Az íróasztalról az ágy mellé – a biotechnológia nem veszett el az átalakulásban!” A 2022. május 16-18. közötti programhoz csatlakozott a 2020. évi Wilhelm Exner Érmet elnyert Edward S Boyden, a MIT idegtudósa is.

Az új mRNS-alapú gyógyszerfejlesztő

„Karikó Katalkin vezeti az mRNS-alapú gyógyszerek fejlesztését.” Az mRNS úttörője, a világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin munkásságát és kutatói teljesítményét méltatja az Osztrák Kereskedelmi Szövetség honlapja.

Karikó Katalin és munkatársai érdeme, hogy sikerült lipidmolekulákba csomagolniuk az érzékeny mRNS-molekulákat. Az ilyen apró nanorészecskékekt be lehet fecskendezni állatokba és emberekbe anélkül, hogy veszélyes immunreakciót váltanának ki. Ez hosszú évtizedek munkájának az eredménye.

A BioNTech/Pfizer és a Moderna/NIH sikeresen használta fel a nukleoziddal módosított mRNS-t a SARS-CoV-2 elleni mRNS elleni vakcinák létrehozására, és engedélyezték emberi használatra.

Az új mRNS-platform nemcsak felgyorsítja az új vakcinák és más gyógyszerek kifejlesztését, hanem megfizethetőbbé teszi az összes mRNS-alapú gyógyszert, mivel az emberi testet használják saját gyógyszereik előállítására.

A hírvivő RNS-t vagy mRNS-t, DNS-t fehérjékké alakító anyagot tartalmazó vakcina nem csak a Covid-19 ellen hatásos, mert rák, a szélütés és a cisztás fibrózis elleni gyógyszerek kifejlesztése is elkezdődött.

Egy érem öröksége

A Wilhelm Exner-díj öröksége, hogy elismerje azon tudósokat, akiknek a munkája jelentős eredményeket hozott az emberiség, a társadalom és a vállalkozások javulása érdekében.

Az idén 100 éves Wilhelm Exner Érem legújabb kitüntetettje az SZTE kutatóprofesszora, a BioNTech alelnöke és az UPenn „adjunct professzora” mellett az olaszországi Bari Aldo Moro Egyeteméről érkezett Luisa Torsi, aki úttörő szerepet játszott az egymolekulás detektálás területén egy nagy tranzisztorral.

A Wilhelm Exner-érmeket Leonore Gewessler szövetségi miniszter adta át a bécsi Palais Eschenbachban tartott díjátadó ünnepségen.

A rendezvényt, az eredetileg tervezett 2021-es novemberi időponthoz képest, a Covid-19-járvány miatt, el kellett halasztani. A 2022. május 18-i ceremónián az osztrák klímavédelmi, környezetvédelmi, energiaügyi, mobilitási, innovációs és technológiai szövetségi miniszter elmondta: „A két éremdíjas – Karikó Katalin professzor és Luisa Torsi professzor – kiemelkedő kutató, a tudomány legjavából: mindketten mindig új eredményeket keresnek, miközben szem előtt tartják a közjót. Szükségünk van erre az úttörő szellemre, hogy meg tudjunk felelni korunk nagy kihívásainak, különösen az éghajlati válságnak. Karikó Katalin és Luisa Torsi azonban más tekintetben is úttörő. Az eddigi 241 éremnyertes közül 9 nő. Így a legújabb két díjazott növeli a Wilhelm Exner-díjasok között a női kutatók arányát.”

„Az alkalmazott kutatás alapvetően hozzájárul a vállalkozói sikerhez és a társadalmi fejlődéshez. A gazdaságnak tudományos megfelelőre van szüksége, amely ösztönzi az innovációt” – mondta Stefan Radel. A Wilhelm Exner Alapítvány elnöke, hangsúlyozva, hogy hidat kell építeni a vállalkozás és a kutatás között.

„Azok, akiket ma kitüntetnek, megfelelnek Exner normáinak, sőt meg is haladják azokat. A Wilhelm Exner Éremmel azokat az eredményeket és innovációkat tüntetik ki, amelyek ténylegesen eljutnak a piacra. Kutatásukban rejlő lehetőségek számtalan üzleti formációhoz, termékhez és alkalmazáshoz vezettek. Sok mindenre lehet számítani a következő években” – magyarázta a zsűri döntésének okait Peter Lieber. Az Osztrák Kézműves és Kereskedelmi Szövetség elnöke azt is elárulta, hogy az érmet kizárólag a korábbi érembirtokosok javaslatára ítélik oda, és az odaítélésről a zsűri titkos ülésén dönt, amelynek elnöke az Osztrák Rektori Konferencia elnöke, Sabine Seidler.

A díjat alapító Wilhelm Exner (1840-1913) mindig is nagy lehetőségnek tartotta a gazdasági és társadalmi viszonyokat befolyásoló forradalmi változások nyomán keletkező problémák megoldását. Az elmúlt száz évben kialakult hagyomány, hogy a korábbi díjazottak tesznek javaslatot az új kitüntetettek személyére.

A Wilhelm Exner Érmet eddig elnyert 241 személy között 23 Nobel-díjas reprezentálja a kitüntetés rangját. Karikó Katalin 2022. május 18-án este Bécsben vette át a 2021. évi Wilhelm Exner Érmet.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: OKSZ, K. Zs.

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.