Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A L’Oréal – UNESCO a Nőkért és a Tudományért Alapítvány abból a célból jött létre, hogy a nők helyzetét előmozdítsa a kutatói pályán, továbbá ösztönözze őket a kiemelkedő és gyakorlatban alkalmazható tudományos eredmények elérésére. 2022-ben Dr. Spohn Réka, volt SZTE-s hallgató, jelenleg pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa nyerte el az egyik díjat. Idén huszadik alkalommal adták át ezt a rangos kitüntetést, alumnánk a 12. szegedi kutatónő, aki ebben az elismerésben részesült.

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából kiemelkedően magas színvonalú kutató, oktató és betegellátó tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjban részesült Prof. Dr. Kemény Lajos, az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Pár perc alatt képbe kerülhet bárki a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ha megnézi a TTIK Informatikai Intézet munkatársai által készített kisfilmet. Ezek után már könnyebben kitölthető a teszt, amivel még nyerni is lehet.

520 pályamunka, 13 egyetemről, 236 zsűritag, 77 tagozaton – a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekciója számokban. Április 6. és 9. között a szervező, Szegedi Tudományegyetemre figyel a szakma.

A Szegedi Tudományegyetem és a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. konzorciumának „A bükkábrányi naperőmű megújuló áramtermelését hasznosító innovatív energiatároló technológia fejlesztése” című pályázata részesült támogatásban. A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium által megítélt, 1,2 milliárd forintos támogatással valósul meg és Magyarország hosszútávú versenyképességét is elősegíti.

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét térképezte fel az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetésével működő országos tudományos konzorcium. A 2016-ban indult és most lezárult alapkutatási projekt eredményei nagyban hozzájárulhatnak ezen betegségek új, a jelenleginél hatékonyabb terápiájának kidolgozásához.

A digitalizáció az élet minden területét érinti: a gazdasági életben is egyre erőteljesebb hatása van. Erre az újfajta kihívásra reagál a Microsoft AI Üzleti Iskolája, melyhez az elsők között csatlakozott az SZTE Gazdaságtudományi Kar. A program célja, hogy a GTK hallgatói ismerjék a modern megoldásokat, a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát a gazdaság területén.

A Dr. Makra László által, társszerzőként jegyzett cikk központi témája a koronavírus fertőzés terjedése és a pollenkoncentráció összefüggése. A PNAS, egy nagy nemzetközi szakmai elismertségű, tudományos folyóirat, amelyben publikálni komoly szakmai elismerésnek számít.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Széchenyi-díj kitüntetést adományozott Dr. Karikó Katalin kutatóbiológusnak, az SZTE alumnájának, és Prof. Dr. Kemény Lajosnak, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatójának. 2021. március idusán a Szegedi Tudományegyetem több munkatársa is rangos kitüntetésben részesült.

A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Munkájuk legjavát minden évben bemutatják a Kutatók Éjszakáján. Sorozatunkban a 2020-as előadásokból válogatunk. Ezúttal Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársának előadását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.

Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények elfordulását a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A probléma természetvédelmi, egészségügyi és árvízvédelmi szempontból is jelentős. A fejlesztés segíti az idegenhonos inváziós növényfajok terjedése elleni védekezést, valamint a biológiai sokféleség megőrzését.

Oktatóként és kutatóként is maradandót alkotott Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna. A Szegedi Tudományegyetem docensének nanotechnológiával kapcsolatos munkásságát ismerték el, a Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal. Eredményeit a növekvő népesség élelmezésével kapcsolatos kihívásokban is hasznosíthatja a mezőgazdaság.

Egyszerűsödik a kísérleti fizikai nagyberendezések informatikai vezérlése az SZTE kutatóinak fejlesztésével. Akár a lézerekkel vagy részecskegyorsítókkal dolgozó szakemberek is vizuálisan irányíthatják berendezéseik összetett informatikai folyamatait. A projekt eredményeit a szegedi Biológiai Kutatóközpont és a debreceni Atommagkutató Intézet is a gyakorlatban hasznosíthatja.

Egy-egy problémától hogyan jutnak el a megoldásig a medior és szenior szakemberek? – erre a kérdésre keresik a választ abban a kutatásban, amely a szoftverfejlesztők gondolkodásmódját térképezi fel a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézetének Szoftverfejlesztés Tanszékén. A kísérletben hat olyan szoftverfejlesztő gondolkodását monitorozzák, akik legalább 3 éve dolgoznak a szakmában. Többen közülük az SZTE-n végeztek.

Szinte személyes ismerőse lett a Szegedi Tudományegyetem óriási alumni közösségének és egész Magyarországnak a Covid-19 pandémia idején világhíressé lett dr. Karikó Katalin. Az új típusú koronavírus ellen elsőként engedélyezett vakcinák kifejlesztését megalapozó kutatóbiológus portréját nyilatkozatai alapján színesítjük 2021 márciusában.

Új aspektusba helyezheti a migrént az a közlemény, amelyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói, Dr. habil Nagy Attila vezetésével publikáltak a fejfájáskutatás vezető folyóiratában. A tanulmány egyik ábrája a Cephalalgia folyóirat legutóbbi, 2021 februári számának címoldalára került.

Érteni a mesterséges intelligenciát a vállalati stratégiában, az üzleti és piaci folyamatokban betöltött szerepét olyan tudás, amely a jövő gazdasági szakemberei és vezetői számára is nélkülözhetetlen. Ez a felismerés indította útjára a Microsoft kezdeményezését, az AI Business School-t, amely februártól a Szegedi Tudományegyetemen is elérhető.

Az mRNS alapú vakcina mellett más típusú oltóanyagok alkalmazását is elkezdik a COVID-19 járvány elleni védekezésben hazánkban. „Kérdezz-felelek” ismeretterjesztő sorozatunk új részében az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztjuk meg olvasóinkkal.

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatócsoportja online kérdőíven méri fel, hogy iskoláskorúak intuíciójukra támaszkodva képesek-e eldönteni egy fotón látott bőrelváltozásról, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. A vizsgálatban arra is választ keresnek, hogy milyen módszerrel lehet leghatékonyabban megtanítani a fiatalokat a bőrrák felismerésére. Az online kérdőív segítséget nyújthat a bőrrák prevencióját megcélzó kampányokhoz.

Újfajta tematikával várja az SZTE Szabadegyetem XXVII. szemeszterében az érdeklődőket. A Szegedi Tudományegyetem 12 dékánját vagy dékánhelyettesét ismerhetik meg a nézők a 2020/2021-es tanév tavaszi félévében. Az SZTE népszerű ismeretterjesztő előadás-sorozata 2021. február 10-én kezdődik, az előző szemeszterhez hasonlóan, online formában.

„Karikó Katalin, aki életét az mRNS-nek szentelte, akinek kutatásai a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz vezettek…” E bevezető mondatokkal ajánlja a tévénézőknek a BFMTV azt a friss dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője az SZTE alumnája. A francia tévések a Szegedi Tudományegyetemen is forgattak.

A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Az egyetem portfóliójának egyik legfiatalabb high-tech tagja az SZTE 3D Központja, amely összefogja a 3D oktatás és kutatás jelentős szegmensét.

194 tanuló jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Földtudományi Intézete valamint Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke által immár tizedik alkalommal megszervezett Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre.

A Hungarian Startup University Program (HSUP) Hackathont szervez az SZTE Virtus Program 2021. február 11 és 13 között. Az online program részeként félórás workshopokon vehetnek részt a kurzuson résztvevő hallgatók, akik eljutnak az ötlettől egy üzletileg is megalapozott termék vagy szolgáltatás koncepciójához, miközben a meggyőzés művészetét is gyakorolhatják.

Szakmai és financiális támogatást nyújt a Szegedi Tudományegyetemen keletkezett technológiák és ötletek piaci hasznosítására a Proof of Concept Pályázat. Az SZTE – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével – az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt részeként hirdette meg ezt a pályázatot. A szegedi egyetemi polgároktól 2020-ban érkezett 31 innovatív ötlet közül 11 projekt összesen 60 millió forint támogatást nyert.

A világ legkisebb elektróda nélküli pacemakerét a vidéki centrumok közül elsőként az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai Részlegében ültették be tavaly decemberben. A műtétet végző dr. Vámos Máté adjunktus szerint az egyelőre kizárólag egyedi esetekben beültethető, drága miniatűr eszközhöz a tervek szerint 2021-től már több arra alkalmas beteg hozzájuthat.

A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Munkájuk legjavát minden évben bemutatják a Kutatók Éjszakáján. Sorozatunkban a 2020-as előadásokból válogatunk. Elsőként a Gazdaságtudományi Kar két oktatójának előadását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.

Rugalmas anyagokat használ a különböző irányú és mértékű mozgáshoz a soft robotika. Soft-aktuátorral ellátott rehabilitációs eszközt fejleszthet Mészáros Attila. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar oktatója Csikós Sándorral közösen nyert támogatást az SZTE Proof of Concept Alap Pályázaton.

Ismét ösztöndíjjal támogatta a Mérnöki Kar hallgatóit a pneumobil autó tervezésében és kivitelezésében az SZTE Alma Materhez kötődő Szegedi Universitásért 2007 Alapítvány.

Tagfelvételi pályázatot hirdet a 2021és 2026 közötti periódusra a Fiatal Kutatók Akadémiája. Az FKA nemzetközi minták alapján 2019-ben született. A 24 alapító tag közül 4 az SZTE kutatója. Az FKA-tagságra pályázni 2021. február 10-ig lehet.

A Kutatók Éjszakája idén a virtuális térbe költöztette programsorozatát. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék egyik eseménye A szolgálólány meséje disztópikus világába vezetett be bennünket, Dr. Sághy Miklós tanszékvezető előadásában.

37 csapat méri össze tudását a Szegedi Tudományegyetem IX. Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének 2020. december 11-i elődöntőjében. A középiskolások természettudományi ismereteit és kreativitását mozgósító vetélkedő fordulóit az SZTE a koronavírus-járvány miatt ketté bontotta. Az idei elődöntőből 6 csapat jut tovább.

Több ismeretterjesztő programmal is készült az idei Kutatók Éjszakájára az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszéke. Dr. Szepesi Ágnes, egyetemi adjunktus a paradicsom történetét mutatta be az érdeklődőknek. Az előadás online volt megtekinthető a Zoom-on.

Hat középiskola érdemelte ki idén az „SZTE TTIK Kutatóiskolája” címet, melyet a nyertesek egy éven keresztül viselhetnek. 2020. november 27-én egy rendhagyó online eredményhirdetésen mutatták be a 2020/2021-es év díjazottjait, illetve a tavalyi év kutatóiskolái ismertették kutatási eredményeiket.

Kiváló Klinikai Központ 2020 elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, amelyet november 27-én a járványhelyzetre való tekintettel online konferencia keretében virtuálisan adták át a díjazottnak.

Idén sem maradhat el a Kutatók Éjszakája. Csaknem 100 program várja online az érdeklődőket november 27-én. A Szegedi Tudományegyetem programjai az SZTE Kutatók Éjszakája mobilos applikációban érhetők el.

Megérkezett a Szegedi Tudományegyetem új Biobankjának 12 tonna súlyú, világszínvonalú mintatároló berendezése. A több mint 3 milliárd forint értékű, országosan is egyedülálló automatizált rendszer több millió biológiai minta tárolására lesz alkalmas.

A bélben élő mikrobák szerepét kutatja dr. Tombácz Dóra. Az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensétől, az MTA Lendület programjának támogatását elnyert biológustól megtudtuk: az autoimmun kórképtől a mentális betegségekig többféle testi és lelki probléma kialakulásáért felelősek lehetnek a bélbaktériumok. A Bolyai-plakettet elnyert kutatótól azt is megkérdeztük: „Milyen mikrobiom összetétel kapcsolódik az egészséges testsúlyhoz?”

A virtuális térben zajlott a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete által szervezett IX. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyének döntője. A verseny lebonyolítását az Európai Unió vissza nem térítendő támogatása tette lehetővé.

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Informatikai Intézete hatodik alkalommal hirdetett versenyt középiskolás diákok számára. A tanulmányi versenyekkel ellentétben a lassan hagyományt teremtő Szegedi Innovatív Informatika Verseny (SZIIV) a kreativitást és az alkotó szellemet helyezi előtérbe. A SZIIV következő megmérettetésére 2021. március 5-ig várják az ötletes pályamunkákat.

Lelki problémák megoldását és a fizikai egészség javítását segítő alkalmazást fejlesztett az SZTE BTK Pszichológiai Intézete és az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézete. Az oktatók és hallgatók által létrehozott SZTE Menta App célja, hogy az egyetemi hallgatóknak segítő ötleteket, gondolatokat, vagy éppen konkrét technikákat javasoljanak a mindennapjaikban jelentkező nehézségek leküzdésére.

Rendhagyó módon, online tartotta a SZAB a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) szegedi rendezvény-sorozata nyitányát. Az alábbi videófelvételen utólag is megtekinthető a SZAB plenáris ülése, amelyen a köszöntőket és a jövőformáló matematikát fókuszba állító tudományos előadást díjeső követte. Az MTÜ 2020. évi szegedi program-sorozata folytatódik, az előadások nagy része utólag is visszanézhető a SZAB és az MTA honlapján.

Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének sztármatematikusa tartott előadást a szegedi Dugonics Társaság rendezvénysorozatán a COVID-19 világjárvány globális, országos és városi szintű helyzetéről.

Vírus ellenes válaszokról, védőoltásokról és a SARS-CoV-2 adaptív immunfelismeréséről is szó lesz november 12-én a SZAB Székházban a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos ülésen.

„A közvélemény nemzetközi szinten is úgy tartja, hogy a magyar nép tehetséges, s ha valamit felfedeznek szerte a világban, akkor rövid időn belül kiderülhet, hogy magyar tudós áll mögötte…” – olvasható a Somogyi-könyvtár Nobel-díjasokról szóló kiállítása információi között. A 2020. november 25-ig megtekinthető tárlat a bibliotéka gyűjteményeire támaszkodik, hangsúlyt kap az SZTE Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert munkássága.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Airrari-STECO Team nevű csapata is részt vett a aTechtogether Automotive Hungary és Ipar Napjai versenyen a Hungexpón.

A szegedi egyetemet a tudományos világ térképére tette, az universitas közösségét összekovácsolta Szent-Györgyi Albert Nobel-díja. 83 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen milyen körülmények között dolgozott a Nobel-díjas professzor, akit kollegái és a diákok ünnepeltek? Az SZTE Klebelsberg-könyvtár Contenta rendszerében fellelhető Délmagyarország 1937. október végi riportjai megmutatják az összefogásban, az egymás munkájának elismerésében rejlő erőt.

Elsőként számoltak be az SZTE kutatói arról, hogy a kender vegyületei, köztük a ma igen népszerű kannabidiol – röviden: CBD – a szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet. Erről kérdeztük Prof. Dr. Varró Andrást (SZTE ÁOK) és Dr. Csupor Dezsőt (SZTE GYTK). Megtudtuk: 14 szerzős közleményüket a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóirat tette közzé.

Teljesítmény-központú, magas presztízsű országos akadémiai támogatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. 2020-ban az SZTE 19 ifjú tudósa nyerte el a Bolyai-ösztöndíjat. Közülük heten örülhetnek a kiemelkedő minősítésű kutatók Bolyai-emléklapjának. E csoportból Dr. Tombácz Dóra, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet docense Bolyai-plakettet is kapott.

A Szegedi Tudományegyetem geográfus, geoinformatikus és ökológus kutatói az Agrártudományi Kutatóközpont szakembereivel közösen küzdenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajok visszaszorításáért. Az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának elkészítése, és webtérképen való közzététele a céljuk.

Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológusként diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, a pikkelysömör immungenomikai hátterét és a ritka betegségeket kutatja. Mindemellett stratégiai rektorhelyettesként tevékenykedik a szegedi egyetemen. Pályája példamutató: a Lányok Napja kapcsán beszélgettünk vele.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói „és ipari partnereik egy saját fejlesztésű, energiahatékony, kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgoztak ki, amellyel a világon elsőként sikerült átlépniük az 1 amper/négyzetcentiméter áramsűrűségi álomhatárt a szén-monoxid előállítása során” – olvasható a Janáky Csaba, az SZTE TTIK docense vezetésével elért sikerről az ITM közleményében.

A Lányok Napján fiatal lányok ezrei szerezhetnek életre szóló inspirációt pályaválasztásukhoz. Október 1-jén, csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen a Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Intézete várja a 12 évnél idősebbeket – ezúttal az online térben.

A koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódóan létrehozták a VírusRadar mobilalkalmazást, amelynek használata nagyban segíti a további védekezés sikerét. Az applikáció tömeges használata lehetővé teszi azoknak az ismeretleneknek a beazonosítását is, akikkel egy fertőzött huzamosabb ideig egy helyiségben tartózkodott.

Ismét színes, napjaink legaktuálisabb témáit vizsgáló előadásokkal várja az érdeklődőket az SZTE Szabadegyetem XXVI. szemeszterében is. A koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben idén online tekinthetik meg a 2020. szeptember 23-án kezdődő ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő előadásokat az érdeklődők.

A korai kezdetű depresszióban szenvedő gyermekek szuicid viselkedését is vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem és a Pittsburgh-i Tudományegyetem több mint húsz éve tartó országos kutatása, melyből kiderült: a vizsgált gyermekcsoport tagjai közül 22 százalék szerette volna eldobni az életét. A szakemberek a minél koraibb terápiás ellátás érdekében a depressziós tünetek korai szakaszban történő felismerésének a jelentőségét hangsúlyozták.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara a járványügyi helyzetre felkészülve várja hallgatóit. A megelőzés, valamint a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében vezettek be intézkedéseket: hőkamerával mérő beléptető rendszert alakítottak ki, a használt maszkokat, gumikesztyűket szelektíven gyűjtik. Csikós Sándort, a Mérnöki Kar oktatóját kérdeztük az új rendszerről.

A Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található 1-1 kilogramm partmenti üledékben a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint. Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

Az öt partneregyetemet számláló EUGLOH Szövetség sikerrel pályázott a Horizon 2020 keretprogram felhívására, amely segítségével az eddig oktatási együttműködést kutatási és innovációs dimenziókkal bővíthetik. A projekt a nemzetközi, tudományterületek közötti kutatási és innovációs együttműködést támogatja a globális egészségügyi krízisek elleni küzdelemben, különös tekintettel a COVID-19 járványra.

A Szegedi Tudományegyetem Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportja elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végez 2020. július 22-23-án az önvezető autóban átélt pszichés folyamatok feltérképezésére. A kutatók azt vizsgálják, hogy az emberek milyen érzelmi reakciókat élnek át, miközben megtapasztalják az önvezető autóban történő utazást.

Nagyáteresztő-képességű szolgáltatáscsomag kifejlesztése táplálék-kiegészítők felszívódásának és transzporterfehérje mediált gyógyszerkölcsönhatásainak korai, in vitro tesztelésére nyert 1,3 milliárd forint támogatást a Szegedi Tudományegyetem és a Solvo Biotechnológiai Zrt. A kutatásban az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetével és a Farmakognóziai Intézetével működnek együtt.

A Tourette-szindrómás gyerekek asszociációs tanulási képességeinek romlásáról publikált tanulmányt az SZTE ÁOK Élettani Intézetének kutatócsoportja. Dr. Nagy Attila egyetemi docens és munkatársai egy eredetileg amerikai, de saját maguk által továbbfejlesztett módszerrel vizsgáltak Tourette-szindrómás és egészséges gyermekeket. A szegedi egyetem kutatóinak tanulmánya a tudományos Plos One szaklapban jelent meg.

Az AER (Assembly of European Regions) Together for Cohesion (T4C), vagyis az ”Együtt a Kohézióért” projektje azt a célt szolgálja, hogy felkeltse az európai polgárok figyelmét az Európai Unió kohéziós politikájára. A T4C Magyarországon, a Szegeden megvalósuló ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source – Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) tudományos nagyberendezés ismertetését tűzte ki céljául.

Az óvintézkedések betartásával mindannyian sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljanak ki kisebb fertőzési gócok az országban: a vírus terjedésének lelassításával elkerülhető az országos járvány. Dr. Röst Gergely, a járványok terjedését modellező matematikus szerint a japán példa követendő a korlátozások könnyítésének idején is: el kell kerülni a zárt térben való, tömeges, hosszabb tartózkodást.

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ az SZTE Általános Orvostudományi Kar biológus adjunktusa: Tombácz Dóra évi 40 millió forint támogatással folytathatja a diéta és a sport kapcsolatával foglalkozó kutatásait. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának legújabb, idei 9 nyertes pályázója összesen több mint 360 millió forint támogatásban részesül az első kutatási évben.

Kihívás a sűrített levegővel hajtott pneumobilok tervezése a mérnökhallgatók számára. E különleges járművek évente megrendezett versenyének menetét idén módosította a Covid-19-járvány. Virtuális módon bírálták el az egyetemisták léghajtányainak a terveit: „ezüstérmes lett” az SZTE Mérnöki Kar Pepp-Air csapata.

A HCEMM projekt keretében, pályázati kiírás jelent meg a H-CEMM-USZ StemCell (Kutatócsoportvezető: Prof. Dinnyés András) Kutatócsoport kutatói pozíciójára.

A HCEMM projekt keretében, nemzetközi pályázati kiírás jelent meg a H-CEMM Kutatócsoport vezetői pozíciókra.

Május 16. a fény napja, idén 60 éves a lézer. A Covid-19-pandémia idején „karantén megoldásként” a szegedi lézerközpontot a látogatók nevében fiatalok járták be, s így mutatták be a helyszíneket egy rövidfilmben, amely az ELI-ALPS honlapján megtekinthető. Ebből az alkalomból alább idézzük az ELI-ALPS igazgatója, prof. dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE fizikus professzorának a nyilatkozatát. Összegyűjtöttük a szegedi lézerközpontról az SZTE Hírportálján megjelent legfontosabb cikkeket.

Miért érdemes a Szegedi Tudományegyetem informatikus szakjaira jelentkezniük a lányoknak is? E kérdésre kértünk választ az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar „Lányok napja” programját szervező oktatótól, az SZTE TTIK Informatikai Intézet egyik női doktoranduszától és az oktatási ügyekért felelős adjunktustól. A számokat böngészve kiderült: míg az SZTE hallgatói között 56 százalék a nők aránya, addig az SZTE Természettudományi és Informatikai Karon 35%.

Tévhitek fertőzik a világhálót az új típusú koronavírusról. A tények és feltételezések, a hiteles információk és az álhírek kommunikációs hálójában vergődőknek megszólalásaival irányt mutató dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológust, virológust, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanárt kérdeztük a COVID-19 járványról.

Fertőzőbb-e a koronavírus, ha félünk tőle? A Ködpiszkáló blogot alapító dr. Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar docense, a tévhitek ellen a hiteles információkat közérhető cikkekbe foglalta eddig. A koronavírus terjedése óta a legnépszerűbb videomegosztó csatornán elhelyezett képes üzenetekben harcol az álhírek ellen. A tudománynépszerűsítő tudóst a COVID-19 vírushoz hasonlóan veszélyes „koronás tévhitekről” is kérdeztük.

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal és csoportja az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik évek óta. Munkáját folytatja az SZTE kutatóorvosa: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával tervezendő eljárással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megállítani.

Innovációmenedzsment képzéssorozatot indít a Szegedi Tudományegyetem a térség kis- és középvállalkozásai számára, mely 2020. március 10-én veszi kezdetét az Egyetem főépületében.

Egy jó ötlet nem elég, a neheze csak utána jön – tudtuk meg február 10-én az SZTE Központi Épületében szervezett technológiai transzfer képzésen. A HCEMM Nonprofit Kft. meghívott vendégelőadója Dr. Lamm M. Gábor, az EMBLEM technológiai transzfer cég igazgatója volt – pozitív példákon keresztül tanított.

440 diák jelentkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar 9. alkalommal meghirdetett Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyére. A népszerű vetélkedő első, helyi fordulóját 2020. január 30-án tartották.

Módosult a HCEMM projekt Advanced Core Facilities vezetői pozíció pályázati kiírásának benyújtási határideje. A pályázat meghosszabbított benyújtási határideje 2020. február 17.

Első vidéki egyetemként a Szegedi Tudományegyetem csatlakozott a Demola nemzetközi innovációs hálózathoz az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor program keretében. A Demola program célja egy fiatal, nyitott, multidiszciplináris közösség létrehozása, amely kreatív ötletekkel és módszerekkel dolgozik valós üzleti kihívások megoldásán. A tavaszi szemeszterre már várják az egyetemi hallgatók jelentkezését.

Eddig mintegy 800 hallás javító, vagy egyenesen a hallást lehetővé tevő implantátumot ültettek be a Szegedi Tudományegyetem Fül- orr – gégészeti és nyaksebészeti Klinikáján, - sikerresen. Ezek a műszer beültetésen alapuló hallást lehetővé tevő parányi műszerek a világ mai produktumainak élvonalába tartoznak, beteg és orvosa örömére, állítja Kiss József Géza professzor, a klinika Audiológiai részlegének vezetője, akit Tráser László kérdezett.

A felvétel ide kattintva meghallgatható

Két TDK-t rendeztek a 2019/2020-as tanév első félévében a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán.

A foto-elektrokémia kutatásának területén végzett munkásságáért a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerését, a Gábor Dénes-díjat kapta meg dr. Janáky Csaba. A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Fotoelektrokémiai kutatócsoportját vezető egyetemi docenst elkísértük a 2019. december 17-én az Országházban tartott díjátadó ünnepségre.

A világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete az ELI. „Magyarország és a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában vehet részt” – nyilatkozta az SZTE professzora, Szabó Gábor akadémikus az ELI-ALPS igazgatójává való kinevezésekor. Az SZTE polgárai arra is kíváncsiak, miként képzeli el az egyetem és a lézeres kutatóintézet együttműködését.

Újabb, a saját szakterületén - hallásjavító eszközök fejlesztése - világszinten is vezető vállalkozással kötött stratégiai megállapodást a Szegedi Tudományegyetem, mely az egyik legnagyobb rákellenes gyógyszerkutató vállalkozás után stratégiai partnerének tudhatja a világ vezető hallásjavító-eszközöket, fül-implantátumokat gyártó cégét is.

A Klebersberg Könyvtárban mutatták be Szajbély Mihály irodalomtörténész Csáth Géza élete és munkái című kötetét. Kokas Károly, a könyvtár főigazgató-helyettese szerint a mű Kosztolányi be nem fejezett öröksége is lehetne.

A Szegedi Tudományegyetemen újonnan kialakított, 22 világszínvonalú mikroszkóppal és szimulációs eszközökkel felszerelt Mikrosebészeti Oktató Központ lehetővé teszi, hogy a medikusok az orvosi beavatkozásokat biztonságos körülmények között gyakorolhassák.

Magyar tudomány kategóriában jelölt a Prima Primissima díjra az akadémikus Fülöp Ferenc, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar professzora, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke is, Ádám Veronika farmakológus és Szász Domokos matematikus mellett. A közönség díjra szavazni 2019. december 4-ig lehet.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Intézete 2019. november 19-én, immár negyedik alkalommal rendezte meg az Informatikai Szakmai Napot a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Nyolcadik alkalommal rendezte meg az SZTE a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt, amelyen tehetséges középiskolás diákok mérettetik meg kémia, fizika és biológia tudásukat. A két napon át tartó vetélkedő megnyitóján, november 5-én, közel 180 diák és tanár hallgatta a Nobel-díjas Gérard Mourou előadását.

Gérard Mourou Nobel-díjas tudós előadásával nyitják meg a Szegedi Tudományegyetemen az idei Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyt. A rendezvény díszvendége előadásában arról beszél majd: mit tehet egy Nobel-díjas a klímaváltozás ügyében? A szegedi egyetem ismert és elismert természettudományi versenyére három országból érkeznek középiskolás diákok felkészítő tanáraikkal: közel 190-en vesznek részt a kétnapos, szakmai programokat is kínáló rendezvényen.

Rekordidő, azaz mindössze öt hónap alatt készült el az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikán kialakított világszínvonalú hibrid műtőkomplexum, amelyet október 5-én ünnepélyes keretek között adtak át.

Az SZTE Gazdaságtudományi Karán rendezték meg a Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én a Színes, hangtalan világ című előadást. Megtudtuk, hogyan működik az oktatás egy olyan iskolában, ahová hallássérültek járnak, és hogy a GTK hogyan és miért működik együtt ezzel a közösséggel.

A laboratóriumi patkányok nemcsak cukik, hanem empatikusak és hűségesek is – derült ki szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján, az SZTE GYTK alagsorában tartott előadáson.

„Dögös virágok”. Többek között ez a cím is felkeltette a 2019. évi Kutatók éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézetének Az ismeretlen poliaminok című programjára látogatók figyelmét. Az érdeklődők magukkal vihették a poliaminok szagos és esetenként ártalmas világára emlékeztető kártyákat.

Számos lenyűgöző program várta a mérnöki tudományok szerelmeseit a szeptember 27-i Kutatók Éjszakáján. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézete a Kik laknak az élelmiszereinkben? című bemutatóval készült az érdeklődőknek.

A Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én este egy mentőautóval is megismerkedhettek az érdeklődők az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Készségfejlesztési Központ aulájában. A kiállított mentőautó hű mása a mindennapokban használtaknak, így szimulálható a valódi életmentés és betegellátás.

Mintegy 400 ingyenes programmal várja szeptember 27-én, pénteken a Kutatók Éjszakáján az SZTE a tudomány iránt érdeklődőket. Ezen az éjszakán más napokon nem látogatható laborok, terek nyílnak meg az érdeklődők előtt. A szegedi egyetem 11 karának 500 kutatója, oktatója és hallgatója mutatja be tudományterületét.

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.