Új környezetvédelmi platform jött létre – az SZTE is a tagok között

Tavaly ért véget az a több mint 4 évig tartó Európai Uniós projekt, Nature4Cities címmel, amelyben Szeged volt az egyik mintaváros. A Szegedi Tudományegyetem – a 28 résztvevő kutatási intézmény, önkormányzat és szervezet egyikeként – azt vizsgálta, hogyan lehet segíteni a városok környezeti állapotának javulását, úgynevezett természet-alapú megoldások széleskörű alkalmazásával. Ezek közül többet éppen azért nem próbáltak még ki a várostervezés és üzemeltetés területén, mert nem ismert a hatékonyságuk urbánus környezetben. Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet tudósai ennek a hatékonyságnak a mérésén dolgoztak.

A projekt törekvéseinek egyenes folytatásaként, óriási érdeklődés mellett jött létre Budapesten a TeAM HUb, amelynek célja, hogy magyar nyelvű információkkal, természet-alapú megoldások tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó módszerek, eszközök és jó gyakorlatok megosztásával segítse elő ezen eredmények széles körű magyarországi megismertetését és alkalmazását. A TeAM HUb segíthet a városfejlesztések megvalósításában is azzal, hogy közös platformot biztosít a megrendelő önkormányzatok, a tervező cégek és a kivitelezők számára, környezetvédelmi illetve zöld projektekben is.

Az Építési és Beruházási Minisztérium által szervezett nyitórendezvényen több jógyakorlatot is megismerhettek a résztvevők. A prezentációk az egész országból, különböző léptékű beruházásokat, sikeres kampányokat jelenítettek meg. A fővárosban az egyik legnépszerűbb előadást Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa mutatta be, amelyben egy madárbarát iskolakert példáján érzékeltette, hogy milyen hatékony lehet a mikrokörnyezet megváltoztatása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és szemléletformálás tekintetében egyaránt. A Klímatudatos és madárbarát iskolakert kialakítása című esettanulmány a rendezvény résztvevői körében hatalmas érdeklődést váltott ki és a népszerűségi listán is dobogós helyezést ért el.

– Szegeden az elmúlt években több nagyléptékű zöldberuházás valósult meg, az előadásommal azt szerettem volna érzékeltetni, hogy egy kis költségvetésű projektnek is lehet nagy hatása. Már önmagában abban a mikrokörnyezetben, amelyben megvalósult, komoly környezeti állapot javulást és szemléletformálást sikerült elérnünk. Ám e projekt részleteiben, vagy egészében országszerte más iskolákban, óvodákban is megvalósítható, így a mikroléptékű beavatkozások hatása összeadódik – mondta el Dr. Gulyás Ágnes, a Földrajzi és Földtudományi Intézet oktatója.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A minisztériumi kezdeményezésre létrejövő közösségben önkormányzatok, egyetemek, tervező és kivitelező cégek, civil szervezetek is megoszthatják egymással tapasztalataikat. Sokan, sokféle szempontból világítottak rá már a budapesti rendezvényen is a környezetállapot javításának lehetőségeire, de a szervezet nyitott, várják további, érintett intézmények, szervezetek, cégek, egyének csatlakozását is.

 – A Szegedi Tudományegyetemen évtizedek óta zajlanak olyan kutatások, amelyek szorosan kapcsolódnak az új közösség céljaihoz, jól szolgálják azt. Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Intézet kutatásainak eredményeit mi megosztjuk a közösség tagjaival. Az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéken Dr. Kiss Márton kollégámmal például olyan, a városi zöld infrastruktúra hatékonyságát előre jelző modellezési eljárások fejlesztésén dolgozunk, amelyek a tervezők, döntéshozók és gyakorlati megvalósítók munkáját segítik. A munkánkba számos hallgatónk is bekapcsolódott, ami számunkra nagy öröm, számukra pedig az elméleti tudás megszerzése mellett kiváló szakmai tapasztalatszerzési lehetőség, amely az egyetem elvégzése utáni elhelyezkedésüket is segítheti – mondta Dr. Gulyás Ágnes.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Lévai Ferenc

Borítókép: pexels.com