Bezár

Sajtószoba

IKOM_4_of_5

Az SZTE vezette országos kutatás a gyulladásos bőr- és bélbetegségek eddig nem ismert okait térképezte fel

Az SZTE vezette országos kutatás a gyulladásos bőr- és bélbetegségek eddig nem ismert okait térképezte fel

2021. március 25.

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét térképezte fel az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetésével működő országos tudományos konzorcium. A 2016-ban indult és most lezárult alapkutatási projekt eredményei nagyban hozzájárulhatnak ezen betegségek új, a jelenleginél hatékonyabb terápiájának kidolgozásához.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A humán sejteknek milyen működési zavarai járulhatnak hozzá a magyar lakosság jelentős százalékát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásához? Többek között erre a kérdésre kereste a választ a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezette konzorcium, amelyben a Debreceni Egyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkacsoportjai vettek részt.

 

A 11 kutatócsoportból álló műhely molekuláris medicina szemléletű célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja hogyan vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor-bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.

 

Prof. Dr. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium vezetője elmondta, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a patológiás válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos reakció kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében. – A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti terápiát lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem – hangsúlyozta a professzor. Mint kifejtette, azért is fontosak a 2016-ban elindult kutatás most leírt eredményei, mert ez alapot szolgáltathat a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.


A Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal konzorciumban közel 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósította meg a Széchenyi 2020. program keretében a GINOP-2.3.2-15-2016-00015 azonosító számú projektet.


Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek