Bezár

Sajtószoba

IMG_8933-001

Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

2021. március 24.

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzunk minél több DNS profilt, és ezeket a korábban azonosított profilokkal összevetve több – Árpád-házi és a Hunyadiak közül való – uralkodót is azonosítani tudjunk – magyarázta Dr. Neparáczki Endre, akitől megtudtuk: a szóban forgó csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat.


A genetikus elmondta: a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket elrabolták. Viszont a csontmaradványokat nagy része ott maradt, melyek az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak. 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. Ezeket ma is a budavári Mátyás-templomban őrzik. A kutatóknak ez az egy biztos pontjuk van, amelyből sikerült DNS-t nyerniük, melynek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.


– Az Árpád-házi DNS-sel Mátyás királyt nem tudtuk volna azonosítani. Keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudjuk, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Elmentünk, és csontport vettünk, amit a szegedi laborba hoztunk, hogy a DNS kivonást megkezdjük – magyarázta a kutató. Megtudtuk: a Szegedi Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként fejlesztettek az SZTE-n egy speciális labort, és 2016-ban Magyarországon először bevezették az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.


– A székesfehérvári osszárium kutatását középkori igazságügyi analízisnek hívom, mivel olyan embereket szeretnénk azonosítani, akik már nincsenek köztünk – fogalmazott Dr. Neparáczki Endre. – Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók.


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek