Föld napi programok, bicikliző dolgozók, kurzusok és cselekvés: az SZTE elkötelezett a környezetvédelem mellett

Ingyenes kerékpárszerviz és bringás reggeli várta a JATIK elé érkezőket

– A tanulmányaim mellett dolgozom is, a munkahelyre és az egyetemre is rendszeresen biciklivel járok – osztotta meg Molnár Balázs, az SZTE harmadéves gazdaságinformatikus hallgatója a József Attila Tanulmányi és Információs Központ előtt. Mint mondta, Instagramon olvasott az egyetem Föld napi programjairól, legfőképpen az ingyenes kerékpárszerviz és állapotfelmérés keltette fel az érdeklődését. – Pont van a bringámon egy kis hiba, így legalább megnézi egy szakember – mondta.

Az Urban Legend Kerékpárbolt és Szerviz munkatársa évek óta közreműködik az egyetemmel a Föld napján. – Itt a kitelepüléskor felmérem a bringák állapotát: ha szükséges, beállítom a váltót, féket, felfújom a gumit, beolajozom a láncot. Meg tudom mondani, akár összegszerűen, milyen javításokat szükséges kerékpárszervizben elvégezni, egy-két szaktanácsot el tudok mondani. A diákok gyakran gyerekkorukból kinőtt bringát használnak, ezeket lehet, hogy érdemes kicserélni – mondta a szakember. Megtudtuk, a leggyakoribb probléma, amellyel ilyenkor találkozik, hogy elkoptak a fékek, elállítódtak a váltók, rozsdás a lánc vagy nincs felfújva rendesen a gumi.

Fotó: Sahin-Tóth István

Megnyílnak közösségi használatra a JATIK komposztáló ládái

A délelőtt érkezők az egészséges bringás reggeli – tea, alma, müzliszelet – elfogyasztása mellett a komposztálásról is edukálódhattak a Komposztfutár szegedi önkéntes közösségtől. A Komposztfutár egy szegedi közösségi komposztálást szervező és a panelos városrészekben élők konyhai zöldhulladékát begyűjtő kerékpáros önkéntes közösség. A JATIK-nél hat komposztáló láda van, amelyet most közösségi komposztálásra is megnyitnak, és a Komposztfutár fogja őket kezelni. – Korábban az SZTE Füvészkerttel már együttműködtünk, velük folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Bízunk benne, hogy minél több kollégiummal is együtt tudunk majd működni, akár be tudunk kapcsolódni egy-egy kurzusba, és önkénteseket is találunk a hallgatók köréből. Szeretnénk bővíteni a szegedi közösségi komposztáló hálózatot helyi közösségekkel együttműködve – mondta Herczeg Richárd önkéntes. A közterekre épített komposztálókba az emberek hetente, kéthetente vödörbe összegyűjtve leviszik a konyhai zöldhulladékot, ahol az hasznosul. Herczeg Richártól megtudtuk, sokszor a kommunális szemét akár 40 százaléka is komposztálható lenne. – Ha komposztáljuk, nem fog büdösödni a kommunális kukában a zöld hulladék. Ráadásul az elkészült komposztot fel lehet használni utána kertészkedéshez, akár szobában, balkonon is termeszthetünk növényeket, élelmiszert, és tapasztalhatjuk a teljes körforgást – mondta. Hozzátette, előny, hogy így nem kerül plusz költségbe a hulladék elszállítása. Mint mondta, a közösségi komposztálókból az elkészült komposztot elosztogatni tervezik, akár a környék lakói között. A Komposztfutár a Föld napján délután a JATIK-nél lévő komposztálókat bemutató túrákat is tartott. A két turnus valamelyikére jelentkezők megismerhették a hamarosan lakossági célra is megnyíló JATIK komposztálókat, azok használatát, működtetését.

A ParkSafe bringás applikációt fejlesztő egyetemisták is várták az érdeklődőket

A Komposztfutár mellett a ParkSafe biciklis applikációt fejlesztő fiatalok is kitelepültek a JATIK elé. Perjési Szabolcs programtervező informatikus hallgató és Kordás Patrik mérnökinformatikus szakos egyetemista az IKIKK Virtus Hallgatói Életpálya Program Kiválasztási Ötletversenyének felfedezettjeiről korábban már írtunk. Applikációjuk megmutatja a város biciklitárolóit, a közelben található ivókutakat, javítóállomásokat és kerékpárboltokat. Az alkalmazással útvonalat is tervezhetünk, eldöntve, hogy a legbiztonságosabb vagy a leggyorsabb útvonalon szeretnénk haladni. Elnavigál a célunkhoz, miközben folyamatosan mutatja a sebességünket, a szintemelkedéseket, a megtett távolságot és az időt. Megtudtuk: már teljes magyarországi lefedettséggel működik az alkalmazás, és ettől a héttől fogva terjesztik ki egész Európára. Adatbázisukban kiterjedt navigáció, több mint kétmillió kerékpártároló, többszázezer kihelyezett kerékpárszerviz és ivókút szerepel.

– Nagyon pozitívak a visszajelzések, úgy tűnik, a kerékpáros közösség régóta fennálló problémájára találtunk megoldást. Aktívak a felhasználók, ezt most tudtuk megfigyelni, mert most vezettünk be olyan funkciókat, amellyel már díjazzuk is az aktivitást, és látszik, hogy amíg nem díjaztuk, addig is aktívan használták az alkalmazást, és rengetegen visszatértek többször is. Van, aki a ParkSafe alkalmazással méri a gyaloglását és a túraútjait is – mesélte Perjési Patrik. Az alkalmazásban pontokat lehet gyűjteni különböző kihívásokkal, akár ha egy adott km-t megtesz a felhasználó. Tervben vannak együttműködések szervizekkel, szaküzletekkel, és ezeket a pontokat náluk lehet majd beváltani különböző promóciókra.

Akinek regisztrált ParkSafe fiókja volt, pörgethetett nyereményért: 50%-os kedvezményt lehetett kapni a Dóm Látogatóközpontba, biciklis telefontartót vagy ParksSafe pontokat. Fotó: Sahin-Tóth István

Bicikliző egyetemi dolgozók

A környezettudatosság minden szinten jelen van az egyetemi szervezeten belül. Két rendszeresen kerékpározó egyetemi dolgozót kérdeztünk meg a Föld napja alkalmából hobbijukról.

Szakál Péter, az SZTE oktatási igazgatója elmondta, kiskorától fogva rengeteget biciklizik. Ezt gyermekei születésekor szüneteltette, később visszatért a bringához, és a kerékpáros póló sportját is űzni kezdte, először fixivel, aztán single speeddel. A hétköznapjai része a kerékpár, gyakran azzal jár munkába, és kikapcsolódásképpen is biciklizik. – Van egy gravel biciklim, azzal szoktam a töltésen és az országúton kerékpározni. Szeged környékén, Röszke, Mórahalom, Makó, Ópusztaszer vagy Hódmezővásárhely felé, esetleg Mártélyra. Nyáron, amikor jó idő van, többet tekerek, van, hogy napi 100 kilométert is. De általában hétköznap 10-20-at, hétvégente pedig 50-60-at.

Az oktatási igazgató tavaly egy konferencián volt Amerikában, amikor Dr. Kovács Péterrel, az SZTE GTK oktatójával San Franciscóban, a Golden Gate-en kerékpározott át bérelt biciklivel: ez a legkedvesebb túraélménye. – Jó a levegőn lenni, kint a szabadban; az ember ilyenkor zen állapotba kerül: csak ő van, a természet és a bicikli. Ilyenkor lehet elgondolkozni a heti feladatokról; remekül oldja a stresszt. Ezért is tudom nagyon ajánlani – mondta. Hozzátette, minden élethelyzetnek megvan a maga praktikus közlekedési eszköze, a kerékpározás például azért jó alternatíva, mert biztosítani tudja a napi mozgásmennyiséget, és az ember nincs menetrendhez kötve.

Szakál Péter ezt a 20 éves fixit használtan vette: egykori gazdája egy aluvázas Gepida versenykerékpárból alakította át, és megnyert vele egy Pozsony-Bécs versenyt. „Nekem a geometriája miatt tetszett meg, mert nagyon hasonlít a korábbi póló biciklimhez.” A kerékpár pedálján lévő szövet pánt az igazgató egyik pólós barátja, Katyusa munkája. Fotó: Miskolci Dávid

Panek Sándor, az SZTE kommunikációs szakértője kamaszkora óta kerékpározik rendszeresen; ekkor kapta meg első, Ukrajna típusú kerékpárját. Azóta volt még neki egy „dögnehéz” Csepel és most egy agyváltós Gudereit. – Mivel egy síkvidéki partiumi helyen születtem, ahol mindenki bringázott, ebben nem volt semmi különös – mondta. Szakál Péterhez hasonlóan ő is úgy tartja: a kerékpáron jól lehet gondolkodni. Munkába télen is biciklivel jár, és hétvégenként megtesz plusz 50 kilométert, amikor édesanyját látogatja. – Mivel hatvanon túl is fittnek érzem magam, biztos, hogy ehhez a kerékpározásnak is köze van – jegyezte meg.

A biciklizés a közlekedés környezetbarát módja: Panek Sándor elmondta, örömére ő is azt tapasztalja, hogy a kerékpározáshoz a környezetért felelős magatartás is hozzákapcsolódott, elsősorban a fiatalok részéről, és ez őt is motiválja. – Újságíró vagyok, a 2000-es évek lapkészítési közegében a puccos autó státust jelentett. Ezalól kivétel volt idősebb barátom, Horváth Dezső, aki szintén biciklis újságírónak nevezte magát, sőt arra is rájött, hogy a kerékpáros és az újságíró közös élménye, hogy mindig szemből fúj a szél – osztotta meg.

Az SZTE elkötelezett a környezetvédelem mellett

A Szegedi Tudományegyetem számos fenntarthatósági rendezvényen, konferencián és workshopon vesz részt, többek között a Planet Budapest Expón is évek óta kiállít és bemutatja a fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatásait, fejlesztéseit és kezdeményezéseit. Nemzetközi és hazai szervezeteknek is aktív tagja (például a UI GreenMetric zöld egyetemi hálózatnak és a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának), és rendszeresen bekapcsolódik azok szakmai rendezvényeibe. Dr. Mátyás Dénes, az SZTE fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese elmondta, a Föld napján is egy fenntarthatósági konferencián vesz részt Pécsett az egyetemek fenntarthatósági tevékenységeiről szóló kerekasztal-beszélgetés szereplőjeként.

– Az SZTE elkötelezett a környezetvédelem mellett, rendszeresen szervezünk fenntarthatósági eseményeket. Ilyen a bringás reggeli is, és rendszeresen vannak növény-, könyv- és ruhacsere programok, faültetések, energiahatékony üzemeltetési megoldásokat szemléltető kazántúrák, továbbá az egyetemi polgárok hulladékgyűjtési akciókban és más önkéntes programokban is részt vesznek. A Fenntarthatósági Témahéthez is évről-évre csatlakozni szoktunk, vagy például a Föld órája kezdeményezéshez, és másokat is erre ösztönzünk – mondta Mátyás Dénes.

Fotó: Sahin-Tóth István

A Föld napjához igazodó Fenntarthatósági Témahét az SZTE több szegmensét érinti. Az SZTE Füvészkertben április 25-én szombaton családi nap lesz, az SZTE Alma Mater április 22-én illatviasz-készítő workshopot tartott, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban a 3. emeleti Szieszta könyvespolc mellett Science Szieszta minikiállítás tekinthető meg Élet az üvegben címmel április 20-tól május 15-ig. A kiállítás a fermentálás témáját mutatja be, amely természetes folyamatokra építve járul hozzá az élelmiszerek tartósításához, a pazarlás csökkentéséhez. Ezeken kívül az SZTE Juhász Gyula gyakorlóiskola is fenntarthatósági témahetet tart.

A Szegedi Tudományegyetem a zöld törekvésekbe a hallgatókat is bevonja és edukálja őket: számos kurzus érhető el számukra a témában, ezek során ismereteket sajátíthatnak el többek között a klímaváltozás hatásairól, a környezetvédelemről, energiatudatosságról, illetve a fenntartható fejlődésről. A hallgatók önként is foglalkoznak fenntarthatósággal, vannak fenntarthatósági kezdeményezéseik például kollégiumokon, szakkollégiumokon belül: így az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban közösségi kertet alakítottak ki, illetve a Szegedi Egyetemi Zöld Kör is hallgatói kezdeményezésre alakult.

Dr. Mátyás Dénes, az SZTE fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese elmondta, a Szegedi Tudományegyetem többek között előkelő helyen szerepel a UI GreenMetric World University Rankings fenntarthatósági ranglistán: 1745 egyetemből a 41. helyen áll a 2025-ös rangsorban, Európa-szinten pedig a 19. helyen végzett. De a másik két mérvadó nemzetközi fenntarthatósági rangsorban – THE Impact Rankings, QS Sustainability Rankings – is rendre kiváló eredményeket ér el az SZTE, és az egyetlen olyan egyetem, amely Magyarországon mindhárom nemzetközi értékelés szerint dobogós helyen, első vagy második pozícióban szerepel. Az SZTE számos „zöld tevékenysége” közül néhány példát is említett: az épületek energetikai korszerűsítése, napelemek telepítése, fenntartható közlekedés, e-mobilitás népszerűsítése, komposztálás, hazai és nemzetközi fenntarthatósági kurzusfejlesztések, városklíma-kutatások és élőhely-restaurációs munkálatok is mutatják, hogy az SZTE számára fontos a fenntarthatóság.

A Föld napi program az IKIKK Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter szervezésében valósult meg.

Balog Helga
Fotó: Sahin-Tóth István, Miskolci Dávid