Láthatatlan hősök az SZTE-n: bemutatkoztak a gyógyítás csendes motorjai a Laboratóriumi Dolgozók Napján

A laboratóriumi dolgozók a nap 24 órájában fáradhatatlanul dolgoznak, biztosítva az egészségügyi ellátás zökkenőmentes működését. Az általuk kiadott lelet képezi az orvosi döntések 70%-ának alapját, mégis, a nagyközönség számára gyakran láthatatlanok maradnak, sokan nem is gondolják, milyen fontos szerepet játszanak a betegellátásban. Éppen ezért a Laboratóriumi Dolgozók Napja legfőbb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a laboratóriumi medicina szakembereinek létfontosságú munkájára.

Jelentős szerep a térség egészségügyi ellátásában

Az SZTE SZAKK Laboratóriumi Medicina Intézet (LMI) jelentős szerepet tölt be a térség egészségügyi ellátásában. Dr. Földesi Imre intézetvezető elmondta, az intézet a Dél-Alföld teljes régióját lefedő betegellátó hálózatként működik, melynek szolgáltatásait több mint 220 háziorvos, valamint a térség kórházai és laboratóriumai veszik igénybe. Az intézet több telephelyen működik: a Semmelweis utcai központi, a Kálvária sugárúti kórházi, valamint a Tisza Lajos körúti vérvételi telephely mellett 2023. július 1-jétől két kórház egyetemi integrációjával a szentesi és deszki telephelyekkel bővült.

Dr. Földesi Imre előadása a Laboratóriumi Dolgozók Napján. Fotó: Fülöp Tímea

A kiterjedt hálózatnak köszönhetően a labor hatalmas mennyiségű mintát fogad nap, mint nap, melyekből több mint 250 különböző típusú teszt kérésére van lehetőség. Mint az intézetvezetőtől megtudtuk, naponta átlagosan 2100 beteg mintáját dolgozzák fel, ebből legalább 500 sürgős esetnek számít. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 6300 vérvételi cső érkezik a laboratóriumba. Az LMI évente több mint hétmillió vizsgálatot végez, ami percenként megközelítőleg tizenhárom vizsgálatnak felel meg. 2021-ben az I. számú Szakrendelőben 265 négyzetméteres vérvételi telephely jött létre, amely a korábbi 125 négyzetméteres helyszínt váltotta fel, így biztosítva a komfortosabb és hatékonyabb betegellátást. A vérvételi boxok korszerűsítését a COVID-járvány lelassította ugyan, de folyamatban van egy a jelenleginél is nagyobb kapacitású, korszerű vérvételi hely kialakítása ezen a területen.

Laborlátogatás a Laboratóriumi Medicina Intézetben. Fotó: Fülöp Tímea

A Laboratóriumi Medicina Intézetben 102 szakember dolgozik azon, hogy a labor gyorsan, pontosan és megbízhatóan működjön. Ezt biztosítja az a sokszínű szaktudás, amellyel az intézet dolgozói rendelkeznek: orvosok, gyógyszerészek, klinikai biokémikusok, vegyészek, biológusok, analitikusok, kutató analitikusok, valamint szakasszisztensek, asszisztensek együttes munkájának köszönhető, hogy az intézet a lehető legmagasabb színvonalon járuljon hozzá a betegellátás gördülékenyebb és hatékonyabb működéséhez.

Kiemelkedő oktatói és kutatói szerepvállalás

Az intézet nem csak a diagnosztikában játszik kulcsszerepet, hanem az oktatásban is: graduális, illetve posztgraduális képzésekkel biztosítja az orvosok, gyógyszerészek, klinikai biokémikusok, valamint szakdolgozók szakmai fejlődését. Az oktatás mellett a kutatás terén is aktív szerepet vállal: ezekben a projektekben nem csupán önállóan vesz részt, hanem hazai és nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködésben is. Szerteágazó tevékenységének köszönhetően az LMI nem csak a régió, hanem az ország egyik meghatározó diagnosztikai és kutatási központjává vált.

Laborlátogatás a Laboratóriumi Medicina Intézetben Dr. Földesi Imre és Lókiné Farkas Katalin körbevezetésével. Fotó: Fülöp Tímea

Dr. Földesi Imre elmondta, az intézetben a legmodernebb gépekkel dolgoznak, megnövekedett kapacitással és nagyfokú automatizálással. Az Intézet alapításának idején egy-egy műszerrel naponta 100-150 mintát tudtak feldolgozni, ráadásul a vizsgálatok egy részét manuális munkával végezték. Ma már a korszerű automatizált rendszerek óránként több ezer vizsgálatot képesek elvégezni, ezért a vizsgálatok döntő többségét a nagy vizsgálatszámmal rendelkező laboratóriumokban (megyei kórházak, egyetemek laboratóriumai) a gépek végzik. Ennek köszönhetően jóval kisebb a hibalehetőség, valamint gyorsabb és pontosabb eredmények születhetnek a korábbi, manuális feldolgozáshoz képest. „A zöld gondolkodás szemléletmódnak megfelelően ma már az a tendencia, hogy egyre kisebb alapterületen egyre nagyobb teljesítményű, ezzel együtt egyre kisebb áramfogyasztású és kevesebb műanyag hulladékot termelő automatákkal dolgozzunk” – tette hozzá az intézetvezető.

Laborlátogatás a Laboratóriumi Medicina Intézetben. Fotó: Fülöp Tímea

Azt is elmondta, hogy a nagyfokú automatizáltság ellenére még mindig akad olyan adat, amit kézzel kell rögzíteniük a rendszerben. Céljuk a folyamatok teljes digitalizációja: „nem tartunk még a végén, de jó irányba haladunk” – fogalmazott Dr. Földesi Imre.

Gyakori kérdések és válaszok a vérvételről

Lókiné Farkas Katalin klinikai biokémikus, a Laboratóriumi Medicina Intézet haematológiai részlegének vezetője, előadásában egy korábbi betegelégedettségi felmérés alapján megfogalmazott leggyakoribb kérdéseket gyűjtötte össze egy csokorba.

Lókiné Farkas Katalin előadása a Laboratóriumi Dolgozók Napján. Fotó: Fülöp Tímea

Olyan kérdésekre hangzottak el válaszok, mint:

• Miért nem lehet online bejelentkezni vérvételre az EESZT-n keresztül?
  Az EESZT, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egy felhőalapú, egységes informatikai rendszer. Célja, hogy összekapcsolja az egészségügyi ellátókat -háziorvosokat, kórházakat, gyógyszertárakat, magán egészségügyi szolgáltatókat-, és lehetővé teszi, hogy a páciensek az Ügyfélkapun keresztül hozzáférjenek saját egészségügyi adataikhoz, leleteikhez, és rendelkezzenek azok láthatóságával. Az EESZT-ben azonban a vérvétel nincs összekötve a laboratóriumi tevékenységgel – magyarázta Lókiné Farkas Katalin. Hozzátette, az EESZT fejlesztői dolgoznak a probléma megoldásán. Mint hangsúlyozta, azért nem lehet EESZT-n keresztül időpontot kérni, mert az időpont kérés egy párbeszéd. Jelenleg az EESZT időpont applikációja nem tudja feltenni a diagnosztikai beutalóval kapcsolatos kérdéseket a vérvételi időpont kapcsán és nem tudja ezek figyelembevételével felajánlani a megfelelő időpontot a betegnek.
• Miért nem nézi meg a labor a kérőlapot az EESZT-ben?
  Ahogy a szakember elmondta, erre azért nincs lehetőségük, mert még nem látnak rá a beutalókra a rendszerben. A nem strukturált kérőlapot nem látják a medikai rendszerben, az EESZT-ben pedig nincs jogosultságuk megnézni. Az ezzel párhuzamosan érkező strukturált kérőlap pedig még fejlesztés alatt áll és nem működik pontosan. Ez is egy újabb betegbiztonsági érv a nyomtatott beutalók használata mellett. Ezért van az is, hogy a betegeknek nyomtatott beutalóval kell érkezniük a vérvételre. Mint Lókiné Farkas Katalin hozzátette, az EESZT fejlesztői már dolgoznak a probléma megoldásán, így a jövőben várhatóan egyszerűbbé válik a kérőlapokhoz való hozzáférés, mind az egészségügyi dolgozók, mind a páciensek számára, akiknek akkor már nem kell majd kinyomtatniuk a beutalót.
• Miért különbözik az EESZT-ből kinyomtatott lelet a medikai rendszerből kinyomtatott lelettől?
  2025 januárjától az egészségügyi leletek strukturált formában kerülnek fel az EESZT-be. Ez azt jelenti, hogy az intézmények egy országosan egységes formátumban küldik el a vizsgálati eredményeket, mértékegységeket, referencia tartományokat, valamint a megjegyzéseket. Az egységesítés során az EESZT egy országosan ajánlott nevezéktant használ, így előfordulhat, hogy a vizsgálatok elnevezése eltér a medikai rendszerekben korábban megszokott nevektől. Mivel az országos sablont nem pontosan ugyanazon logika mentén tervezték, mint az egyes intézmények saját rendszereit, bizonyos információk megjelenítése is eltérhet a kinyomtatott leleteken. Mint Lókiné Farkas Katalin elmondta, a különböző rendszerek harmonizálása folyamatban van, működés közben fejlesztik a szakemberek az EESZT-t, ezért nagyon körültekintően kell eljárni, hogy az újdonságok bevezetése kapcsán ne érje kár a betegeket. Többek között ezért van még szükség a régi, papír alapú adminisztráció fenntartására.
• Miért kell várni a vérvételre akkor is, ha időpontra érkezik a beteg?
  Sokan tapasztalják, hogy a vérvételen még időpontfoglalás mellett is várakozniuk kell. Ennek hátterében elsősorban adminisztratív és szervezési folyamatok állnak, amelyek elengedhetetlenek a pontos és biztonságos mintavételhez. Első lépésként, a vérvétel megkezdését megelőzően sor kerül a diagnosztikai betegfelvételre. Ilyenkor az adminisztrátorok a háziorvosi szoftverekből kinyomtatott kérőlapok adatait manuálisan rögzítik a medikai rendszerben. Ez a vizsgálatok számától és a kérőlap kitöltésének minőségétől függően legalább 5 percet vesz igénybe. Ezt követi a mintavételi csövek előkészítése, amely során a csöveket a beteg adataival ellátott, nyomtatott címkékkel látják el. Ez körülbelül további két percet vesz igénybe.
  Mindeközben a vérvételek párhuzamosan, több vérvételi széken zajlanak. Az egészségügyi személyzet folyamatosan, szünet nélkül hívja be a betegeket a vérvételre. Ideális esetben egy vérvétel nagyjából 5 percet vesz igénybe, azonban a folyamat időtartamát több tényező is befolyásolhatja: például, ha a beteget nehéz megszúrni, esetleg rosszul lesz, vagy több beutalóval érkezik, hosszabbodhat a várakozási idő.
• Hogyan készüljek a vérvételre?
  A sikeres vérvételhez néhány egyszerű, de fontos szabályt érdemes betartani. Az egyik ilyen szabály, hogy a vérvételt megelőzően kifejezetten ajánlott vizet fogyasztani, hiszen a megfelelő folyadékbevitel megkönnyíti a mintavételt. Ha a kezelőorvos máshogy nem rendelkezett, fontos, hogy a betegek az állandó gyógyszereiket vegyék be. Magára a vérvételre érdemes kényelmes, könnyen felhúzható ujjú ruhában érkezni, amely nem szorítja el a kart, és szükség esetén könnyen tisztítható.
  Ha a kérőlapon vizeletvizsgálat is szerepel, a legjobb, ha a páciens a reggeli első, középsugaras vizeletből hoz mintát, tiszta, jól zárható, személyes betegazonosító adataikkal ellátott edényben. Így biztos, hogy pontos és értékelhető eredmények születnek.
• Miért nem készül el minden vizsgálat még aznap?
  Mint Lókiné Farkas Katalin kiemelte, több oka is lehet annak, hogy egy laboratóriumi vizsgálat nem készül el aznap. Ha például ritka és rendkívül költséges vizsgálatról van szó, sokkal költséghatékonyabb, ha a labor összegyűjti a megfelelő számú mintát, majd egyszerre dolgozza fel azokat. Ezt természetesen csak olyan vizsgálatoknál lehet megtenni, amelyek késlekedése nem jelent közvetlen kockázatot a beteg kezelése szempontjából.
  Ugyanakkor méréstechnikai okok is állhatnak a háttérben. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek manuális mintaelőkészítést, vagy kiértékelést igényelnek, esetleg speciális szaktudást kívánnak. Az is előfordulhat, hogy a megnövekedett vizsgálatszám miatt a használt mérőműszer kapacitása átmenetileg kevésnek bizonyul.
  
  És ami talán a legfontosabb: „Meg kell húzni egy határt, hogy befejezzük a napi rutint, és átadjuk a labort az ügyelet számára"- fogalmazott az előadó.

Laborlátogatás a Laboratóriumi Medicina Intézetben Dr. Földesi Imre és Lókiné Farkas Katalin körbevezetésével. Fotó: Fülöp Tímea

Láthatatlan hősök – nélkülözhetetlen szakemberek

Az előadásokat követően, a program zárásaként az érdeklődők a Laboratóriumi Medicina Intézet laboratóriumában nyerhettek bepillantást a kulisszák mögé, ahol első kézből láthatták, hogyan válik a vérminta értékes információvá a diagnosztika számára. A látogatóknak a Kutatók Éjszakájához hasonló, interaktív élményben lehetett részük az Európai Laboratóriumi Dolgozók Napja alkalmából. Egy biztos, az érdeklődők számára a labor munkatársai már biztosan nem csupán láthatatlan hősök, hanem a gyógyítás hátterében dolgozó, nélkülözhetetlen szakemberek.

  Fülöp Tímea
Borítóképen: látogatás a Laboratóriumi Medicina Intézet laboratóriumában. Fotó: Fülöp Tímea