Mit jelez a hang által kiváltott vizuális illúzió? – Horváth Lilla pszichológus, PhD-hallgatóval beszélgettünk

– Mi ösztönzött arra, hogy pszichológusként a Radiológiai Klinikára jelentkezz PhD-hallgatónak?

– A mesterképzést kognitív pszichológia specializáción végeztem; a neurológia tudományterülete és az agyi képalkotó eljárások már az egyetemi tanulmányaim kezdetétől felkeltették az érdeklődésemet, mivel a lélektanhoz való kapcsolódásom is annak kognitív irányzatával kezdődött. A pályaválasztás időszakában fejtörést okozott, melyik tudományterület mellett kötelezzem el magam, mivel mivel sok minden érdekelt. Végül a pszichológiában találtam meg önmagamat: hiszen az az életünk minden területén jelen van. A fordulatot Eysenck és Keane Kognitív pszichológia című könyve jelentette. A kognitív szemlélet középpontjában a megismerés áll, vagyis az a folyamat, ahogy az ember leképezi a körülötte lévő világot. Úgy vélem, hogy az elme pontosabb megértéséhez a viselkedést és az agyat egyszerre érdemes vizsgálni.

Horváth Lilla, fotó: Kovács-Jerney Ádám

– A legtöbben orvosi végzettséggel folytatnak PhD-tanulmányokat a Radiológián; te milyen előnyét vagy hátrányát érzed annak, hogy pszichológusként vagy jelen?

– Mivel egy olyan kutatócsoportban dolgozom, ahol különféle végzettséggel rendelkező szakemberek (pl. orvos, biológus, fizikus) munkája integrálódik, így nem érzem azt, hogy ebből hátrányom fakadna. Sőt közösen könnyebben találunk megoldást egy-egy komplex problémára, és mélyebb értelmezéseket mutatunk meg az eredményeinkben. A kollégáim folyamatos fejlődésre és tudásbővítésre ösztönöznek; és remélem, hogy én is tudok nekik új perspektívákat mutatni.

– Mi a kutatócsoportotok profilja, mivel foglalkoztok?

– A fő kutatási témák a fájdalom, a sclerosis multiplex és a migrén. Aktuális célunk a multiszenzoros integráció (esetünkben a látás és a hallás összekapcsolása) kognitív teljesítménnyel (információfeldolgozás sebessége, vizuális és verbális memória) való összefüggésének a feltárása egészséges és sclerosis multiplex betegséggel élő személyek körében. Az adatfelvételek során mágneses rezonancia vizsgálatokat (MRI) végzünk, az eredményeket pedig összevetjük a viselkedéses és a kognitív adatokkal.

– Nem veszélyes egészséges embereken MRI-t végezni? Mi ennek a protokollja?

– Ez a módszer egy biztonságos és fájdalommentes képalkotó eljárás, amely nem használ ionizáló sugárzást (mint a röntgen vagy a CT), ezért nem jár sugárterheléssel. Mi egy 3T (tesla) GE Discovery 750w készülékén dolgozunk; egy tesla tízezer Gauss, a Föld mágneses mezejének ereje kb. 0,5 Gauss. A rendkívül erős mágneses tér ellenére a tudomány mai állása szerint az MRI nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, de vannak bizonyos kockázatok, amiket figyelembe kell venni. A protokoll szerint a vizsgált személynek semmilyen fémimplantátum vagy fémtárgy nem lehet a testén vagy a testében, amelyre a mágneses mező hatással lehet: például ékszer, pacemaker, hallókészülék, fémes fogászati implantátum vagy régi típusú ízületi protézisek.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Milyen információt lehet nyerni a képalkotásból?

– Ez attól is függ, hogy milyen típusú képalkotásról van szó, mert az agy MRI-nek két fő iránya van. Az fMRI, vagyis funkcionális képalkotás az agyi aktivitást vizsgálja a vér-oxigén-szint függő (blood-oxygen-level dependent), vagyis BOLD jel alapján. Az aktív agyterületek több oxigént igényelnek, így az agyműködés időbeli és térbeli mintázatai feltérképezhetők. A strukturális MRI pedig az agy szerkezeti felépítését vizsgálja az alapján, hogy a különböző agyszövetekben lévő hidrogénatomok hogyan reagálnak a mágneses térre. Ezáltal segít az anatómiai eltérések, kóros elváltozások kimutatásában.

– Milyen jellemző összefüggés lehet a viselkedés és a memória, illetve az információfeldolgozás sebessége között?

– Jelen esetben viselkedésnek a hang által kiváltott vizuális illúzió (Sound-Induced Flash Illusion) észlelését hívjuk. Ez az illúzió egy vizuális és auditív ingerek közötti interakció eredménye. A vizsgált személy csippanásokat hall egy fejhallgatón és villanásokat lát egy monitoron, ha pedig elég gyorsan követik egymást az ingerek, akkor illúziót tudunk vele kiváltani. Például, ha egyetlen villanást 2 csippanás kísér, akkor az emberek gyakran 2 villanást vélnek látni, pedig csak 1 volt. Minél jobban észleli valaki az illúziót, annál valószínűbb a kognitív hanyatlás, beleértve a lassabb információfeldolgozást, a rosszabb figyelmi kontrollt és a gyengébb rövidtávú emlékezetet.

– Egészséges embereknél nem lehet ezt az illúziót kiváltani?

– De ki lehet, csak az egészséges személyeknél rövidebb időkülönbségű (kisebb, mint 150 ezredmásodperc) ingerek kellenek ahhoz, hogy létrejöjjön. Ellenben a sclerosis multiplex betegek gyakran jóval hosszabb, akár 300 vagy 500 ezredmásodperccel elválasztott hangok esetén is két villanást érzékelnek, ugyanis esetükben a fehérállományi pályák és az agykérgi területek érintettek.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Van összefüggés életkor és információfeldolgozás között?

– Igen, az eddigi eredményeink szerint hatással van az életkorunk arra, hogy hogyan integráljuk az ingereket: a kor előrehaladtával egyre gyakoribb az érzékcsalódás. Ennek számos oka lehet, többek között a lassabb szenzoros feldolgozás vagy elválasztás, ami a valóságtól eltérő reprezentációt hoz létre. Például, ha egy idős személynek a vizuális feldolgozása lassabb, akkor jobban fog a hallására támaszkodni, és az agya a hangok alapján ”pótolja” a hiányzó villanásokat.

– Komplex Integratív Terapeuta képzést is végzel az egyetem mellett. Mesélnél erről?

– Így van, a Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület képzésén veszek részt, és aktuálisan a KIP-et, azaz a Katathym Imaginatív Pszichoterápiát tanulom. A módszer során tudattalan képi tartalmakkal dolgozunk, vezetett imagináció mellett. A terapeuta instrukciókkal segít a kliensnek relaxált állapotba kerülni, majd egy tematikus kép elképzelésére kéri, és végig kíséri a képélményben. A megjelent mentális tartalmak feldolgozása pedig a relaxáción kívül, egy beszélgetés keretei között valósul meg, így összekapcsolódhat a tudattalan tartalom a tudatos szinttel. Hét éves a teljes képzés, így sok van még hátra, de a módszer sajátélményű megtapasztalása az önismereti fejlődésemben is nagyban támogat mind szakmai, mind magánéleti téren.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– A gyakorlat vagy a kutatás áll hozzád közelebb?

– Jelenlegi élethelyzetemben mindenképpen a kutatás, mert egy kutatócsoport aktív tagjának lenni csak belefektetett idővel és energiával lehetséges és érdemes.

– Más kognitív tudomány, például a kognitív filozófia vagy a kognitív nyelvészet érdekel?

– Ezeket a területeket nem igazán ismertem, a közelmúltban találkoztam velük először, és rendkívül érdekesnek találtam őket, meglepően közel állnak a kognitív pszichológiához. Úgy gondolkodom, hogy nem szabad csak a lélektan szemszögéből választ találni egy-egy kérdésre, mert ez csak egy szegmens. Maradjunk nyitottak a világra!

Balog Helga
Fotó: Kovács-Jerney Ádám