300 ezer forint pénzjutalmat kap a JATE-díj megtervezésére kiírt nyílt alkotói pályázat nyertese. A pályaművek ledási határideje 2025. május 12. Emlékezetes: Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárból hozta létre a JATE-díjat. A különleges kitüntetést első alkalommal az SZTE Egyetem Napja – november 11. – alkalmából 2025. novemberében adják át. (Cikkünk 2025 februárjában frissült.)
Első alkalommal érkezett Szegedre február 27-én Magyarország vezető HR- és üzleti fesztiválja, a HR Fest. A nagyszabású rendezvénynek az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont, ahol HR-vezetők és munkaerőpiaci szakértők vitatták meg a munkaerőpiac, a HR-trendek és a vállalati kultúra legaktuálisabb kihívásait és innovációit. A konferencián több SZTE-s szakértő is megosztotta tapasztalatait. Dr. Jancsák Csaba, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a generációk közötti különbségekről beszélt, míg Duda Ernő, az SZTE címzetes egyetemi docense a hosszú, egészséges élet titkát boncolgatta.
Egy vállalat életében manapság már több, akár három generáció is együtt dolgozik. A fiatal, szakképzett munkaerőre ugyanolyan szükség van, mint a nagy tudással rendelkező szakemberekre. A közös munka nemcsak egy vállalat utánpótlását biztosítja, hanem elősegíti a különböző generációk közötti tapasztalatcserét is. De hogyan tehető a generációs különbség szervezeti erőforrássá, olyan szupererővé, ami segíti mind a vállalat, mind a munkavállaló fejlődését?
A témában folytatott panelbeszélgetésen Dr. Jancsák Csaba, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint az SZTE Társadalmi Felelősségvállalás Kompetenciaközpont szakmai vezetője elmondta, munkája során alapvetően ifjúságkutatással foglalkozik, különös tekintettel az egyetemisták munkaerőpiaci helyzetére. A kutatások szerint az egyetemisták többsége már a tanulmányaik alatt is dolgozik, nem csupán anyagi okokból, hanem a szakmai tapasztalatszerzés és kompetenciafejlesztés céljából. A munkaerőpiacra való belépéskor két generációt különböztethetünk meg: azokat, akik friss diplomásként keresnek munkát, és azokat, akik már egyetemi éveik alatt dolgoznak. Az ifjúságkutatás azért is fontos, mert segít megérteni, hogyan változtak az idők során a generációk közötti különbségek. A mai fiatalok például sokkal gyorsabb visszajelzést várnak a munkájukról, ami nagy hatással van arra, hogyan illeszkednek be egy munkahelyre és hogyan viszonyulnak a munkához.
Első alkalommal adott otthont Szeged a HR Fest-nek. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Mint Dr. Jancsák Csaba beavatta közönségét, 2018 óta számos családbarát vállalattal dolgoznak együtt, és tapasztalataik alapján a munkahelyek családbarát intézkedései nem csupán a jó szándékon vagy reklámértéken alapulnak. A cégek elsősorban hatékonysági szempontból vezetik be ezeket a változásokat, felismerve, hogy a munkavállalók számára fontos a munka és a magánélet egyensúlya. Különösen a fiatalabb generációk igényei - mint például a hétvégi szabadidő vagy a családalapítás lehetősége - alakítják a munkavállalói világot, hogy jobban alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.
A fiatalok ugyanis a körülöttük lévő világ hatására formálódnak. A kutató szerint az ő türelmetlenségük, túlhajszolt életük és instabilitásuk nem más, mint a mai világ tükröződése. A fiatalok is lassulni fognak, ahogy szembesülnek azzal, hogy nem minden pillanatban szükséges rohanniuk. Eközben az idősebbek gyorsulni fognak, hogy lépést tartsanak a változó világgal, hiszen a fejlődés és alkalmazkodás nem csupán egyirányú folyamat. Ez a jelenség hozza el a generációk forradalmát, amely nem egy új generáció megjelenését jelenti, hanem a jelenlegi aktív generációk közötti folyamatos fejlődést és együttműködést.
Dr. Jancsák Csaba előadása közben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Duda Ernő, az SZTE címzetes egyetemi docense, a hosszú és egészséges élet titkait kutató Medipredict nevű vállalkozás ügyvezetője már előadása elején leszögezte, a tudományos kutatások szerint az élet meghosszabbítása helyett inkább az egészséges életévek kiterjesztése vált az emberek legfőbb céljává. Az orvostudomány és az életmódbeli változtatások révén az egészséges évek száma növelhető, ami a várható életkor növekedését eredményezheti. A kutatók azonban komoly nehézségekbe ütköznek, amikor az emberi élettartam növelésére irányuló kísérleti kutatásokat végeznek, mivel a hosszú élet eléréséhez szükséges változtatások és eredmények csak hosszú távú vizsgálatok révén igazolhatók. A szakember szerint a modellállatokon végzett kísérletek kedvező eredményeket mutatnak, és az életmódbeli beavatkozások, gyógyszerek alkalmazása drámai élethosszabbodást eredményezhetnek.
A biológiai életkor mérése lehetőséget ad arra, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogyan hatnak az életmódbeli változtatások az egyéni egészségre. A cél az, hogy az emberek életminősége megmaradjon, nemcsak hosszú, hanem egészséges életet biztosítva számukra. Mint a szakember közölte, a Medipredict célja az egészséges életkor maximalizálása, amelyet a tudományos eredmények és személyre szabott mérések révén próbálnak elérni. A vállalat ugyanakkor nagyban különbözik a közegészségügyi megközelítéstől, amely elsősorban a költséghatékonyságra épít. Az állami egészségügyi rendszerek ugyanis nem feltétlenül képesek a prevencióra, inkább a már kialakult betegségek kezelésére összpontosítanak.
Duda Ernő előadása közben. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A cégek és magánszemélyek számára viszont elérhetők azok a szűrővizsgálatok, amelyek segíthetnek a betegségek korai felismerésében és megelőzésében. A tudomány és az orvostudomány jövője a betegségmegelőzés és a hosszú, egészséges élet elérésére összpontosít, a személyre szabott megközelítésekkel és a prevencióval együtt, zárta gondolatait Duda Ernő.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Jancsák Csaba a Generációk forradalma? – Különbözőségből versenyelőny című beszélgetésen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
