A jó diplomata alkalmazkodóképes, de az alapelveit megtartja – Paul Fox brit nagykövet találkozott az SZTE hallgatóival

Magyarországot és az Egyesült Királyságot közös értékek, a demokrácia, a közös biztonság védelme és a nyitott piacokba vetett hit vezérlik – indította a beszélgetést Paul Fox.

A nagykövet a brit-magyar diplomáciai kapcsolatok felvázolása után az Egyesült Királyság új európai szerepéről beszélt. Először is rutinosan megelőzte azt a kérdést, amelyet bevallása szerint a hallgatók legtöbbször szegeznek neki: az Egyesült Királyság mikor lép be ismét az Európai Unióba?
– Az én életemben valószínűleg nem csatlakozik újra – szólt a válasz. – Nem valószínű, hogy visszatér az európai integráció nyújtotta szabad mozgás és újra belépünk az EU vámuniójába. Azt azonban elmondhatom, hogy az új brit kormány alatt nőtt az igény arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki az EU-tagállamokkal és az uniós intézményekkel. Erős a meggyőződés, hogy az Egyesült Királyság nemzeti érdeke a szoros együttműködés az EU-val és tagállamaival – a demokrácia védelmében, a közös jólét érdekében és a biztonsági fenyegetések ellen. Ezért együtt kell dolgoznunk kulcsfontosságú területeken, például az orosz agresszió elleni fellépésben, a bűnözés és a terrorizmus visszaszorításában, valamint a tudomány és oktatás területén.

A nagykövet saját feladatának tartja, hogy együttműködjön a magyar kormánnyal, a társadalommal és a civil szférával. Erre képez keretet a magyar-brit Lánchíd Fórum (Chain Bridge Forum) nevű egyeztetési platform, amely 2023 áprilisában ült össze először Budapesten. Ez a fórum, mondta Paul Fox, a Lánchídról kapta nevét, amelyet egy angol mérnök, William Tierney Clark tervezett, és a skót születésű, mérnökként a 19. századi Magyarországon fontos szerepet játszó Adam Clark épített meg. A Lánchíd szimbolikus hidat is jelent a két ország között, tette hozzá a nagykövet, aki szerint a fórum célja, hogy kormányzati tisztviselőket, akadémikusokat, civileket és üzleti szereplőket hozzon össze nyílt, építő párbeszédre gazdasági és biztonsági kérdésekről.

– Kiemelten együttműködünk az energia területén is; a brit Rolls-Royce vállalat például kis moduláris reaktorokat fejleszt, amelyek biztonságosabb, tisztább és olcsóbb nukleáris energiát biztosítanának. Ez segíthetne Magyarországnak energiaellátása biztosításában – mondta Paul Fox.

Az idei fórum közös megoldást igénylő kihívásai között a nagykövet az ukrajnai háborús helyzetet, a védelmi képességek növelését, a gazdasági nehézségeket és a szabályozatlan migrációt emelte ki.

- Az Egyesült Királyság következetesen támogatja Ukrajnát, és ez független attól, hogy melyik párt van hatalmon. Eddig mintegy 13 milliárd fontnyi katonai, gazdasági és humanitárius támogatást nyújtottunk. Ez nem csupán katonai segítség, hanem szövetségeseink és általában az európai biztonság védelmét, a jövőbeni agressziók elrettentését szolgálja. Nem vagyunk háborúpártiak. Igazságos és tartós békét szeretnénk – nemcsak Ukrajnának, hanem az egész euroatlanti térség számára. Ez csak akkor lehetséges, ha továbbra is erőt mutatunk, és Ukrajnát segítjük abban, hogy megvédje magát – hangsúlyozta Paul Fox.

Paul Fox brit nagykövet találkozott az SZTE hallgatóival. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A hallgatói kérdésekre válaszolva a nagykövet elmondta, a brit és a magyar álláspont az ukrajnai konfliktusról nagyon eltér egymástól. – Az én feladatom ebben az, hogy megmagyarázzam a magyar partnereinknek a mi elemzésünket, nézőpontunkat, céljainkat és szándékainkat, miközben megpróbálom megérteni az ő motivációjukat, és ezt visszajelzem a politikai vezetésünk felé otthon.

Mi a véleménye arról, hogy az Egyesült Királyság szigorítja a bevándorlási politikáját? – szólt a következő kérdés.
– A szigorítás célja, hogy csökkentsük nettó migrációt – válaszolt Paul Fox. – A Brexit utáni új szabályozás olyan migrációt eredményezett, amely sokkal magasabb volt a vártnál. A növekedés robbanásszerű volt – a nettó migráció elérte a 700 ezret. A 2023 és 2024 közötti időszakban ez már közel egymillió volt. Ez fenntarthatatlan. Nem gondolom, hogy alapvetően meg akarják szüntetni a bevándorlást, mert szükség van képzett munkavállalókra. Nem a migráció megállításáról van tehát szó, hanem annak kontrolljáról.

A nagykövet szerint ez nem hasonlít a magyar álláspontra, és politikailag nem túlfűtött kérdés:
– Mi más jellegű problémával nézünk szembe. Ha jól értem a magyar helyzetet, itt nem az a gond, hogy túl sokan akarnának bejönni. Magyarország munkaerőhiánnyal küzd, de nem feltétlenül akar migránsokat ennek orvoslására. Az Egyesült Királyságban pont fordítva van.

A nagykövet nem gondolja, hogy a szigorítás hatással lesz az Egyesült Királyságban tanuló hallgatókra, legalábbis azokra, akik már ott vannak:
– Az EU-val folytatott tárgyalások során egyik célunk, hogy megállapodjunk egy ifjúsági mobilitási programban – a brit kormány nyitott erre. Valószínűleg lesz felső korlátja, de még nem tudni, pontosan mekkora. Nem fogunk visszatérni ahhoz, ami az EU-tagság idején volt, de a cél az, hogy legyen rugalmassága annak, hogy brit és európai fiatalok tanulhassanak egymás országaiban – válaszolta Paul Fox egy másik kérdésre.

Mekkora változást hozott a Magyarországgal folytatott brit politikában az egy évvel ezelőtti londoni kormányváltás? – szólt a következő kérdés. Nem volt akkora változás, mint amire számítani lehetett volna, válaszolta diplomatikusan Paul Fox:
– Ennek szerintem az az oka, hogy a legnagyobb jelenlegi kérdés az ukrajnai háború. A brit konzervatív és munkáspárti kormányok ebben a kérdésben gyakorlatilag azonos álláspontot képviseltek. Ami a rendészeti együttműködést vagy a gazdasági jelenlétet illeti, ezekben a kapcsolatokban valódi fejlődés történt a megbízatásom alatt. A kereskedelmi kapcsolataink értéke 20%-kal növekedett, jelenleg körülbelül 8 milliárd font. Politikai szinten viszont továbbra is jelentős különbségek vannak, és a kormányváltás ezen nem sokat változtatott.

Paul Fox nemcsak politikusokkal és vezető tisztviselőkkel találkozik Magyarországon, hanem a civil szervezetek képviselőivel és állampolgárokkal is rendszeresen egyeztet:
– Megpróbáljuk elmagyarázni az Egyesült Királyság megközelítését, ami arról szól, hogy igazságos és menedzselt békét akarunk. Nem engedhetjük, hogy Putyin előnyt szerezzen vagy hasznot húzzon a cselekedeteiből. Ez egy viszonylag egyszerű üzenet, amit újra és újra elmondunk. Szóval igen, széleskörű egyeztetéseket folytatunk, de természetesen a fókusz a kormányzaton van. Például Szijjártó Péter januárban Londonban találkozott David Lammy brit külügyminiszterrel. Természetesen az ukrajnai helyzet és a különböző álláspontok hatással voltak a beszélgetésükre. Ugyanakkor a mi egyeztetésünk nem csak diplomáciai szinten történik – mert például önökkel, diákokkal is beszélgetek, ez is egy módja az üzenet átadásának.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Arra a kérdésre, hogy hogyan tud megbirkózni a kulturális és környezeti különbségekkel és a helyi konfliktusokkal, Paul Fox így felelt:
– Nos, mi diplomaták alkalmazkodóképesek vagyunk. A diplomata feladata, hogy bárhol, bármikor szolgáljon. Rugalmasnak, ellenállónak, elfogadónak kell lenni. A brit diplomaták általában generalisták, bár idővel kialakulnak szakterületeink. Én a külügyminisztériumba Közép- és Kelet-Európa szakértőjeként kerültem, különös tekintettel Oroszországra. Földrajzilag a pályafutásom nagy része Közép- és Kelet-Európához kötődik: szolgáltam Lengyelországban, Oroszországban, Azerbajdzsánban, ami szintén posztszovjet térség. Az első kiküldetésem India volt. Onnan Azerbajdzsánba mentem, mivel éppen összeomlott a Szovjetunió. Aztán Délkelet-Ázsia következett. Sokszor dolgoztam konfliktuszónákban: Irakban, Afganisztánban, a Balkánon. Szóval igen, a karrieremet gyakran meghatározta a konfliktus. De ezt azért csináljuk, mert érdekel minket. Kíváncsiak vagyunk. Sikeres diplomatának lenni nyitottságot igényel. Ismerni, tanulni akarjuk a másik kultúrát, nyelvet.

De mi történik akkor, ha az ország, ahol szolgál, nem demokratikus? Paul Fox válasza a legteljesebb mértékig pragmatikus:
– Én ebben az esetben is a brit érdekeket és értékeket képviselem. A lényeg, hogy mindenhol képviselni kell a hazát. Alkalmazkodva, de az alapelveket megtartva.

A diplomáciai vándoréletre jellemző Paul Fox válasza arra a kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb kultúrsokk életében: – Indiában minden sokkolt, de hozzászoktam, sőt élveztem. A legnagyobb kultúrsokk mégis akkor ért, amikor 1999-ben kilenc év után hazatértem az Egyesült Királyságba. Külföldön számít az ember a kultúrsokkra, és készül is rá. Hazatérve viszont meglepett, hogy mennyi minden változott.

Paul Fox legemlékezetesebb magyarországi élményei között tartja számon azt a labdarúgó vb-mérkőzést, amelyen Anglia 4–1-re megverte Magyarországot.
– Amikor azonban 4–0-ra kikaptunk az Európa-ligában, azt kevésbé élveztem – tette hozzá.

Panek Sándor

A borítóképen: Paul Fox brit nagykövet találkozott az SZTE hallgatóival. Fotó: Kovács-Jerney Ádám