2025. június 4. és 6. között tartották a FANUC Hungary Kft. törökbálinti székhelyén a FANUC programozói versenyt, melyen a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának csapata az előkelő harmadik helyezést érte el.
A FANUC Olimpián az ország legjobb FANUC robotkar programozói mérkőznek meg egymással annak érdekében, hogy a nyertes kvalifikálja magát a következő évben megrendezendő Euro- vagy WorldSkills bajnokságra. A tét tehát idén a 2026-os WordSkills világbajnokságra való kijutás volt, melyet Shanghai-ban rendeznek meg.
A versenyen az ország öt legjobb csapata mérettette meg magát egymással. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának csapata a harmadik helyezést érte el, a csapat tagjai: Apró Fanni mechatronikai mérnök MSc hallgató és Kalászi Bálint mechatronikai mérnök BSc hallgató. Felkészítő tanáruk Pesti Richárd volt, továbbá az SZTE Mérnöki Kar Mechatronikai és Automatizálási Intézet oktatói mind segítették és bátorították a versenyzőket. A tudáspróbán elérhető 800 pontból 700-at ért el a Mérnöki Kar csapata, amivel két pont híján csúsztak le a második helyről.
A befektetett munka és energia megtérül
A felkészülés során a két versenyző önállóan, sok időt belefektetve készült a szegedi Mérnöki Kar robotika laborjában a FANUC oktató cellán, valamint otthon a RoboGuide szimulációs programon gyakorolva. Fanni és Bálint minden hétfőn közösen készültek a többi, robotkarprogramozás iránt érdeklődő hallgatóval, ezen kívül sok esetben péntekenként bejártak a laborba, hogy bővítsék tudásukat.
A csapattagok kiválogatása során a legtehetségesebb és legmotiváltabb hallgatók megtalálása volt a cél, és hogy a két versenyző személyisége is alkalmas legyen a csapatmunkára. Ez alapján a versenyző csapat tagjai között már a legelején is látszódott a jó összhang, és hogy a feladatokat szépen el tudják osztani egymás között.
A zsűri minden apró részletre figyelt
A verseny zsűrije egy egészen összetett feladatot várt el a hallgatóktól, és a pontozás során rengeteg részletre kellett figyelniük. A legkisebb apróságoktól a legszembetűnőbb dolgokig a bírák mindent pontoztak, tehát valódi mérnöki munkát vártak el a versenyzőktől.

Az első napon a robotcella belsejének megépítése, a pneumatikus és elektromos kapcsolás kialakítása, LED-ek, érzékelők kalibrálása és a körasztal helyes beállítása volt a feladat, tehát a robot alapbeállításainak elkészítésére kellett a versenyzőknek összpontosítania milliméter pontossággal, mind a szimulációs szoftverben, mind pedig a robot fizikai valójában.
– A fő feladatot a második napon kellett elkészíteni. A beprogramozott robotnak egy polírozási feladatot kellett elvégeznie. Három különböző munkadarab közül véletlenszerűen felkerült a körasztal két végére egy-egy, és a szenzor segítségével kellett felismerje, hogy melyik tárgyról van szó és a megfelelő mozgást elvégezze. A munkadarabok felülete különböző alakú volt, így fontos volt a helyes munkadarab felismerés, továbbá a ciklusidő is döntően számított. A feladathoz készíteni kellett ezen kívül egy HMI-t, vagyis egy megjelenítő és kezelőfelületet is – számolt be a második nap feladatairól Apró Fanni.
A záró napon viszonylag rövid idő állt rendelkezésre a feladatok elvégzéséhez. A hallgatóknak nehezített feladatként egy negyedik féle, ívelt munkadarabot is kezelniük kellett a polírozófejjel. Továbbá a három napos munkájukról egy teljes dokumentációt és szimulációt is be kellett mutatni.

A gyakorlat teszi a mestert
– A legnagyobb nehézségünk talán az volt, hogy még nem voltunk ilyen jellegű versenyen, ahol nem csak az számít, hogy működik-e a programkód, hanem technikailag bármilyen apróság, akár egy le nem vágott gyorskötözővég is pontlevonást ér. De természetesen ezen nehézségek nem ijesztettek meg minket, mindezekből tanulva készen álltunk folytatni a felkészülést a következő versenyre, és akár a jövő versenyzőinek átadni tudásunkat – beszélt a pontozás szigorúságáról az okleveles mechatronikai mérnök hallgató.
– Rengeteg jó élménnyel és tapasztalattal tértünk haza a versenyről. Többek között a cellaépítés, robotkarprogramozás, kezelőfelület-készítés, szimulációkészítés és dokumentációgyártás terén sok újdonságot tanultunk. Talán a legfontosabb, amit elsajátítottunk, az a versenyhelyzetben való viselkedés, a stressz és az izgalom leküzdése a cél érdekében. A munkánkat minden nap végén meg kellett védenünk és tudnunk kellett a kritikát fogadni. Ezen kívül rengeteg új emberrel ismerkedtünk meg, és sok boldog pillanattal gazdagodtunk a FANUC-nál lévő jó közösségnek és hangulatnak köszönhetően.
Folytatás jövőre, várják az érdeklődőket
A jövő évi versenyt is a FANUC Hungary Kft. magyarországi székhelyén rendezik meg, az ideihez hasonló módon, egy újabb izgalmas feladattal. Minden robotkarprogramozás iránt érdeklődő hallgatót szívesen várnak a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának oktatói a Robotkar programozó versenyfelkészítő szabadon választható tárgy keretén belül esetleges jövőbeli versenyzők felkészítése okán, vagy csupán a tudás megszerzéséért.
Újvári Gréta
A borítóképen: Pesti Richárd felkészítő tanár és a versenyzők, Apró Fanni és Kalászi Bálint. Fotók: Apró Fanni