Csoda a puszta közepén! Az Árpád-kor történelmét átíró régészeti feltárás, a Bugac határában lelt „nagyváros”, Pétermonostora 800 éve homokba temetett kincseit bemutató Aranymonostor Látogatóközpontban nyílt meg az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin jövőbe mutató felfedezőútjának mérföldköveit fölvonultató kiállítás. A tárlatnyitón elhangzott gondolatok, emlékek alábbi fölidézése színesíti az élményt, amit a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című kiállítás ad. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Akadémiai Bizottság utazó kiállítása – az MTA alapítása 200. évfordulóját köszöntve – 2025 augusztusában és szeptemberében is várja a látogatókat az Alföldön, Magyarország közepén.
A Duna-Tisza közén 2800 lelket számláló nagyközség Bugac. A fantasztikus táj, a bugaci puszta – az ősborókással, a vágtató ménessel, a homokdűnékkel és a naplementével – a pásztoréletet bemutató turisztikai célpont. Különösen 2010 óta, az első Kurultáj és Ősök napja programsorozat életre hívása, valamint az Árpád-kor történelmét átíró régészeti ásatások leleteinek a bemutatása óta.
– A régészek Bugac határában találták meg Pétermonostorát. Ez volt a Duna-Tisza-köz legjelentősebb kereskedelmi, gazdasági és vallási központja az Árpád-korban mindaddig, amíg a tatárjárás el nem pusztította. Bizonyítják ezt az unikális leletek, amelyek bemutatására épült meg az Aranymonostor Látogatóközpont – helyezte el térben és időben a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című utazó kiállítás legújabb helyszínét Szabó László, Bugac nagyközség polgármestere.
Áttörések – Bugac polgármestere, Szabó László szerint a Nobel-díjas Karikó Katalin útját az Aranymonostor Látogatóközpontban bemutató kiállítás választ ad a kérdésre: Hogyan lehetünk a legjobbak...? Fotó: Sahin-Tóth István
Csodákkal várja az Aranymonostor Látogatóközpont a vendégeit. A bugaci puszta közepén feltárt Árpád-kori „metropolisz” aranykincseit állandó kiállításon bemutató múzeum a megnyitása óta eltelt másfél évben ingyenes időszaki tárlatokkal gazdagítja programkínálatát. Így érkezett meg a 800 éves aranymonostor közelébe a Kincsem című, a csodálatos versenyparipára emlékező, majd a Magyar menyasszony című vándorkiállítás.
– Visszatért Bugacra Karikó Katalin – jelentette ki a bugaci polgármester. – A Magyar menyasszony című kiállítás ugyanis bemutatta a társadalomnak azt a fejlődését, amely lehetővé tette a leány gyermekek számára is a tanulást, az egyetemi képzés elérését. Az Aranymonostor Látogatóközpont előző időszaki kiállításának idővonalán a 2023. évi orvosi-élettani Nobel-díjas Karikó Katalin neve demonstrálta a nőkre is kiterjedő fantasztikus változás-sorozat egyik csúcseredményét.
Hogyan lehetünk legjobbak a legjobbak között? „Az emberi élet olyan, hogy megpróbáltatások vannak és ezek személyiségformálók. – Úgy mondják, hogy ha valamit eléd tesznek, eléd terítik a vörös szőnyeget, akkor nem tanulod meg, hogy hogyan kell harcolni” – adott választ az élet nagy kérdésére Karikó Katalin szavait idézve Szabó László. A bugaci polgármester az Áttörések – Életem és a tudomány című Karikó-kötetet Bill Gates véleményét felolvasva ajánlotta figyelmünkbe: „Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.”
A szegedi egyetem 1973 és 1978 közötti időszakát, vagyis a József Attila Tudományegyetem, azaz a JATE biológus hallgatóinak az életét, egymáshoz való viszonyát érzékeltetve mondott köszöntőt Margóczi Katalin. A Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék egyetemi docense, Karikó Katalin egykori egyetemi csoporttársa emlékeit felidézve elmesélte, hogy a biológusnak készülő diákok a tanítási szünetekben sorra látogatták egymást. Így jártak például Kisújszálláson, Karikó Katalinék otthonában. Elárulta: annyira finom lúdláb süteménnyel kínálta „Karikó Kati” édesanyja, hogy elkérte a receptet. Ennek alapján sokszor sütött ő is Karikó-féle lúdláb tortát a szeretteinek.
Bugac és a szegedi biológusok kapcsolódásait is vázolta tárlatnyitó köszöntőjében Margóczi Katalin ökológus, Karikó Katalin volt JATE-s csoporttársa
– Jártunk például Kunmadarason. A Bugachoz közeli Jászszentlászlón Csányi Zolit is meglátogatta a csoport. Azon a kiránduláson én nem vettem részt. De most, az Aranymonostor Látogatóközpontba készülve, e-mailben megkérdeztem a volt csoporttársakat az emlékeikről – folytatta a múltidézést Margóczi Katalin.
A bugaci pusztán tett kirándulásra az egykori szegedi egyetemista, Csányi Zoltán édesapja kísérte el a biológus hallgatókat. Egy kisbuszt kért kölcsön, így járták körbe a puszta nevezetességeit.
– Kiderült, Karikó Kati is jól emlékszik. Példaként említette, hogy „volt ott egy szúrós, kúszó növény, ami képes megkötni a homokot”. Valószínűleg a királydinnye lehetett… – fűzte tovább az emlékképet az ökológus. – Egy másik csoporttársunk, Kálmán Zsuzsa ezen a kiránduláson látott először közelről szürkemarhát. Arra emlékszik, hogy „milyen szép, hosszú szempillája van a szürkemarhának”. Egy harmadik csoporttársunknak az a kép maradt meg, hogy kipróbálhatták, milyen légpuskával lövöldözni a verebekre…
Archív fotók és dokumentumok mutatják be Karikó Katalin és a JATE egykori biológia szakos hallgatóinak életét a szegedi egyetemen
A szegedi biológusok Bugaccal való kapcsolatai közül Margóczi Katalin kiemelte az 1975-ben megalakított Kiskunsági Nemzeti Parkkal létrejött közös kutatás, az ökológus Gallé László által irányított összetett projekt eredményeit.
A Kiskunsági Nemzeti Park és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémiai kapcsolatát az is demonstrálta Bugacon, hogy a Karikó Katalin munkásságát bemutató kiállítás megnyitóján – a köszöntőt is mondó Deli Mária akadémikuson (a fotó bal szélén) kívül – részt vett, többek között Tajti László (a fotón középen), aki korábban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálati osztálya vezetőjeként, majd területkezelési igazgatóhelyettesként is dolgozott. Fotó: Sahin-Tóth István
– Szabadtéri laboratóriumot alakíthattunk ki Bugac közelében, ahol egy 2,4 hektáros területet bekerítettek nekünk. Az elmúlt ötven évben nagyon sok szegedi biológus hallgató járt a bugaci pusztán. Az itteni terepállomás szép programoknak adott otthont, külföldi vendégek is tartottak itt tudományos előadásokat. A megfigyelések és kutatómunka eredményeit rengeteg dolgozat, tanulmány, diplomamunka és doktori értekezés őrzi – sorolta Margóczi Katalin, aki elárulta: a Kiskunsági Nemzeti Park egy másik területén, a Tőserdőben végzett vizsgálatai eredményeiből írta a diplomamunkáját.
A Bugac Projekt eredményeit, az elmúlt fél évszázadban megjelent publikációkat és kéziratokat a szabadtéri laboratóriumi vizsgálatokat szervező Gallé László professzor emeritusz szerkeszti kötetté. A remélt anyagi támogatás segítségével 2026-ban összegző mű jelenik meg a szegedi egyetem és a bugaci puszta sokszínű kapcsolatrendszerének eredményeiről.
– Ezernyi szállal kötődik Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközponthoz, ahol én magam is dolgozom, illetve a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz – kezdte köszöntőjét Deli Mária akadémikus. A Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, Karikó Katalin első munkahelye, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont jelenlegi Biofizikai Intézetének az igazgatója elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választott Karikó Katalin kifejezte a SZAB-hoz tartozását.
Az Akadémiának és a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben is világszínvonalú kutatóhelynek számító Szegedi Akadémiai Központnak a Karikó Katalin életében betöltött szerepére hívta föl a figyelmet köszöntőjében a SZAB alelnöke, Deli Mária. Fotó: Sahin-Tóth István
– A Szegedi Biológiai Kutatóintézetben már egyetemistaként elkezdte a kutatómunkát Karikó Katalin. Egyetemi diplomája megszerzése után, 1978-ban, amikor hivatalosan dolgozni kezdett az SZBK Biofizikai Intézetében, már Keszthelyi Lajos igazgató irányította a munkát. Itt kapcsolódott be az RNS-kutatásokba. Ezt a témát – miután 1983-ban átvette doktori diplomáját – teljesített ki, majd folytatta az Amerikai Egyesült Államokban – sorolta a kutatóorvos Deli Mária, aki 1990-ben kapcsolódott be az SZBK kutatásaiba. – Karikó Katalin MTA-tagságának motorja egykori igazgatója, Keszthelyi Lajos volt.
A sejttenyésztő inkubátorra az SZBK-ban úgy mutattak, hogy „Jól nézd meg, mert ezzel még Kati is dolgozott” – idézte fel a 35 évvel ezelőtti emlékét Deli Mária. Arra is rámutatott, hogy az Aranymonostor Látogatóközpontban látható műtárgyfotók közül az egyiken látható Karikó Katalin Straub plakettje, ami az SZBK legjelentősebb elismerése.
– Az SZBK megnyitásakor, 1973-ban Szent-Györgyi Albert, az akkori főigazgató, Straub F. Bruno mestere is részt vett az ünnepségeken, a szegedi Nobel-díjas mondott köszöntőt. 2023-ban, az SZBK fennállásának ötvenedik jubileumán pedig a Nobel-díjat elnyert Karikó Katalin volt a meghívott előadó – emlékeztetett Deli Mária. – A legfelemelőbb pillanat az volt, amikor a teljesen zsúfolt, háromszáz fős előadótermünkben mindenki felállt, amikor Kati belépett. A percekig tartó ünneplés annak is szólt, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóintézet megalapításakor egy olyan Nobel-díjast köszönthettek Szent-Györgyi Albert személyében, aki Szegeden végzett kutatásaiért kapta meg a tudományos kitüntetést, majd ötven év múlva újabb szegedi Nobel-díjas, Karikó Katalin érkezett körünkbe, aki a nagyszabású gálavacsorán még táncra is pördült…
A pipettát, a világhírű mRNS-kutató, Karikó Katalin legfontosabb munkaeszközét és a Nobel-díjhoz vezető út főbb állomásait is bemutatja az SZTE és a Szegedi Akadémiai Bizottság utazó kiállítása
Mit keres a puszta közepén Karikó Katalin életét bemutató kiállítás? Mit köszönhet Karikó Katalin az alföldi vidéknek? – kérdezte a bugaci Aranymonostor Látogatóközpont időszaki tárlatát megnyitó Zakar Péter történész professzor, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Válaszát Karikó Katalin: Áttörések – Életem és a tudomány című memoár kötetére hivatkozva kezdte. A visszaemlékezés a gyermekkornak, az alföldi kisváros, Kisújszállás az 1950-es és 1960-as évekbeli életének érzékletes, szociografikus bemutatásával kezdődik.
Zakar Péter történész professzor, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nyitotta meg a bugaci Aranymonostor Látogatóközpontban az SZTE és a SZAB közös kiállítását. Fotó: Sahin-Tóth István
– A gyerekek nem dúskáltak a javakban, de természetes környezetben éltek. Semmit nem dobtak el, mindent hasznosítottak. A gyerekek bekapcsolódtak az otthoni munkába, természetes volt, hogy segítettek a szüleiknek. A munka és a szórakozás szinte nem vált el – sorolta a példákat a történész, aki szerint hálás lehet a tudós közösség Karikó Katalinnak, hogy memoárjával felszínre hozza, hogy milyen egy tudományos kutató élete.
Karikó Katalin világhoz való viszonyát is az alföldi táj határozza meg. Ennek lényege a történész szerint: a legtöbb, amit tehetünk, hogy tanulunk abból, ami nekünk kijutott, és megpróbáljuk jobb állapotban átadni a világot az utódainknak.
– Kutatói mentalitásának alapjává vált az iskolában megtapasztaltak tanulsága, hogy szorgalommal behozhatók az esetleges hátrányok. Nobel-díjas kutatóként is rendre elmondja: milyen sokat köszönhet a tanárainak. Például a középiskolai biológia tanárnak, aki a diákjai kezébe adta Szent-Györgyi Albert könyvét, aki megismertette Selye János stresszel kapcsolatos kutatásaival – sorolta Zakar Péter. „A kíváncsiság emésztő és szenvedélyes átka” hajtja a kutatót – idézte Selye gondolatát. – A pozitív stressz-felfogás is hozzájárul Karikó Katalin sikereihez. Szerinte is meg kell találni magunkban, mi az, amin javítani tudunk. Vagyis a történtek miatt nem másokban kell keresni a hibát.
Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE rektorhelyettese történészi alapossággal indokolta, hogy Karikó Katalin mi mindent kapott az alföldi tájtól és adott alma materének
„Csak még egy kérdés!” A Columbo krimisorozat ikonikus mondatának kapcsán arra is emlékeztetett a tárlatnyitó szónoka, hogy – a történész számára is szimpatikus módon – a logika mentén fölépített nyomozáshoz hasonlítja a kutatást Karikó Katalin a memoár kötetében és motiváló előadásaiban.
– Akik akadályozták, azok is erősítették, jobb teljesítmény elérésére sarkallták – fogalmaz Karikó Katalin, aki mire a szegedi József Attila Tudományegyetemre érkezett, már rendelkezett azzal a mentalitással, ami az alföldi tájban gyökerezik. Ráadásul ez az életfelfogás a Nobel-díj átvétele után sem változott – emelte ki megfigyelését az SZTE rektorhelyettese.
„Mire költi a kitüntetéssel járó pénzt?” – újságírói kérdésre Karikó Katalin válasza a kutatómunka és alma materének támogatása.
– A fiatalok állhatatos segítéséért külön köszönet illeti a professzor asszonyt. Szinte minden programjában „kötelező rész”, hogy diákokkal találkozik és fiatalokat motivál előadásaival. Anyagilag is támogatja a kezdő kutatókat. A tudományos élet fontos projektjei fejlődnek a segítségével – sorolta Zakar Péter, aki szerint mindaz, amit Karikó Katalin elért, innen, az alföldi tájból ered.
A tárlatvezetés is hozzátartozott a bugaci Aranymonostor Látogatóközpont időszaki kiállítása megnyitó ünnepségéhez
A Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díj a Szegedi Tudományegyetem kiválóságait ösztönzi a jónál is jobb munkára. Erről a jövőbe mutató kitüntetésről is szó esett Aranymonostor Látogatóközpontban 2025. augusztus 1-jén, az Ősök napja rendezvény előtt megnyílt, és – a mai diákok tanulmányi kirándulásai egyik csúcsidőszakában – szeptemberben is ingyenesen megtekinthető időszaki kiállítása megnyitóján.
„Legyünk büszkék a történelmünkre!” – szokta mondani a Pétermonostora aranykincseit fölvonultató tárlaton Endre Máté (a fotón balról). A világszínvonalú látogatóközpontban a múlt értékeit sokoldalúan prezentáló állandó kiállítás melletti terekben a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című tárlat a jelen és a jövő dicsőségét érzékelteti. Fotó: Sahin-Tóth István
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Karikó Katalin Gyűjteményét gondozó SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár anyagát is reprezentáló kiállítás Bugacra érkezésének útját a bibliotéka korábbi munkatársa, Kovács Balázs is egyengette. A sajtó- és műtárgyfotókat Sahin-Tóth István, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság kreatív munkatársa; a roll-upok infografikáit és az utazó kiállítás ismertető szövegeit Újszászi Ilona, az utazó kiállítás kurátora, az SZTE NKI senior kommunikációs szakértője készítette.
A megnyitót követő kurátori tárlatvezetés bizonyította: a Karikó Katalin életútjához kötődő eredeti dokumentumokat és tárgyakat bemutató, filmrészletekkel dúsított, valamint a kitüntetéseket szimbólumgazdag műtárgyként prezentáló fotókiállítás tudománytörténeti csemege.
Az MTA bicentenáriuma alkalmából az SZTE és a Szegedi Akadémiai Bizottság közös tárlatának első állomása az Aranymonostor Látogatóközpont
SZTEinfo
Fotók: Sahin-Tóth István
