Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A padból a sorok mögé. Hetente megjelenő könyvajánló SZTE-s szerzők tollából származó művekről. Minden héten mutatunk egy könyvet, amelyre érdemes odafigyelni.
„Bort nem ivott, tejet csak szűrve és langyosan, különböző időkben különböző orvosságokat vett be, és vastag gyapjúsállal csavargatta be a nyakát, mert a hidegre érzékeny volt a torka. Ezekből a betegségekből a szerző szerint egy falusi Katalin-napon […] sikerült kigyógyulnia, ahol is degeszre ette magát fűszeres kolbásszal, szalonnával és házi kenyérrel, mindezt leöblítette a vendéglátók pálinkájával és borával, egész éjjel csárdást táncolt, majd kétszersültjét a lovaknak ajándékozta, és soha többé nem diétázott.”
Saly Noémi a budapesti gyermekkor és érettségi után 1980-ban magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1984-ben ugyanott francia irodalomból doktorált. Tanári pályáját Budapesten kezdte, végül tizenkét évig a Szegedi Tudományegyetemen tanított 19. és 20. századi francia irodalmat. Ezekben az években tucatnyi francia társadalomtudományi és vallástörténeti tárgyú könyvet fordított magyarra. A Micsoda népek… (A Döbrentei utca 8. története 1895-től 1947-ig) 2019-ben jelent meg.
Saly Noémi születése óta ugyanabban a lakásban él, hajdani gyönyörű házuk a világörökség része. Már gyerekként noteszben jegyzetelte a ház lakóinak történetét, azonban a végső lökést a 2017-es Budapest100 eseménysorozata adta meg. Eldöntötte, hogy ő lesz a házvezetőnő, aki kiteregeti a ház szennyesét. Sokféleképpen lehet olvasni, lesz, akit a történetek fognak megríkatni vagy megnevettetni, lesz, aki bizonyos részleteit tudja használni a saját munkájához, s az írónő reményei szerint olyan is lesz (társadalomkutató, szociológus, városantropológus), aki majd forrásként kezeli. Átlag olvasóként olyan érzés volt kézbe venni a kötetet, mintha egy régi, poros, értékes kódexet lapoznék fel, melynek minden oldala tele van élettel és meglepetésekkel. A szerző könnyed, humoros stílusban kalauzol minket keresztül a XIX-XX. század fordulójának és a XX. század első felének társadalmi és emberi viszonyain. Megidézi nekünk a Döbrentei utca 8. lakóinak hétköznapjait, s nemcsak a dicsőséget és boldogságot mutatja meg, hanem az emberi sorsok tragédiáját és felemelkedését is. Ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen volt az élet a múlt évszázadokban, vagy egyszerűen csak szeretne elmerülni egy emberi sorsokban, gazdag világban, akkor Saly Noémi könyve tökéletes választás, üzeni, hogy mindenki élete valóban egy kész regény.
Lázárné Csernus Anikó
SZTE Alma Mater
