Bezár

SZTEhírek

Gryllus Dániel előadóművész és Fabiny Tamás evangélikus püspök 'Szolga csak egy van: az Isten' című Weöres Sándor-esten a Szegedi Tudományegyetem rektori épületének dísztermében. Fotó: Zentai Péter

Weöres Sándorral a teológia és a vers határán

Weöres Sándorral a teológia és a vers határán

2024. május 15.
4 perc

Fabiny Tamás teológus, evangélikus püspök és Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész Weöres Sándor-estjén jártunk a Szegedi Tudományegyetem tavaszi fesztiválján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Úgy szép-e az Isten, mint egy nyári este? Hasonló-e a költői ihlet a Szentlélek megjelenéséhez? Teremtői pillanat-e a vers születése? Műfaja szerint meghatározatlan, leginkább kísérleti prédikációnak mondható Fabiny Tamás és Gryllus Dániel közös előadása, amely ezeket a kérdéseket feltette. Látjuk, hogy a művészi és a vallási megközelítés között határ húzódik mindegyik kérdésben, de nem tudjuk pontosan, hol is van ez a határ. Csak azt érezzük, hogy a túl határozott válaszok átléphetetlenné teszik ezt a földi és égi közötti mezsgyét, és bizonnyal elrontják magukat a kérdéseket is.

Hanem, mi van akkor, ha nem adunk ilyen kirekesztő válaszokat? Ha a kérdésről magáról beszélgetünk? Fabiny Tamás és Gryllus Dániel szerint ennek a hozzáállásnak a párbeszédben van a nyitja. Előadásuk azt üzente, hogy felfedezhető, bejárható a teológia és a művészet határvidéke. Weöres Sándor egy-egy verse eredményezhet ugyanolyan szakrális élményt, mint a Biblia olvasása, és alighanem fordítva is igaz, egy bibliai zsoltár is felvethet olyan esztétikai kérdést, amire Weöres Sándor költészetében ismerünk rá.

A teológia és a poétika határán járó est mindkét oldalról invitálta a közönséget. Befogadó jellegű volt, megértést, együttérzést hirdetett, elsősorban talán azzal, hogy hőséül nem egy emlékezeti dicsfényben fürdő, befolyásos költőt választott, hanem a felnőtten is gyermeki lelkű, keszeg alkatú Weöres Sándort, akiről Gryllus Dániel elmesélte, hogy utolsó napjai egyikén „körtefejedelemnek” értette, amikor elismerő áhítattal költőfejedelemnek titulálták. „A kis madárember testében a természet mozarti csodát üzemeltetett” – idézte Fabiny Tamás a költő Orbán Ottó Merülő Orfeusz című versét. A közönségben ez újabb kettősséget ébresztett: együttérzést, majdnem hogy irgalmasságot a csetlő-botló ember iránt és felemelő csodálatot a megszentelt tehetséggel szemben. Mintha a keresztény hit két alapérzésére ismert volna, aki jól figyelt.

Ugyanez az elfogadóan kijelölt határ jellemezte Fabiny Tamás prédikációját, amikor a költői ihletet a Szentlélek érkezése mellé állította. Az evangélikus lelkész Weöres Sándor doktori disszertációjában is talált olyan képet, amelyben egyesül az alkotói érzés, a teremtés szépsége és a természeti élmény. Weöres így ír A vers születése című fiatalkori munkájában: „Mikor az írás elkészült, fáradtan olvasgatom-javítgatom órák hosszat a szöveget, még mindig mámoros ködben, melyen át a vers délibábosan szépnek látszik; a tehén érezhet így, mikor borjazás utáni elcsigázottságában rögtön nyalogatni kezdi a borját.”

A végig a határterületeket bejáró előadás egyetlen égi-földi határt jelölt csak ki félreérthetetlenül. Nem mindegy, hogy égi vagy földi hatalomnál keressük-e Jézust – kapta fel a fejét a hallgató az est egy pontján. A különbségtételt Weöres Sándor A teljesség felé ciklusának Földi és égi hatalom című verse adta meg:

'Amit nekem adsz: mindenkinek adod", hirdeti a földi hatalom.
'Amit mindenkinek adsz: nekem adod", hirdeti az égi hatalom.

Az est a létezés morális környezetében is be tudta mutatni Weöres Sándort, aki verseiben a jót mint önmagunkban bármikor megválasztható lehetőséget látta. Fabiny Tamás válasza erre egy olyan – állítólag – őshonos indián forrásból mémmé vált történet volt, amely szerint mindannyiunkban egy jó és egy rossz farkas küzd egymással, és közülük az fog felülkerekedni, amelyiket mi magunk tápláljuk. A lelkész-teológus ezen a ponton messzire kerülte a prédikációk leghiábavalóbb eszközét, a paternális erkölcsi instruálást, és a Gryllus Dániel előadása nyomán a költészettől amúgy is kinyílt szívű közönségnek a jóságot mint önmaga jutalmát mutatta be.

Mindent egybevetve biztatás volt ez az egy óra Fabiny Tamással és Gryllus Dániellel, hogy a humán műveltség ösvényei még járhatók. Kinek hogyan: az istenkereső versek iránytűje még használható a szabadságban eltévedt bolyongás közben, és e versek szabadulókészlete kéznél van még, ha túl rövid a földi hatalmak érdekeinek póráza.

Panek Sándor

A borítóképen: Gryllus Dániel előadóművész és Fabiny Tamás evangélikus püspök a "Szolga csak egy van: az Isten" című Weöres Sándor-esten a Szegedi Tudományegyetem rektori épületének dísztermében. Fotó: Zentai Péter

"Szolga csak egy van: az Isten" - Weöres Sándor-est Fabiny Tamással és Gryllus Dániellel
Gryllus Dániel előadóművész és Fabiny Tamás evangélikus püspök Weöres Sándor-estje. Fotók: Zentai Péter
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek