Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szent-Györgyi Albertet Nobel-díja átvétele után sztárként kezelték, manapság elképzelhetetlen az az érdeklődés, ami őt övezte - derült ki az Én vagyok Szent-Györgyi című életregény második részének bemutatóján a 95. Ünnepi Könyvhét szegedi programján. Szent-Györgyi rendkívül gazdag életútjáról, házasságairól, hobbijairól is sok érdekességet felvillantottak az eseményen, amelyen a szerzővel, Matuscsák Tamással Barna András, a MiFérfiak magazin főszerkesztője beszélgetett.
Szent-Györgyi Albert valódi polihisztor volt, aki gyakorlatilag öt ember életét élte – vélekedett a Nobel-díjas tudósról Matuscsák Tamás, az Én vagyok Szent-Györgyi című életregény írója. A 95. Ünnepi Könyvhét alkalmából a szegedi Dugonics téren beszélgetett a szerzővel Barna András, a MiFérfiak magazin társalapító-főszerkesztője június 16-án. Matuscsák Tamás elmondta, szeretni kell azt a személyt, akiről írunk, és Szent-Györgyit egyáltalán nem nehéz kedvelni. A C-vitaminnal összefüggő kutatások révén híressé vált tudós 93 évig élt, szinte az egész 20. század történelmét átélte és irányította is. Tudományos felfedezésein kívül a zene és a sport szeretete, a politikai szerepvállalások, az élményekkel teli utazások, a meghökkentő szerelmi kalandok és a családi tragédiák mind-mind regénybe illő fordulatok sorát hozták.
Mit ért akkor egy Nobel-díj és mit ér ma? – kérdezte Barna András. – Szinte el sem lehet képzelni, hogy mekkora sztár volt Szent-Györgyi. Több száz újságcikk foglalkozott vele itthon és külföldön, csak a New York Times-ban 150 cikk jelent meg róla. Olyan renoméja volt, ami ma teljesen elképzelhetetlen, nincs az a mai filmsztár vagy popsztár, aki a közelébe kerülhetne – mondta el Matuscsák Tamás. Úgy látja, Karikó Katalin meglepően keveset szerepel magyarországi és külföldi hírekben, pedig az is hatalmas felfedezés, amit ő tett.
Szent-Györgyi az első világháború után bő tíz évig Európát, illetve az Egyesült Államokat járta. – Olyan egyetemeken dolgozott, amelyek olyan szemléletet adtak neki, ami teljesen elütött az itteni merev, katedráról kinyilatkoztató professzori képtől. Szent-Györgyi a szegedi egyetemen bevezette az ötórai teát, ahol elbeszélgetett tanítványaival a kultúráról, a sportról és minden egyébről. Sportpályákat hozott létre, együtt edzett a hallgatóival. Korábban latinul kellett megszólítani minden egyetemi vezetőt, de az ő idejében már csak a rektort kellett így szólítani, mert a professzortársai ragaszkodtak ehhez. Szent-Györgyi Albert létrehozta az egyetem központi épületében azt a diákklubot, amiért aztán a szélsőjobboldali sajtó és bizonyos provokátorok kikeltek ellene. Akkoriban újszerű dolog volt, hogy a diákok bárszéken ülhettek, pingpongozhattak, társasjátékozhattak, üdítőitalokat ihattak közösen a tanáraikkal. Ami ennél is fontosabb: olyan diákegyesületet hozott létre, ami teljesen politikamentes volt – fejtette ki Matuscsák Tamás.
Amikor Szent-Györgyi Szegedre költözött, már nős volt, és született egy kislánya is. A Kálvária téren laktak, ahol akkoriban a Szerves Kémiai Tanszék működött. Amikor befejeződött a Dóm téren az építkezés, beköltöztek a Rudolf térre (ma: Roosevelt tér). A halászcsárdánál ki is van téve a házra az emléktáblája. A Nobel-díj körüli időszakban Szent-Györgyi rengeteget dolgozott, sokat utazott, így kevés ideje maradt a családjára. Első felesége összejött a szobalányukkal, ami abban az időben eléggé kínos dolog volt. Emiatt elváltak, mégpedig úgy, hogy kimentek együtt Amerikába egy konferenciára, és a felesége ottmaradt. Szent-Györgyi pedig beleszeretett a kollégája, Miskolczy Dezső agykutató feleségébe, Borbíró Mártába. Amikor Magyarország visszakapta Erdélyt a bécsi döntés következtében, akkor az a részlege az egyetemnek, ahol Miskolczy Dezső is dolgozott, visszaköltözött Erdélybe, a felesége viszont itt maradt. A mai Szent-Györgyi Albert utcában a Nobel-díjas tudós háza eredetileg Miskolczy Dezső háza volt, az agykutató felesége itt maradt, a két gyermek viszont – megegyezésük szerint – elköltözött az apjukkal. Borbíró Márta 1963-ban hunyt el.
Amikor a tudós kiköltözött Amerikába, egy magyar testvérpár követte. Először Felker Tünde élt egy évig Albertnél, majd a húga, Csilla, aki tíz évig volt Szent-Györgyivel. A Nobel-díjas tudós utolsó, negyedik felesége Marcia Houston, aki még ma is él és jó egészségnek örvend. Ő volt Albert támasza életének utolsó bő tíz évében – hangzott el a könyvheti beszélgetésen.
Szent-Györgyi Albert 1945 nyarán a Szovjet Tudományos Akadémia 220. évfordulójára rendezett kongresszuson részt vett Moszkvában. Ott találkozott az angol küldöttséget vezető professzorral, aki a penicillin angliai terjesztéséért felelős tiszti főorvos volt. – Ő mondta el Albertnek, hogy mennyire jelentős dolog a penicillin, ami Magyarországon még szinte teljesen ismeretlen volt. Csak Budapesten, az angol és az amerikai nagykövetség orvosainál volt penicillin. Szent-Györgyi a tudományos akadémia első ülésén megalapította az úgynevezett Magyar Penicillin Bizottságot, amely Amerikából egy egész repülőgép rakománynyi penicillint importált. Részvénytársaságot hoztak létre, ami elkezdte gyártani Magyarországon a penicillint. Ez akkoriban óriási dolognak számított, mert romokban hevertek a gyógyszergyárak.
Szent-Györgyi Albert az élet titkát akarta megismerni, és ennek csak egy eleme volt a rákkutatás. A sebészet záróvizsgáját egy emlőrák eltávolításával abszolválta. Sajnálatos módon a Borbíró családban mindenki mellrákban halt meg: az anyós mamája, az anyós, a sógornő és a feleség is. Szent-Györgyi előző házasságából született lánya, Nelli szintén rákban halt meg. Ezek a családi tragédiák természetesen hatottak a tudósra, arra ösztönözték, hogy még intenzívebben dolgozzon. Ő nem pusztán meggyógyítani akarta a rákot, hanem megérteni, hogy mi lehet az oka. Azt mondta, hogy ha a tüneteket kezeljük, akkor csak egyes rákokat tudunk meggyógyítani, ha viszont globálisan értelmezzük a betegséget, akkor van esély arra, hogy mindenféle rákot meg tudunk gyógyítani.
Szent-Györgyi Albert a sportok szerelmese is volt: többek között vitorlázott, vitorlázó repülőzött, motorozott, autózott, teniszezett és lovagolt. Apjától örökölhette a mozgás szeretetét, hiszen az apja kiváló futó volt, nagybátyjáról, Szent-Györgyi Imréről pedig tudjuk, hogy az ő lakásán alapították meg a Magyar Tenisz Szövetséget. Szent-Györgyi első felesége, Demény Kornélia teniszbajnok volt. Röplabdázni és kosárlabdázni a Nobel-díjas kutató állítólag nem tudott, mégis mindig játszott a társaság miatt. Ide vehetjük még a lovaglást; Szegeden saját lova volt. Albert az úszást is nagyon szerette. Amerikában jellemzően átúszta azt a tengeröblöt, ami elválasztotta a munkahelyétől, és egy szál fürdőgatyában állított be az intézetbe.
Matuscsák Tamás elárulta, hogy az Én vagyok Szent-Györgyi második kötetében nem ér véget a történet, most készül a harmadik rész. – Ezt a 93, igen aktívan eltöltött évet nem volt szívem „amputálni”, millió olyan történet van, amit nem szeretnék kihagyni – jelentette ki a szerző.
Vida-Szűcs Imre
Borítókép: Barna András beszélgetett a könyvhét szegedi eseményén Matuscsák Tamással, az életregény írójával. Fotó: Vida-Szűcs Imre
