Tudja meg, kik a vezető kutatók Szegeden! 26 tudományterület nagyító alatt

Lenyűgöző listát állított össze különböző bibliometriai adatforrásokból a research.com. Az összesen 26 tudományterület sokezer kutatójának az összehasonlítása a D-indexükön (Discipline H-index) alapul. A D-index kizárólag egy vizsgált tudományágra vonatkozó dolgozatokat és hivatkozási adatokat tartalmaz. A toplistán befolyásolja a kutató helyezését a publikációinak a száma és az idézettség is. A 2022. december 21-én lezárt adatgyűjtés alapján alakult ki a több ezer tudományos kutató 2023-as toplistája.

A szegedi tudomány sokoldalúságának számszerűsített bizonyítéka, hogy a research.com listái 50 százalékára felkerült itteni kutató. A Szegedi Tudományegyetem egy vagy több munkatársa a 26 rangsor közül 10 listán szerepel.

Legek biológiából

Az élettudományokhoz kötődő toplisták közül több rangsorban is szerepelnek szegedi kutatók.

A biológia és a biokémia tudomány művelőinek világranglistáján 34 Magyarországon dolgozó kutató nevét leltük a research.com honlapján. Az élettudományokkal foglalkozók között 8 szegedi topkutatónak számít. A legjobb hazai biológusok közül minden negyedik Szegeden dolgozik.

Összesítésben a világon a 6537., Magyarországon a 7. Kemény Lajos, miközben e terület hazai kutatói közül a legtöbb, összesen 420 publikációval rendelkezik. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar bőrgyógyász professzora, az akadémikus 2023-ban megkapta a Research.com Biológia és Biokémia Magyarországon Leader díjat. Molnár József (SZTE SZAOK), Vágvölgyi Csaba (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar) is a legek közé került.

A szegedi eredményeivel e listán szerepel: Vigh László, Patthy László, Deli Mária Anna, Dudits Dénes, Galiba Gábor.

A genetikusok listájára Magyarországról 4 kutató került fel. Közül kettő – Pál Csaba és Papp Balázs – szegedi.

Az orvostudományos toplistára 6 magyar kutató került föl. Közülük a 6. a szív elektrofiziológiájával is foglalkozó Varró András, az SZTE SZAOK professzor emeritusa.

A mikrobiológiára szakosodott tudósok listáján 3 magyar, közülük az SZTE TTIK-ról a néhai Varga János (1961-2016) a mikroszkopikus gombák kutatásában ért el meghatározó jelentőségű eredményeket.

A molekuláris biológia tudósainak az eredményeit összehasonlító listán 4 magyar, köztük 3 szegedi (SZBK) kutató. E téren a világ 515. legjobbja Nagy Ferenc akadémikus. A legjobb szegedi kutatónő Kondorosi Éva akadémikus, aki 2. a molekuláris biológiával foglalkozó kutatók között, mivel D-indexe 70, idézettsége 13,659 és publikációi száma 156. A harmadik legjobb szegedi a magyarok listáján a 4. helyre került Haracska Lajos.

A magyar kutatók szempontjából a legnépesebb, mert 25 nevet és teljesítményt tartalmaz az idegtudományok „mestereit” felsoroló lista. Az élen – a világ 376. idegtudósaként megnevezett – Freund F. Tamás akadémikus, aki jelenleg az MTA elnöke. A Szegedi Tudományegyetem agykutatás terén betöltött vezető szerepét mutatja, hogy az intézmény neve ötször fordul elő a listán. Az SZTE legjobbja Tamás Gábor akadémikus (SZTE TTIK), aki a 12. legjobb magyar. Az SZTE-s névsorban szerepel még Klivényi Péter, Jancsó Gábor, Bari Ferenc, mindhárman az SZTE SZAOK kötelékéből, valamint Toldi József (SZTE TTIK) is.

Az agrártudományok 4 toplistás magyarja között dobogós, mert 2. Erdei László, aki az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék professzora.

Topon kémiából és anyagtudományból

A legtöbb SZTE-s nevet a vegyészek rangsora tartalmazza. A legjobb kémikusok közé Magyarországról 22 kutató került föl a research.com rangsorába. Közülük 8 képviseli a Szegedi Tudományegyetemet. Ezzel a 36%-os eredménnyel a kémia terén a legjobb hazai kutatóhely az SZTE.

Az itteni kutatási eredményeket feldolgozó publikációk jelentőségét, idézettségük miatt máig tartó hatásukat kifejezi, hogy a toplistás SZTE-s kutatók közül néhányan már nincsenek az élők sorában, munkásságuk mégis befolyásolja a jelen rangsoraira épülő döntéseket.

Évek óta változatlanul Solymosi Frigyes (1931-2018) egykori akadémikus, az SZTE TTIK volt professzora vezeti a magyar és a szegedi kémikusok listáját, miközben a research.com által figyelembe vett adatok alapján a világ 3807. vegyésze. A SZTE kutatói közül a magyar kémikusok között összesítésben a 4. Dékány Imre (SZTE SZAOK) miközben a legnagyobb (19,708) az idézettsége. Az összesítés szerint az 5. az SZTE Gyógyszerésztudományi Karról a néhai Fülöp Ferenc (1952-2021) és a 6. Kónya Zoltán (SZTE TTIK) a publikációk száma szerint 1. (819) és 2. (524) a szegedi kutatók között. A toplistán helyet kapott még az SZTE TTIK kötelekébe tartozó néhai Kiricsi Imre (1948-2010), Tombácz Etelka, a néhai Bartók Mihály (1933-2020), valamint Kukovecz Ákos.

A szegedi Vass Imre révén a világ legjobb vegyészei között összesen 23 dolgozik a Tisza-parti városban.

A legjobbak között is akadnak rekorderek. A Szegedi Tudományegyetem toplistás kutatói közül Kónya Zoltán, aki a kémiain kívül az anyagtudományi listán is szerepel. E tudományterületen a 7 legjobb magyar közül, összesítésben, a 3. legjobb kutató, miközben az idézettség alapján a 2., publikációi száma alapján az 1. helyezett. Az SZTE professzora munkásságát az adatok alapján elemző „gépi tanulási rendszer” szerint: Kónya Zoltán „több területet is integrál munkáiba”, „interdiszciplináris kutatásokat végez”

A matematikától a számítástudományig

Matematikából is sokat adott Magyarország a világnak. A research.com szerint 17 egykori és még ma is köztünk dolgozó honfitársunk gazdagította világszínvonalon a számok világát. Máig a világ 31. legjobb matematikusa az 1996-ban elhunyt ErdősPál. Ugyanakkor a 32. a hét éven át a szegedi egyetemen is oktató és kutató Lovász László. A világ élvonalához tartozó magyar matematikusok között 11. helyezett Totik Vilmos, az SZTE TTIK professzora, akadémikus.

A mérnöki és technológiai aréna legjei közé 15 magyar kutató jutott be. Ezt a listát a világ 63. legjobbjaként Erdős Pál (1913-1996) vezeti. A magyar kiválóságok között a 13. a Szegedi Tudományegyetem TTIK Algoritmusok és AI Tanszék professzora, Jelasity Márk.

A számítástechnikával foglalkozó tudósok közé beemelt 12 legjobb magyar között csak úgy lelünk szegedi kutatót, ha arra emlékeztetünk, hogy a világ 231. és a legjobb hazai tudós, Lovász László 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem dolgozójaként lett professzor és akadémikus.

Felfedezőkre várva

Különböző adatforrásokból, köztük az OpenAlexből és a CrossRefből építkezik az összesen 26 tudományterületet vizsgáló research.com rangsora.

Míg egy-egy természettudományi terület – például a biológia – önállósodó tudományterülete külön kategóriaként kapott önálló toplistát, addig a humántudományok csak nyomokban vannak jelen, nem kerültek a research.com 26 listája közé. Örvendetes viszont, hogy a pszichológia tudományát művelők közül 18 magyar, köztük 1 szegedi egyetemi kutató került a research.com listájára. A közösségi egészség kérdéseivel is foglalkozó Pikó Bettina, az SZTE SZAOK oktatójának D-indexe 35, idézettsége: 6.900, publikációinak száma: 175.

A világ élbolyába kerülő tudós nők közé 4 szegedi került. Közülük a legjobb eredményt a sejtbiológus Kondorosi Éva akadémikus, az SZBK vezető kutatója mondhatja magáénak.

Egy-egy kutatóval képviselteti magát Magyarország a közgazdaság-, a jog- és a politikatudományi ranglistán. Két magyar intézményhez köthető név olvasható a villamosmérnöki, valamint gépész- és repüléstechnika szakértői közt. Négy-négy hazánk fia jeleskedik a föld-, a környezet-, a társadalom és bölcsészettudományok, valamint a fizika terén. Az állatorvostudománnyal és az immunológiával foglalkozó tudósok népes névsorában 7-7 magyarra bukkanhatunk. Az ökológia és evolúció területéről 13 magyar tartozik a nemzetközi szakértők élbolyába.

Tehát 12 listán szerepel ugyan magyar név, de nincs szegedi kutató. E tudományterületek „szegedi felfedezőkre” várnak.

Magyarország nem szerepel az „Üzlet és menedzsment”-tudománnyal foglalkozók rangsorában – a research.com 2023-as összeállításában.

SZTEinfo – Ú. I.

Illusztráció: Kovács-Jerney Ádám