Madártávlatból terveznek a jövő építészei – interjú Márkus Lőrinccel, az AirScan ügyvezetőjével

– Mióta foglalkozik térinformatikai megoldásokkal?

– Pár éve, 2021-ben alapítottam egyik barátommal az AirScan nevű vállalkozást, amelyen belül különböző térinformatikai megoldásokkal foglalkozunk. Szolgáltatásaink közé tartozik a lézerszkennerrel végzett pontfelhő felmérések, amelyet mérnökök, építészek szoktak megrendelni épületek vagy tárgyak felmérésére. Lézerszkennerrel egy adott objektum teljes digitális mását tudjuk elkészíteni milliméter pontossággal, legyen szó egy nagyobb tárgyról, vagy akár egy teljes épületről. Az objektum digitalizálása után könnyen lehet méréseket végezni a digitális modellen, így a tervezés és a minőségellenőrzés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik. Különféle drónos felmérésekkel is foglalkozunk, fotogrammetriás eljárással tudunk modellezni nagyobb területeket, tereket, de akár épületeket is. Ezeket a felméréseket drónnal, nagy felbontású fényképek alapján készítjük. A térinformatika az építőipar számos részét teszi egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és gyorsabbá. Regionális szinten az okos várostervezésnek, de akár az egyedi épületek tervezésének is jelentős részét képezhetik a megoldások, például lézerszkenneres pontfelhő felmérések, vagy drónnal készített fotogrammetriai felmérések. A tervezési fázis mellett az épületek minőségellenőrzése során is nagy szerepet kapnak a különféle 3 dimenziós felmérések.

Márkus Lőrinc előadás közben a Drónos felmérés az okos várostervezéshez program keretében az SZTE Mérnöki Karán Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Melyik projektre a legbüszkébb?

– Szolgáltatásainkat teljesen projektre szabottan készítjük, és örömmel alakítunk ki új megoldásokat egyedi igényekre. 2023 nyarán megbízást kaptunk a budapesti VI. és VII. kerületek teljes területének a hőkisugárzási vizsgálatára. A felmérést egy hőkamerás drónnal készítettük el, amellyel naplemente után egy forró augusztusi napon előre leprogramozott repülési útvonalon készítettünk hőképeket a két kerület teljes területéről. A rögzített hőképekből utólag egy hőtérképet állítottunk össze, amelyről átláthatóan lehet vizsgálni a különböző felületek (épület, aszfalt, park stb.) hőkibocsátását. Magyarországon egyedülállóan mi készítettünk ekkora területre kiható komplex hőkamerás felmérést, amire nagyon büszke vagyok.

Budapest VI. és VII. kerületének hőkisugárzási vizsgálata Fotó: Márkus Lőrinc

– A felmérés szempontjából fontos volt, hogy nyáron kerüljön erre sor, vagy télen is készíthető ilyen felmérés?

– Ennél a konkrét hőkamerás drónos felmérésnél fontos szempont volt, hogy egy meleg nyári napon, naplemente után készüljenek a mérési adatok, mert a megrendelő cég a különböző felületek hőkisugárzását és hőtartását vizsgálta. Az ilyen hőkamerás drónos felméréssel rengeteg olyan információ lesz vizuálisan látható, amelyeket egyébként nem ismernénk. Különböző célokra, különböző évszakokban lehet ilyen felmérést készíteni. Például, ha egy település, vagy egy kerület a lakóházak hőszigetelését szeretné vizsgálni, akkor télen, fűtési szezonban érdemes hőfelmérést készíteni. Ha a különböző felületek hőraktározási tulajdonságát szükséges vizsgálnunk, akkor nyáron egy nagyobb forróságot követően érdemes vizsgálni a terület hőhelyzetét.

Felkészült irodabusz a felmérés helyszínén Bene Mátéval az AirScan csapat másik tagjával Fotó: Márkus Lőrinc

– Milyen típusú drónnal érdemes fotogrammetriás felmérést készíteni, és mennyi ideje kell repülni ahhoz, hogy stabil és pontos felmérést tudjon végezni valaki?

– A fotogrammetriás felmérések során nagyon fontos, hogy jó minőségű kamerával rendelkezzen a drón. Ez lehet kompaktan vásárolt, de akár saját építésű, cserélhető fényképezővel szerelt drón is. Fontos, hogy a drón megbízható és precízen irányítható legyen, mert sok esetben szükséges szűk helyen vagy akár közel manőverezni. Ezen kívül fontos, hogy egy akkumulátorral a levegőben töltött idő minél több legyen (20-40 perc), mert ha komplex fotogrammetriás felmérést készítünk, akkor hosszú repülési időre lehet szükségünk, hogy minden szükséges nézőpontból tudjunk képet, vagy hőképet készíteni. A drónokkal való repülés a technológiai fejlettségnek (GPS pozíció tartás, ütközéselkerülő szenzorok stb.) köszönhetően viszonylag egyszerű, szinte bárki el tudja sajátítani a technikáját pár óra gyakorlás alatt. Viszont ahhoz, hogy a pilóta felkészült legyen minden speciális esetre, például időjárási viszonyok hirtelen változása, szűk helyeken repülés, váratlan jelvesztés, rengeteget kell gyakorolni. Mi több mint ezer sikeres felszállást hajtottunk már végre, és több száz órát repültünk különböző drónokkal.

A fotogrammetriás felmérések során nagyon fontos, hogy jó minőségű kamerával rendelkezzen a drón Fotó: Márkus Lőrinc

– Hogyan zajlik egy ilyen felmérés, elmondanád ezt lépésről lépésre?

– Az első és legfontosabb lépés a tervezés. A tervezési fázisban be kell szerezni a repüléshez szükséges légtérhasználati és egyéb engedélyeket. Meg kell előre tervezni a repülni kívánt útvonalat, ezt sok esetben az automata repüléshez előre leprogramozzuk. Fontos tervezni a megfelelő időjárással is, hogy a repülést biztonságosan végre lehessen hajtani. A helyszíni munka során rögzítjük a projekthez szükséges adatokat, legtöbb esetben fényképeket, hőképeket. Fontos, hogy a repülést biztonságosan hajtsuk végre, betartva az összes előírt szabályt. Ha a projekthez szükséges repülési idő hosszú, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy tölteni tudjuk az akkumulátorokat. Mi a hőkamerás felmérések során egy mobil irodabusszal végezzük a helyszíni felmérést, ahol rendelkezésre áll az áramforrás, illetve már a helyszíni munka alatt el tudjuk kezdeni az adatfeldolgozást. Az adatok feldolgozása általában a leghosszabb része a drónos felmérésnek, körülbelül a munka 70%-át teszi ki. A rögzített adatokat (képeket és hőképeket) kiválogatjuk, fényeljük, normalizáljuk, majd ezt követően fotogrammetriai szoftverekkel feldolgozzuk, és 3D modellt, vagy ortofotót készítünk, amelyekről a pontos mérések készíthetőek.

Éjjeli felmérésre is sor kerül a megbízások alkalmával Fotó: Márkus Lőrinc

– Mit tanácsolnál a hallgatóknak, ha ezzel szeretnének foglalkozni?

– Azt gondolom, hogy napjainkban az ilyen jellegű térinformatikai felmérésekre egyre nagyobb a kereslet az építőiparban, a mezőgazdaságban, a várostervezésben és sok egyéb iparágban. Szerencsére egyre több cég és önkormányzat látja, hogy sok projektnek a hatékonyságát lehet növelni, a költségeit pedig csökkenteni, ha térinformatikai megoldásokat vesznek igénybe. Éppen ezért mindenkinek ajánlom, hogy foglalkozzon térinformatikával, aki ki szeretné használni a technológiai fejlődést és változásokat és úgy vélem, hogy a Szegedi Tudományegyetemen rengeteg muníciót kaphatnak ehhez a hallgatók.

Kovács-Jerney Ádám

Borítókép: Madártávlatból terveznek a jövő építészei – interjú Márkus Lőrinccel, az AirScan ügyvezetőjével Fotó: Márkus Lőrinc