Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A pedagógusképzés aktuális kihívásairól, az elmúlt években történt változásokról is beszámoltak az előadók azon a konferencián, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központja tízéves évfordulójára szerveztek 2024. április 24-én. A szakmai összejövetelen, mások mellett, részt vett és előadást tartott Dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár.
Az idén 10 éves az SZTE Tanárképző Központ. Ebből az alkalomból Tanárképzés: múlt, jelen, jövő címmel országos tanárképzési konferenciát tartottak 2024. április 24-én az SZTE Rektori Hivatal épületében.
Az eseményen előadást tartott Dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár, aki jelenleg a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar óraadója.
Dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár.
– Rajtunk múlik, hogy hogyan formálódik a jelen és a jövő társadalma. Ehhez azonban kell, hogy legyen valami közös út, ami mentén tudunk együtt gondolkodni. Az oktatáspolitika ezért elkezdett alapprogramokat, kerettanterveket, tankönyveket bevezetni – mondta el Dr. Balatoni Katalin. A sokak által bírált tankönyvreform szükségességére egy példát is hozott a helyettes államtitkár. Elmesélte: két évvel ezelőtt találkozott egy olyan kiadvánnyal, amelyben az egyik népszerű kiadó megjelentetett egy fejezetet 1848. március 15-ről. Azt írták, hogy régen az emberek nagyon szegények voltak, és gonosz emberek jöttek, akik elvitték a malackáikat és a kis kacsáikat. Majd jöttek a bátor huszárok és visszaszerezték a malackákat és a kis kacsákat. Azóta ezt ünnepeljük március 15-én – a tankönyv szerint. Ezt a kiadványt több ezer pályakezdő pedagógus vásárolta meg.
Dr. Balatoni Katalin arról is beszélt, hogy Európa-szerte kihívást okoz a pedagógushiány, és különféle megoldásokat találnak ki erre az országok. A magyar kormány úgy döntött, hogy megpróbálja vonzóvá tenni a pedagóguspályát. Ezért bevezették január 1-jén az új életpálya-modellt. Ismert, hogy 1205 pedagógus nem írta alá az új szerződését, de a szakmában dolgozók azt is látják, hogy évről-évre emelkedik azoknak a száma, akik szeretnének visszatérni erre a pályára. Elindult a folyamat: 2025-re összességében 93 százalékos béremelést valósítanak meg a köznevelésben.
A felvételi információk alapján a második legnépszerűbb képzési terület a pedagógusképzés: idén 17833-an jelentkeztek a felsőoktatásban valamilyen pedagógusképzésre. Ez a szám 2022-ben 8589 volt, 2023-ban 14321 – érzékeltette a javuló tendenciát a helyettes államtitkár.
– A kor legnagyobb kihívása a pedagógiában a világ változása. Már nem mondhatjuk azt, hogy „így szoktuk”, hogy „ez a hagyomány”. Tavaly júniusig ott dolgoztam a gyerekek között és a saját bőrömön is tapasztaltam azt az elképesztő változást, ami húsz év alatt végbement. Teljesen máshogy kell megszólítani őket, máshová kell helyezni a fókuszt. Mindig új kihívásoknak kell megfelelni – hangsúlyozta Dr. Balatoni Katalin, aki azzal a gondolattal zárta szavait, hogy: „ha hiszel a jövőben, ültess fát és taníts pedagógusokat!”
Az SZTE Tanárképző Központ (TKK) eddigi történetét Prof. Dr. Zakar Péter, a központ főigazgatója, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese foglalta össze. 2011-ben jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, amely kimondja, hogy azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben pedagógusképzés folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolására, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezésére tanárképző központot kell létesíteni. A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2013-ban szavazott arról, hogy megalakul a tanárképző központ. Szegeden négy egyetemi kar érintett a tanárképzésben: az SZTE JGYPK, az SZTE BTK, az SZTE BBMK és az SZTE TTIK. Az SZTE TKK tanácsában mindegyik képviselteti magát, közösen hozzák meg a döntéseket. 2016-ban együttműködési megállapodást kötöttek a Gál Ferenc Főiskolával, a mai Gál Ferenc Egyetemmel.
Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, az SZTE Tanárképző Központ főigazgatója.
– Az SZTE TKK hagyományai közül az egyik legfontosabb az, hogy viszonylag sikeresen követjük nyomon a hallgatói előmenetelt, ezért megbízást adtunk egy kérdőíves felmérésre. Erre első alkalommal 2019-ben került sor, azóta minden évben megismételjük. Az eredményről a Tanárképző Központ tanácsának ülésén számolnak be a kollegák. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szabó Éva egyetemi docensnek, Dr. Molnár Edit Katalin egyetemi adjunktusnak és Dr. Jancsák Csaba egyetemi docensnek, mert ezzel dolgoznak. Így minden évben jól látjuk, hogy mi a helyzet azokkal, akik kikerültek az iskolapadból – mondta el Prof. Dr. Zakar Péter.
2021-ben megjelent a kormányrendelet, amely ismét módosította a tanárképzés rendszerét. Az osztatlan tanárképzés 2022. szeptember 1-től egységesen 10 félév lett, és nagyobb hangsúlyt kapnak a tanítási gyakorlatok. A Tanárképző Központ 2021 óta tagja a Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanácsnak, az elsők között itt vezették be a Bűnmegelőzés az iskolában című kurzust, amely az egyetem minden, pedagógusképzésben tanulmányokat folytató hallgatója számára elérhető. 2023-ban már voltak tapasztalatok az új modellhez kapcsolódó iskolai gyakorlatok első eleméről, a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatokról. A visszajelzések alapján mind az oktatók, mind a hallgatók örültek ennek a gyakorlatnak. Előnyként említették, hogy már a képzés elejétől kezdve folyamatosan mehetnek iskolába, és gyűjthetnek információkat az ott folyó nevelő-oktató munkáról.
– Az SZTE ragaszkodik a gyakorlóiskoláihoz. Noha nagyon jó viszonyban állunk partnerintézményekkel is, a gyakorlóiskolákra épül a tanárképzésben résztvevő hallgatók gyakorlata – szögezte le Dr. Zakar Péter. – A közoktatás szerepét különbözőképpen látják a szakemberek, a társadalomtudósok, a politikusok. Bennem kialakult egy olyan kép, hogy a közoktatás az, ami összetarthatja az országot. Ha nincs túl nagy különbség a budapesti elitiskolák és a szabolcsi iskolák között, akkor ez az egész országnak óriási erőt, tartalékot és a jövő kihívásaira való nyitottságot jelenthet – zárta gondolatait az SZTE TKK főigazgatója.
A konferencia szerda délelőtti szekciójának zárásaként Dr. Sárvári Tünde, az SZTE TKK főigazgató-helyettese a tanítási gyakorlatok fajtáit, ütemezését és más részleteit mutatta be az érdeklődőknek.
Vida-Szűcs Imre
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
