„A világ energiaigényére reális és fenntartható válasz lehet a tórium alapú erőmű” – Szabó Gábor

– Ez lényegileg egy olvadtsó-reaktor, ami gyakorlatilag az összes jelentős erőművi kockázatot csökkenti vagy közel nullává teszi. Nagyon sok típusa az erőműbaleseteknek eleve kizárt: például a csernobilihez hasonló fizikai robbanás vagy a gőzök és gázok által széthordott radioaktív anyagok terjedése is, mert az „üzemanyag” a 700 Celsius fokos olvadt sóban kering és probléma esetén ez kifolyik és rögtön megszilárdul. Nem kell hozzá nagy mennyiségű hűtővíz, így bárhova építhető, akár a sivatagba is és lehet belőle viszonylag kisebb méretűt is építeni. Tóriumból ráadásul jóval több áll rendelkezésre, mint uránból – foglalta össze a szóban forgó energiaforrás lényegét Prof. Dr. Szabó Gábor, okleveles fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője.

Kína jóváhagyta első, tóriummal működő nukleáris reaktora működési engedélyét. „Az első kínai tóriumreaktor működési engedélye mérföldkő a fejlettebb nukleáris technológia felé vezető úton” – írja a South China Morning Post hongkongi székhelyű, angol nyelvű lap. A két megawattos, folyékony sóolvadékos tóriumreaktor (MSR) a Góbi sivatagban, a Kanszu tartománybeli Vuvej városában található, és a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézete üzemelteti.

– Tervezésük, fenntartásuk és a hálózatokhoz való csatlakoztatásuk sokkal egyszerűbb, így sokkal gyorsabban válhatnak közvetlen energiatermelőkké. Az hogy erre időt, energiát, pénzt fordítanak és működtetik, azért lényeges hír, mert azt vetíti előre, hogy néhány éven belül elkezdődhet a „sorozatgyártása” is. Akkor pedig komoly lépéshátrányba kerülnek azok a geopolitikai régiók, amelyek azon vitáznak, hogy szénhidrogén-alapú erőforrásaikat hogyan helyettesítsék, egyáltalán helyettesítsék-e. Ez a kérdés megkerülhetetlen Európában és Magyarországon is – hangsúlyozza a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az SZTE korábbi rektora.

Prof. Dr. Szabó Gábor a tanévnyitón

Kína - a becslések szerint - elegendő tóriummal rendelkezik ahhoz, hogy az ország teljes energiaszükségletét kielégítsék, húszezer évig.

„A tórium minden szempontból jobb választás, ha atomfegyver gyártása helyett kizárólag áramot akarsz termelni.” – vélekedett Kirk Sorensen, az atomreaktorok új generációjának kifejlesztésén dolgozó Flibe Energy alapítója. A korábban a NASA alkalmazásában is álló Sorensen sokáig tanulmányozta a tóriumon alapuló nukleáris technológiákat. Cége annak az Alvin Weinbergnek az elképzeléseit követi, aki munkatársai segítségével az 1960-as években megépítette a világ első kísérleti tóriumos atomreaktorát. Weinberg ekkoriban az Egyesült Államok egyik legfontosabb nukleáris kutatóintézetének, az Oak Ridge National Laboratory-nak volt az igazgatója.

Az atomfizika történetében elévülhetetlen szerepet játszottak a magyar kutatók is, az említett reaktor koncepcióját a Nobel-díjas Wigner Jenő, generációjának egyik legkreatívabb reaktortervezője, dolgozta ki. A fűtőanyagként és hűtőközegként is speciális sóolvadékot használó berendezés (Molten Salt Reactor – MSR) évekig működött, ám a program nem kapott elég pénzügyi és kormányzati támogatást, így pár évvel később leállították.

A kutatók szerint az emberiség most egy minden eddiginél nagyobb energiaválság küszöbén áll. Nemzetközileg elismert szakemberek érvelnek amellett, hogy a megoldást az atomreaktorok fűtőanyagaként használható tórium jelenti, amelynek előnyös tulajdonságaira már a Manhattan-terv fizikusai is felfigyeltek az 1940-es évek elején.

Nemrég volt látható a mozikban az az óriási sikerrel vetített film, amelyben szintén előkerül az atomenergia felhasználása. A Robert Oppenheimer által vezetett kutatók három hasadóanyagot vizsgáltak: az egyik az urán 235-ös izotópja volt, amely a természetben található anyagok közül egyedüliként hajlamos a maghasadásra, a másik a plutónium volt, a harmadik az urán 233-as izotópja, amelyet a tórium neutronbombázásával lehet előállítani.

A nemzetközi szervezetek egyre erőteljesebben képviselik azt az irányzatot, amely szerint alacsony karbonlábnyomú energiaforrásra van szüksége a világgazdaságnak, mégpedig fenntartható energiaforrásból. Egyre több energia kell a gazdaságnak, a kérdés, hogy hogyan lehet ezt kielégíteni, miközben a dekarbonizációs célokat is el kell érni.

–Az atomenergia is megújuló, hiszen nem bocsájt ki széndioxidot és több áll rendelkezésre, mint amennyit el tudunk használni, ebből a szempontból az atomenergia is zöld. Más kérdés, hogy a jelenleg elterjedt és alkalmazott technológiának vannak kockázatai. Elfogadható, ha a veszélyei miatt nem támogatják, de azt nem lehet mondani, hogy nem lenne megújuló és környezetbarát, mert ez egyszerűen nem helytálló. Ráadásul a tóriumos megoldás sokkal jobb fogadtatásra számíthat a politika és a közvélemény szempontjából is. A világ energiaigényére reális és fenntartható válasz lehet a tórium alapú erőmű. A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS, Dr. Osvay Károly által vezetett közös kutatásai olyan szellemi tőkét jelenthetnek, amelyekkel bekapcsolódhatunk az ún. szubkritikus tórium reaktorok fejlesztésébe, ezzel segítve a fenntartható energiaellátást, ami a hazai gazdaság számára is kulcsfontosságú - zárta gondolatai Szabó Gábor professzor.

Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István, Kovács-Jerney Ádám