Drasztikus időjárásváltozást jeleznek az SZTE kutatói a következő évtizedekre

Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai. Kutatásuk az NKFI által támogatott, „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” projekt keretében valósult meg és olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben. A Hungarian Geographical Bulletinben megjelent cikk, a EURO-CORDEX (Coordinated Downscaling Experiment - European Domain) keretében közzétett klímamodell eredményeken alapul.

– Külön érdekesség, hogy az adatokat az NKFI projektben alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk, azonban közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában. A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense. A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak.

 Unger János, Skarbit Nóra és Gál Tamás, az SZTE FFTI munkatársai elemzik az adatokat

A tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük.

Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:

- A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.

A trópusi éjszakák száma 2021-2050-ben az RCP4.5 (a) RCP8.5 (b) és 2071-2100-ban az RCP4.5 (c) RCP8.5 (d) szenáriók esetén (a 4.5-ös a kevésbé pesszimistának míg a 8.5-ös a pesszimistának tekinthető kibocsájtási forgatókönyvön alapul)

- A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.

- A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.

- A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.

- A heves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.

A nagy csapadékú napok száma 2021-2050-ben az RCP4.5 (a) RCP8.5 (b) és 2071-2100-ban az RCP4.5 (c) RCP8.5 (d) szenáriók esetén (a 4.5-ös a kevésbé pesszimistának míg a 8.5-ös a pesszimistának tekinthető kibocsájtási forgatókönyvön alapul

- Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlat-változási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.

– A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás. Fontos kiemelni, hogy ez tény. A tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért ezzel. Lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság. A kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk – tette hozzá Gál Tamás.

A tudósok szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodást (például autó helyett kerékpár, közösségi közlekedés, nem vásárolunk télen Dél-Afrikában termesztett friss gyümölcsöket, stb.) fontos kiemelni. A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük. Az egyének felelőssége abban áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva. Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet képzésein olyan földtudományi (meteorológia, geológia), földrajzi, környezetmérnök szakembereket képeznek, akiknek a klímaváltozás okozta kihívások megoldásában és a megváltozó éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodásban lesz nagy szerepük és feladatuk az elkövetkező évtizedekben.

Lévai Ferenc