Bezár

SZTEhírek

Allastalan_lezerfizikust_meg_nem_lattunk__a_fizikusi_palyara_hiv_a_Szegedi_Fizika_Napja

„Állástalan lézerfizikust még nem láttunk” – a fizikusi pályára hív a Szegedi Fizika Napja

„Állástalan lézerfizikust még nem láttunk” – a fizikusi pályára hív a Szegedi Fizika Napja

2023. január 25.

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont lesz a helyszíne január 28-án, szombaton a Szegedi Fizika Napja programjának, amelyet a Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizikai Intézete évente megrendez a felsőoktatási továbbtanulás előtt álló diákok, tanáraik és szüleik számára. Az esemény a maga sokszínűségében készül bemutatni a fizikai kutatások és határterületei spektrumát, valamint a fizikusi diplomával munkába álló fiatalok sokféle választási lehetőségét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Kísérleti Fizikai Tanszék adjunktusa, az esemény egyik szervezője elmondta, hogy a fizika iránt általánosan érdeklődő közönség, elsősorban is a középiskolások számára előkészített előadásokkal indul a szombati program. Dr. Benedict Mihály, az SZTE TTIK Fizikai Intézet emeritus professzora az elméleti fizika területéről „Összefonódott állapotok a kvantumoptikában” címmel tart előadást, amelynek apropója, hogy ebben a témában osztották ki a 2022-es fizikai Nobel-díjat is; a kitüntetettek egyikével, Anton Zeilinger osztrák fizikussal a szegedi kutatóknak is van munkakapcsolata. A kvantumos összefonódás elméleti témája napjainkra már kísérletes fázisba ért, ebből pedig olyan fejlesztések indultak, amelyek forradalmasíthatják az információátvitelt.

Hogyan kacsint egy elektron?” – ezzel a talányos címmel Dr. Divéki Zsolt az ELI ALPS kutatója tart előadást arról, hogy az ELI nagy teljesítményű lézerei segítségével hogyan lehet atomi, szubatomi szintű folyamatokat vizsgálni. A fizikának egy másik alkalmazott területéről fog szólni Dr. Geretovszky Zsolt előadása; az SZTE 3D Központjának szakmai vezetője a fizika élet- és orvostudományi területen is alkalmazható technológiai vonatkozásairól fog beszélni. Ezután Dr. Vizsnyiczai Gaszton, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos munkatársa „Lézeres nyomtatás és optikai csapdázás mikrovilága” címmel egy újabb különleges technológiai alkalmazást mutat be.

A Szegedi Fizika Napja teljes programját ide kattintva találja meg.

Az ismeretterjesztő előadások mellett a fizika napján igazi egyetemi órát is meghallgathat majd, aki regisztrált rá: Dr. Czirják Attila az SZTE TTIK Fizikai Intézet SZTE Elméleti Fizikai Tanszék docense „A kvantumfizika alapjai: a Stern-Gerlach kísérlettől a Dirac-bracketig” című egyetemi mintaórán a modern fizika izgalmas alapösszefüggéseit mutatja be. Szintén regisztrálni lehetett egy járműfejlesztési bemutató több turnusára; az előadást Dr. Huszár Helga, Csóka Gábor és Spalek Dávid tartja „Ismerd meg, hogyan teszteljük a modern belső égésű motorokat - látogatás a motorfékpadhoz” címmel.

Lézerhárfa az ELI Fókusz látogatói terében

Lézerhárfa az ELI Fókusz interaktív látogatói terében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az ELI ALPS népszerű Fókusz interaktív látogatói tere is megnyílik a regisztrálók számára. Az élvezetes modellek, játékos alkalmazások, VR és 3D animációk helyszínén „Mire fókuszál az ELI?” címmel Horváth Vera mutatja be, milyen az a fizika, amelyen az ELI kutatásai alapulnak. Az ELI ALPS tudományos titkára elmondta, hogy a látogatók itt nemcsak a már nevezetessé vált lézerhárfát, polarizált fényre változó fagyit, vagy a fényvillanásokkal láthatóvá tett vízililiomot próbálhatják ki, hanem belülről szemlélhetnek meg működőképes lézerberendezéseket, valamint VR-szemüvegen keresztül élhetik bele magukat a labormunka körülményeibe. A látogatói térben látványos 3D animáción követhető az ELI nagy teljesítményű berendezésében a fényimpulzus útja, vagyis az a folyamat, amelynek során a gerjesztett fény egyre nagyobb energiájú és egyre rövidebb lézerimpulzus lesz. Az ELI petawattos teljesítményű lézere nagy energiával másodpercenként 10-et képes lőni; ezzel a lézerrel pedig olyan plazmaállapotot lehet előállítani, amelyet többek között a részecskegyorsításra használnak fel a kutatóintézetben.

A Szegedi Fizika Napjára standokon telepednek ki az SZTE TTIK Fizikai Intézet kutatócsoportjai és azok a kutatóintézetek és cégek (ELI ALPS, SZBK, Semilab) amelyek későbbi munkavállalóként a fizikus diplomával rendelkező fiatalokat várják. Dr. Szalai Tamás szerint a különösen magas presztízsű lista nemcsak azt mutatja meg, hogy ez a diploma a határtudományok mennyire változatos területét nyitja meg, hanem azt is, hogy sok fizikához értő szakemberre van szükség a munkaerőpiacon.

– Számos olyan munkakörben is fizikusi képzettségű munkatársat keresnek, amely elsőre nem feltétlenül tűnik kimondottan fizika-orientáltnak: a járműfejlesztésben, az orvosi eszközök fejlesztésében, de még a tőzsdei folyamatok modellezésében is. A standokon sem csak a szokásos prospektusok várják majd a középiskolásokat; a kutatók a mindennapjaiba való betekintéssel és inspiráló eszközökkel, kísérletekkel mutatják be kutatási területüket (bárki elhozhatja például napszemüvegét, hogy bevizsgálja a fényáteresztését) – mondta a rendezvény szervezője.

Horváth Vera, az ELI tudományos titkára: 'Állástalan lézerfizikust még nem láttunk'

Horváth Vera, az ELI tudományos titkára: "Állástalan lézerfizikust még nem láttunk." Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A fizikusi diploma keresettségét Horváth Vera, az ELI munkatársa is megerősítette: – Állástalan lézerfizikust még nem láttunk, és munkanélküli diplomás fizikust sem nagyon. Az ELI-ben is folyamatosan vannak kiírt kutatói álláshelyek, hiszen a kutatóintézet nemcsak a lézerek előállítását és a kutatási megrendelések kiszolgálását végzi, hanem saját kutatócsoportjai révén a lézeres apparátus felhasználásával is foglalkozik. A változatosságot jellemzi, hogy az ELI-nek a sugárzásbiológia, a fizikai kémia, a nanofizika, a képalkotás területén is van állandó kutatócsoportja, vagyis az egyetemi képzés nagy spektrumában tud végzett hallgatókat foglalkoztatni.

Az ELI, akárcsak az SZTE TTIK Fizikai Intézete, fontosnak tartja a modern fizikához szükséges szemlélet kialakítását. A lézeres kutatóközpontban 6 éve folytatnak tanár-továbbképzést, ami azt a célt szolgálja, hogy a tanárok klasszikus fizikai tudása a kvantumfizika, a lézeres kutatások és az űrkutatás témáival is bővüljön. Az ELI másik missziója, hogy a természettudományos tanárokat tájékoztassák arról, hogy a lézeres kutatás a biológiához és a kémiához is kapcsolódik. Horváth Vera szerint ez a továbbképzés azt is terjeszti a tanárok között, hogy diákjaik nemcsak külföldön találhatnak nemzetközi szintű kutatóhelyeket, hanem Szegeden is.

Panek Sándor

Borítókép: Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpontban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek