Az álhírjárvány elleni küzdelem élére álltak az SZTE nyelvészkutatói és informatikusai

– A szegedi egyetemi újságíróképzés hőskorában, a kutatói pályája elején a sajtónyelv az érdeklődési körébe tartozott. Kutatási területe lett az elméleti nyelvészet, azon belül a pragmatika. Tehát a nyelvhasználat irányából jutott el az álhírek világába?
– Különböző nyelvhasználati formákban vizsgáltam például a manipuláció problémakörét. A vezetésemmel Árvay Anett PhD-dolgozatot írt „A manipuláció elemzése magyar és amerikai írott reklámszövegekben” címmel. De amikor a Covid19-járvány kitört, már nem mint nyelvész, hanem mint olvasó szembesültem azzal, hogy ömlenek ránk az álhírek a pandémiával kapcsolatban. Ekkoriban indítottunk el egy hallgatói kutatócsoportot. A fiatalok kezdeményezésére kezdtük el vizsgálni, hogy milyen az álhírek természete. Azt igyekeztünk kideríteni, hogy ezeket az álhíreket, az áltudományos szövegeket milyen jellemzők alapján lehet felismerni. Az ötlet egybeesett a Dugonics Társaság kezdeményezésével, „A vírus és a város” című ismeretterjesztő sorozattal. A járvány elleni küzdelem élvonalába tartozó szakemberek közül – többek között – Karikó Katalinnal, Röst Gergellyel, Hegyi Péterrel, Boldogkői Zsolttal szervezett a társaság beszélgetéseket, előadásokat. Az SZTE professzoraival beszélgetve is felvetődött az álhírek problémaköre. A kutatáshoz szükséges források megszerzése érdekében pályáztunk például a Szegedi Tudományegyetem Proof of Concept Alapjára, sikertelenül. De ez nem szegte kedvünket: szabadidőnkben, önkéntesként folytattuk a munkát.

– „Az álhírek (vagy fake news, hoax hírek) olyan szándékosan publikált átverések, melyek célja leginkább a propaganda-terjesztés és a félrevezetés” – a Wikipédia meghatározása szerint. Mit mondanak a nyelvészek? Vizsgálódási területük csak a sajtóra terjedt ki?
– Az álhír definiálása nehéz. A nyomtatott sajtótermékeken kívül a különböző médiafelületeket is ellepték az álhírek a Covid19-járvány idején. Ugyanakkor az utóbbi öt évben a nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban is megnőtt a dezinformációval, a manipulálással, az álhírekkel kapcsolatos publikációk száma. Sőt: 2018-ban az Európai Unió is létrehozott egy szakértőkből álló bizottságot a dezinformáció, s ezen belül az álhírek elleni fellépés hatásosságát erősítve.

– Elért eredményeiket az SZTE Pragmatika Hallgatói Kutatóműhely tagjai – Bíró Róbert, Bazyleva Alena, Béres Tamara, Császár Dorina, Gera Renáta, Molnár Nikolett, Őrő Emese, Rácz Márkó, Szabó Éva, Tar Cintia – bemutatták a Dugonics Társaság „A város és a vírus” című sorozata 6. részében, 2020. december 8-án. A „Tudta, hogy a nyelvészkutatók megállíthatják az (álhír)járványok terjedését?” kérdésre adott válaszokat a Dugonics Társaság YouTube csatornáján utólag is megtekinthetik és meghallgathatják az érdeklődők. Ezt „Az álhír és a manipuláció a Covid-kommunikációban” alcímű előadással összegzett kutatómunkát miért tartotta folytatásra, vagyis támogatásra méltónak a Magyar Tudományos Akadémia?
– Az Akadémia küldetésnyilatkozatának és Freund Tamás elnöki programjának része az áltudományok elleni fellépés. Ennek jegyében Kertész András akadémikussal együtt felkerestük az MTA elnökét, Freund Tamást, és felajánlottuk kutatói potenciálunkat az Akadémia álhírek elleni tevékenységéhez.

– Megírtuk az SZTE Hírportálon is, hogy három nagy nemzeti kutatási programot indított el a Magyar Tudományos Akadémia. Ezek közül az egyik a „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program”, amelynek a kidolgozására Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora kapott elnöki felkérést. A négy alprogramból álló tervnek a megvalósítására összesen közel 980 millió forint támogatást nyújt az MTA. A magyar nyelv műveléséért létrehozott új akadémiai program 4. alprogramjának témája az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” címet kapta. Az ezt megvalósító konzorcium munkájának a támogatására összesen 200.000.000 forintot szán az MTA. A konzorcium vezetője a Szegedi Tudományegyetem, az együttműködő partner a Debreceni Egyetem. Kikkel dolgozik együtt ön mint vezető kutató?
– Informatikusok és nyelvészek alkotják a csapatot. Érett kutatók, posztdoktorok, PhD-hallgatók, de a kutatás iránt érdeklődő, a graduális képzésnél tartó egyetemisták is bekapcsolódnak a program megvalósításába. Célom, hogy a nyelvészeti kutatás csínját-bínját így, munka közben adják át egymásnak a különböző generációk tagjai. A fiatalok éleslátása és az aktuális problémák iránti érzékenysége mellett az is a csapat hasznára válik, hogy az egyetemisták otthonosan mozognak a legújabb technikai vívmányok és a hírek világában. Az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálunk.

– Az Academia Europaea 2021-ben vette fel a tagjai sorába. Ez hogyan hatott a kapcsolathálójára?
– A tudatos építkezés mellett a véletlen is szerepet játszik abban, hogy kutatóként kikkel kerülök kapcsolatba. Öt cikluson keresztül működött az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport, komoly tudományos eredményeket értünk el Kertész András akadémikus vezetésével. A szegedi csoport vezetőjeként több fiatal kutatót sikerült kinevelni az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszékén. Az MTA „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program” megvalósításában a Debreceni Egyetemről részt vesz Kertész András, Rákosi Csilla és Csatár Péter. Az SZTE részéről a BTK Általános Nyelvészeti Tanszékéről Nagy C. Katalin, Németh Zsuzsanna, Szabó Éva, Vecsei Zoltán és Szécsényi Tibor kezdi el a munkát, később csatlakozik Varga Marianna. Az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetből Árvay Anett, az Orosz Filológiai Tanszékről Bibok Károly vesz részt a munkában. Közreműködő kutatóként dolgozik velünk az SZTE TTIK Informatikai Intézetéből Berend Gábor és seniorként Csendes Tibor professzor, továbbá két PhD-hallgató, Ficsor Tamás és Gencsi Mihály, valamint Vörös Richárd programfejlesztő. Egyetemi hallgatókat és PhD-hallgatókat ugyanúgy bevonunk a munkába, mint az áltudományok elleni harc olyan tapasztalt zászlóvivőit, mint például az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karról Bari Ferencet és Boldogkői Zsoltot, vagy az SZTE Gyógyszerésztudományi Karról Csupor Dezsőt. A téma annyira húsbavágó, hogy az egyetemi oktatásba is bekapcsoljuk az egészséggel kapcsolatos álhírek kutatását. E témakörben a szegedihez hasonló aktivitást tapasztaltam a Barcelonai Egyetemen, ahol 2022. október 26-án jártam, amikor átvettem az AE-tagságomat. Szeretném elérni azokat az európai csoportokat, akik nyelvészeti alapon kutatják a járvánnyal kapcsolatos álhírek világát. Az AE-tagsághoz tartozó kapcsolati hálót erre is szeretném használni.

– Társadalmi szintű probléma, hogy a csodaszerű „gyógyulást” ígérő kuruzslók miatt sokan elutasítják az evidenciaalapú orvoslást. Milyen jellemzők alapján, hogyan lehet felismerni az álhíreket, az áltudományos szövegeket?
– Az áltudományok hirdetői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre. Tehát mi nem csupán a szókészletet, hanem a grammatikai és pragmatikai eszközöket is vizsgáljuk.

– Az alapkutatási eredmény hogyan hasznosul a 2026 novemberében záruló program végéig?
– Egyedülálló a programunk abból a szempontból, hogy a tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson és eszközfejlesztésen át az innovációig terjed. Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett edukációs célunk, hogy kidolgozzunk egy humán álhírfelismerési eljárást, amely segíti az embereket, hogy felismerhessék az álhíreket és az áltudományos zagyvaságokat. A szociálpszichológiai vizsgálatok szerint az emberek az álhíreknek a 60-70 százalékáról meg tudják állapítani, hogy az információk valótlanok vagy túlzók. Ennél a felismerési aránynál jóval nagyobb, a 100 százalékhoz közeli lesz – reményeink szerint – a mesterséges intelligencia bevonásával készülő automatikus álhírfelismerési arány. A program eredményeként humán útmutatót alakítunk ki. Továbbá: automatikus eszközöket is fejlesztünk, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutatjuk majd azokat az elemeket, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati alkalmazást eredményez. A munkánk iránt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is érdeklődik.

– A korunkat jellemző információdömping idején nagy szükség van a dezinformáció kiszűrésére.
– Az SZTE harmadik missziójához is hozzájárul az MTA nyelvészeti nemzeti programját megvalósító csoportunk. A projekt eredményeként kifejlesztett módszer és eszköz segítségével az emberek könnyedén felismerhetik a manipulációt, s így nem adnak majd hitelt az összeesküvéselméleteknek, vagy az asztrológia és a tenyérjóslás áltudományának, vagy nem veszik majd meg a csodagyógyszernek hirdetett, valójában az egészségükre vagy az orvosi kezelésükre káros terméket. Kimondhatjuk: a kifejlesztendő humán álhírfelismerő módszerünk és automatikus eszközeink akár életet is menthetnek…

*

Névjegy
A szegedi József Attila Tudományegyetemen az orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár – általános és alkalmazott nyelvész szakos előadó, kitüntetéses oklevelét 1987-ben kapta meg Németh T. Enikő. Kutatói pályáját a JATE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén kezdte. Munkájához Széchenyi professzori ösztöndíjat, Bolyai János kutatási ösztöndíjat is nyert. Az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékét 2013 óta vezeti. Egyetemi tanári kinevezést 2017-ben kapott. Társadalmi szerepei közül az egyik, hogy a szegedi Dugonics Társaság bölcsészettudományi alelnöke. 2022 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Németh T. Enikő 2023. január 16-án az MTA székházában tartja székfoglaló előadását „Nincs az a titok, amely idővel ki ne tudódnék: intenciók és perspektívák elfedése és felfedése a nyelvhasználatban” címmel.

Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna

A borítóképen: Németh T. Enikő akadémikus, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” című MTA-program megvalósítását irányítja. Fotók: Bobkó Anna

További információ:

A Szegedi Tudományegyetem kutatói az Akadémia nemzeti programjaiban

Árvay Anett: A manipuláció elemzése magyar és amerikai reklámszövegekben

A Dugonics Társaság „A város és a vírus” 2020. évi hat programja

Tudta, hogy a nyelvészkutatók megállíthatják az (álhír)járványok terjedését?