Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A biotechnológia a közjót szolgálja” – jelentette ki Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem professzora, több akadémia tagja, előadást tartott a „Személyhez közeledve – Új technológiák a közjóért” témájú konferencián. A Vatikáni Akadémia tudományos programjának résztvevőit audiencián fogadta Ferenc pápa.
A vatikáni Pontifica Academia for Life 28. közgyűlése alkalmából, 2023. február 20-21. között „Személyhez közeledve – Új technológiák a közjóért” címmel tartottak konferenciát a Vatikánban.
Az ezredfordulót követően a mindennapi életet is érintő újdonságokkal jelentkeztek az úgynevezett feltörekvő új technológiák, azaz a nano- és a biotechnológia, az információs és kommunikációs technológia, a robotika, a kognitív tudomány és a regeneratív medicina. Ezek alkalmasak az emberi képességek javítására, ösztönzik az emberi fejlődést, miközben olyan mélyen beavatkoznak az élő szervezetbe, hogy eredményeik fontos etikai kérdéseket vetnek fel.
Az Euróai Unió a „konvergáló technológiákat” az európai tudásalapú társadalommal hozza összefüggésbe. Ennek az új tudományos iránynak elkezdték vizsgálni az etikai és jogi következményeit. Így például a magánélet védelme, az adatkezelés, az egyén és a társadalom kapcsolata, a személy központi szerepe a közösségen belül – mind mind a „konvergencia” etikai vonatkozása. A vizsgálódás fő kérdése az, hogy a technológiák miként közeledhetnek az emberhez mint személyhez, illetve az emberek közösségéhez.
A problémakör interdiszciplináris megközelítése jegyében szervezte meg az Életért Vatikáni Akadémia 2023. február 20-21. közötti konferenciáját. A „Pontificia Academy for Life” elnöke, Vincenzo Paglia nyitotta meg a tanácskozást, majd a Norvégiából érkezezett Roger Strand „Ethical issues of converging technologies” címmel tartotta meg vitaindító előadást.
Audiencián fogadta Ferenc pápa a „Pontificia Academy for Life” nemzetközi workshop résztvevőit.
Ferenc pápa köszöntőjében kiemelte: a személy, a feltörekvő technológiák és a közjó közötti kapcsolat elemzése „kényes terület, ahol a haladás, az etika és a társadalom találkozik, és ahol a hit, örök érvényességében, értékes hozzájárulást nyújthat”.
Kihívásokról elmélkedett beszédében a pápa. Szólt a technológia világában az emberi élet változó feltételeiről. Kifejtette álláspontját arról, hogy miként hat az új technológia az „ember” és a „kapcsolat” fogalmának a meghatározására, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbak helyzetére. Kiemelte a „tudás” fogalmi változásának hatását.
A Szentatya mondandója összegzéseként a vatikáni konferencia résztvevőihez fordulva kiemelte: „az összetett jelenlegi kihívásokkal szembe nézve óriási a feladat. A tapasztalatokból kiindulva kell a tényeket tanulmányozni, a komplexitás, a transzdiszciplináris párbeszéd és a különböző témák közötti együttműködés perspektíváit felvállalva”. A technológiának az emberiség szolgálatába kell állnia.
Ferenc pápa audenciáján megjelent – többek között – a konferencián előadást tartó szegedi egyetemi professzor, Karikó Katalin, valamint családtagjai. Karikó Katalin, a lánya, Francia Zsuzsanna és az unokái is pápai áldásban részesültek.
A Magyar Tudományos Akadémia és más akadémiák tagja, a Szegedi Tudományegyetem professzora és alumnája, Karikó Katalin tartotta a vatikáni konferencia második részének nyitó előadását. A „Személyhez közeledve – Új technológiák a közjóért” című konferencián – többek között – előadást tartott Mauro Ferrari, a sokoldalú olasz feltaláló és író, továbbá Mauro Ceruti olasz filozófus, illetve Sándor Judit magyar jogász és bioetikus.
Karikó Katalin lendületesen ismertette kutatóterületének újdonságait „Konvergens technológiák a biotechnológia szempontjából” címmel.
A „felfedezés”, az „új technológia”, a „tesztelés”, az „alkalmazás”, az „új technológia” lépésein keresztül mutatta be az akadémiai szféra, a biotechnológiai cégek, a nagyvállalatok és a társadalom befogadási útvonalát. Az új biotechnológiák közül Karikó Katalin a genomszerkesztési technológiákat, a sejt- és génterápiákat, az RNS-technológiákat emelte ki.
Az új biotechnológiák által érintett területek közül vázolta a genomszerkesztés, az RNS-terápia, a sejt- és génterápiás technológiák hatását. Kiemelte az emberi betegségek kezelésére, az állattartásra gyakorolt hatásokat, az oltások jelentőségét. Részletesen szólt az mRNS-alapú technológiáról.
A tudományos ismeretterjesztés nehézségeire is kitért előadásában Karikó Katalin. Az aggodalmakra, a szkepticizmusra, a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságokra, a félretájékoztatás elleni harcra utalva fölhívta a figyelmet a kockázatok és előnyök arányára. A világhírű kutató hangsúlyozta: a biotechnológia a közjót szolgálja.
Újszászi Ilona
Fotók: képernyőkép, Twitter
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
