Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Önismeretről, önelfogadásról és az önbizalomról is szó esett a 2022-es Kutatók Éjszakáján Dr. Lobanov-Budai Éva, az SZTE ETSZK oktatója előadásán, amely az „Önszeretet, önegyüttérzés, öngondoskodás – Az egészséges kapcsolódás önmagunkhoz” címet viselte. Csiló Alexandra beszámolója.
Ki ne tapasztalta volna már meg a boldogtalanság, és az önmagával való elégedetlenség érzését? Ez teljesen természetes, hiszen mindenkinek vannak az életében hullámvölgyei, viszont ezek nem foghatók csak a külső körülményekre. A folyamatos boldogsághajszolásban, a multitaskingolás végtelenjében robotpilóta módban töltjük a mindennapjainkat, és sokszor megfeledkezünk arról, amiről sosem szabadna: önmagunkról.
A BOLDOGSÁG TISZTA FORRÁSA
Dr. Lobanov-Budai Éva, az SZTE ETSZK doktori kutatását is a pozitív pszichológia területén végezte. Előadásában rávilágított, hogy az önmagunkhoz való pozitív kapcsolódás a boldogság tiszta forrása. A magunkkal való jó kapcsolatnak pedig három alappillére van: az önszeretet, az önegyüttérzés és az öngondoskodás. Az önszeretetnek az a lényege, hogy megértsük, ez nem egy passzív érzelem, ami valakiben megvan, valakiből pedig hiányzik. Ez egy tevékenység, amit folyamatosan gyakorolnunk kell. Ehhez önismeretre és befelé fordulásra van szükség, de ha ezek adottak, akkor már a másik két pillérel is könnyebb dolgunk lesz. Az önegyüttérzés alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk magunknak megbocsátani, empatiával fordulni a saját lényünkhöz, elfogadni önmagunkat. Az öngondoskodás pedig tulajdonképpen az önszeretet megélését jelenti, aktívan teszünk azért, hogy jól legyünk, hogy feltöltődjünk.
A RECEPT ÖSSZETEVŐI
Az elméleti háttéren túl a pozitív kapcsolódás receptjéhez néhány tippet és praktikát is kaptunk az előadás során. Megismerhettünk például önegyüttérző mantrákat vagy önszeretettel kapcsolatos kihívásokat. Halhattunk az öt perces reggeli/esti kapcsolódási rutinról, ami annyiból áll, hogy odafigyelünk a légzésünkre, végigpásztázzuk az érzelmeinket, amiket akár egy időjárás jelentés formájában is elképzelhetünk. Majd ezek alapján megfogalmazzuk a szükségleteinket, a céljainkat és azt, hogy miért vagyunk hálásak az adott napon. Erre a gyakorlatra ott helyben nem kerítettünk sort, viszont egy hasonlósan izgalmas, testpásztázós feladatot megcsináltunk, amely során a talpunktól a fejünk búbjáig végigmértük az állapotunkat, és odaadással viszonyultunk minden porcikánkhoz. Továbbá belefogtunk két lista elkészítésébe is, melyek közül az egyik az önegyüttérzést, a másik pedig az öngondoskodást fejleszti.
ÚT A BELSŐ VILÁGUNKHOZ
Az interaktív feladatokkal, és a mögötte húzódó elmélet ismertetésével előadónk legfőbb célja az volt, hogy inspirációt nyújtson nekünk. A magunkhoz való, egészséges kapcsolódás, nem egy óra alatt megtanulható feladat, hanem egy életen át tartó folyamat. Dr. Lobanov-Budai Éva azt a hasonlatot hozta, miszerint a wifi és az okoseszközeink között is gyakran megszakad a kapcsolat, ilyenkor újraindítjuk a rendszert. Esetünkben sincs ez máshogy, a saját, belső világunkhoz is folyton-folyvást elvesztjük a járható utat, de ekkor nincs más teendő, mint újra belevágni, és ismét elindulni ezen a rögös, ám kifizetődő ösvényen.
SZTEinfo - Csiló Alexandra
Fotó: Csiló Alexandra/Pexels
